Elképesztő, mennyit pazarolnak a magyarok: ez tényleg csak pénzkidobás

Pénzcentrum   
  Megosztom
Elképesztő, mennyit pazarolnak a magyarok: ez tényleg csak pénzkidobás

Idén először került megszervezésére Magyarországon az élelmiszerpazarlás elleni világnap az ENSZ kezdeményezésére, amelyet többféle kampány kísért. Ebből az alkalomból a Pénzcentrum online kutatást készített, hogy felmérje a lakosság tapasztalatait a koronavírus világjárvány és az élelmiszerhulladék keletkezésének összefüggésében. A kutatásban részt vevők 40,7 százaléka kevesebbet pazarolt a járvány alatt. Minden negyedik válaszadó a vásárlási szokásaiban történt változást említette fő okként. Az anyagi körülmények romlása pedig szintén kényszerítő erő volt a pazarlás mérséklésére. A válaszok alapján a járvány során bekövetkezett változások az életvitelben, és ezeknek pozitív hatása az élelmiszerpazarlás mérséklődésére, hosszú távon is megmaradhatnak.

Az élelmiszer-pazarlás elleni világnap először került megrendezésre idén az ENSZ kezdeményezésére. A korábbi kutatások a témában azt igazolták, hogy a 2016-os eredményekhez képest 2019-re 4 százalékkal csökkent Magyarországon az élelmiszerpazarlás mértéke. Azonban még mindig átlagosan 65 kg élelmiszerhulladék keletkezik a háztartásokban fejenként.

A Pénzcentrum friss kutatásának fókuszában a koronavírus-járvány és az élelmiszerpazarlás közötti összefüggés állt. Az online felmérés során arra kerestük a választ, hogy a járvány hatására megváltozott életkörülmények - az anyagi helyzet változása, távmunka, időtöbblet vagy időhiány, vásárlási szokások változása, stb. - milyen hatással voltak a keletkező élelmiszerhulladék mennyiségére.

A kutatásból kiderült, hogy a válaszadók jelentős része (40,7%) kevesebb élelmiszert pazarolt a járvány hatására. Ennek számos különféle oka volt a vásárlási szokások változásától kezdve, azon keresztül, hogy több idő jutott főzésre, egészen a megromlott anyagi körülményekig.

Élelmiszerpazarlás a magyar háztartásokban

Úgy tűnik, hogy a válaszadók leginkább a vásárlás során érzik magukat tudatosnak az élelmiszerpazarlás szempontjából. Amikor a felmérésben azt kellett eldönteniük, mennyire érzik igaznak saját magukkal kapcsolatban az egyes állításokat, a legtöbben (92,3%) teljes mértékben, vagy inkább jellemzőnek azt találták, hogy vásárlás előtt ellenőrzik, milyen élelmiszerből milyen mennyiség van otthon.

A kitöltők 87 százaléka saját bevallása szerint tudatosan figyel rá, hogy ne pazarolja az ételt.
A vásárlók nagyrészt írnak listát bevásárlás előtt (82,4%), számon tartják a lejárati dátumokat (82%), nem válaszolnak nagyobb mennyiséget, mint ami elfogyna (80,8%). A résztvevők 67,2 százaléka arra is figyel, hogy ne vásároljon éhesen, vagy kapkodva - ami miatt többet vásárolna, mint szüksége van, és így több hulladék is keletkezhetne. A főzés és vásárlás összefüggésében szintén törekszenek a tudatosságra: 77,4 százalékukra inkább, vagy teljesen jellemző, hogy megtervezi előre, mit fog főzni vagy enni a héten, és aszerint vásárol.

Viszont az is nagy mértékben jellemző a magyar vásárlókra, hogy ha olcsóbban kijönnek, inkább a nagyobb kiszerelést választják (79,4%), illetve hogyha kevésbé szép gyümölcsöt/zöldséget találnak csak a boltban, már nem veszik meg (72,9%). Ez pedig pazarláshoz vezet.

A főzés, ételtárolás tekintetében is tudatosnak vallja magát a válaszadók nagy része: jellemzően nem főznek nagyobb mennyiséget, mint ami biztosan elfogy (73,9%), ha mégis megmarad étel, lefagyasztják (72,1%). Az már kevésbé jellemző, hogy a megmaradt ételt, amit nem akarnak már elfogyasztani, tovább adják -rokonnak, lakótársnak, munkatársnak, stb. - (47,9%).

Viszont a válaszadók mintegy ötöde, ha otthon (22%), vagy a munkahelyén (22,3%) megmarad a készétel, akkor kidobja azt.

Amikor egy ételnek lejárt a szavatossága, a kitöltők harmada dobja ki a kukába (33,9%). Mindegy negyedik válaszadó nem eszi meg a pékárut, ha az már száraz, és 36,9 százalékuk a gyümölcsöt, zöldséget sem, ha fonnyadt. Pozitívum az élelmiszerhulladék kezelésében, hogy a válaszadók harmada igyekszik komposztálni azt.

Milyen élelmiszer kerül kidobásra a háztartásokban?

A 2019-ben elvégzett Európai Uniós kutatás szerint jellemzően a készételek, friss zöldségek és gyümölcsök, valamint kenyér, illetve egyéb pékáruk mennek veszendőbe a magyar háztartásokban.

Erre a portál kutatása is kitért, és a leggyakrabban kidobott ételtípus a pékáru és kenyér lett (37,9%), amit a készétel, főtt étel követ (27,4%), és a zöldségek (23%), illetve gyümölcsök (16,2%) is gyakran kerülnek kidobásra. Kiemelkedőnek mondható még a tejtermékek aránya (11,5) és a húskészítmények - pl. felvágott - (6,7%), kész szószók, öntetek - ketchup, salátaöntet, stb. - (6,4%) és a fűszerek (6,4%) is gyakran kerülnek a szemétbe.

A legkevésbé veszélyeztett kategóriák a kávé, tea, üdítő (1,4%), a konzervek, befőttek (1,9%) és a nasik, csokik, mülik, kukoricapelyhely, stb (2,5-2,6%). Ezek nagyon ritkán végzik a szemetesben.

Azoknak az élelmiszerkategóriáknak az aránya is szinte hajszálra ugyanígy alakult, amelyekből a válaszadók véleménye szerint több odafigyeléssel többet lehetne megmenteni a kidobástól. Tehát közel ugyanolyan mértékben tekintik megmenthetőnek a kutatásban résztvevők az egyes élelmiszerkategóriákat, mint amilyen arányban azok kidobásra kerülnek.

Mely területen van lehetőség nagyobb tudatosságra?

Annak ellenére, hogy a korábbi kérdések során az derült ki, jellemzően a bevásárlás során a legtudatosabbak a magyarok, ha az élelmiszerpazarlásról van szó, a válaszadók 34,1 százaléka mégis úgy gondolja, több odafigyeléssel ezen a területen még többet lehetne tenni a pazarlás ellen. A maradék kezeléséről 31,6 százalék vélekedett úgy, lehetne min javítani, 26,4 százalék szerint pedig az élelmiszertárolásra jobban odafigyelve szintén kevesebbet tudna pazarolni.

A kitöltők 24,7 százaléka a hulladék hasznosítánál érzi, hogy több odafigyeléssel kevesebb élelmiszerhulladékot termelne. Ez annak tükrében érdekes eredmény, hogy a válaszadók csaknem felének van tudomása arról, hogy tudna komposztálni lakóhelye közelében, mégis mindössze 21,7 százalékuk teszi ezt rendszeresen, 15,4 százalékuk pedig alkalmanként.

Mindössze 19,7 százalék gondolja, hogy a főzési szokásain kellene változtatnia az élelmiszerhulladék mennyiségének csökkentése érdekében, pedig a kutatás szerint a második leggyakrabban kidobásra ítélt élelmiszerkategória a készétel, főtt étel (27,4%). Mivel többen vélik úgy, hogy a maradék kezelése, ételtárolás területén lenne min változtatni, az ereményekből az következik: nem elsősorban abban látják a problémát, hogy mekkora adagot, vagy mit és hogyan főznek, hanem a kész ételt hogyan kezelik.

Ez egyrészt arra enged következtetni, hogy a végül kukába kerülő készétel nem feltétlenül a főzés során keletkezik - hanem pl. ételrendelés útján, menzai, házonkívül történő étkezés során, vagy eleve készen, félkészen kerül megvásárlásra a boltban, éttermekben. Másrészt arra, hogy nem a főzési mennyiségben látja a hibát a válaszadók egy része, hanem hogy utána a maradékot hogyan kezeli - miközben feltehetően ha eleve nem keletkezne maradék, ez nem jelentene problémát.

A járvány hatása az élelmiszerpazarlásra

A járvány hatására rengeteg magyar ember életkörülményei változtak meg egyik hétről a másikra. A bevásárlási szokások például gyökeresen változtak: kevesebbszer járunk boltba, nagyobb mennyiséget vásárolunk egyszerre és hajlunk az online megoldások felé. Mivel a lakosság egy része sokkal több időt töltött otthon, esetleg a munkáját is onnan végezte, illetve a vendéglátó helyek időszakos elkerülése, bezárása miatt többen kezdtek otthon főzni, étkezni.

Rengetegen váltottak lakóhelyet: a megkérdezettek jelenlegi és járvány előtti lakóhelyét tekintve a megyeszékhelyekről, fővárosból a kisebb városok, falvakba történt elmozdulás. Mások tehát jelenleg a bevásárlási, de akár a komposztálási lehetőségek is, mint eddig.

Élelmiszerpazarlás szempontból pedig az egyik legfontosabb: az anyagi helyzet is megváltozott. A válaszadók 43,4 százaléka érzi úgy, hogy az anyagi helyzete valamivel, vagy sokkal rosszabb, mint a járványt megelőzően, és pozitív változást mindössze 9,3 százalék tapasztalt.

A válaszadók a legnagyobb változást a bevásárlásban tapasztalták a járvány óta, viszont 30,9 százalék jelezte azt is, hogy nem volt változás a korábbi szokásaiban. Bár a válaszadók 44,4 százaléka saját bevallása szerint ugyanannyi élelmiszert pazarol, mint a járvány előtt, 40,7 százalék viszont úgy érzi: kevesebbet. Ennek a változásnak pedig oka is van.

Azok körében, akik úgy érzik, kevesebb élelmiszert pazarolnak a járvány alatt, a leggyakrabban említett ok, hogy kevesebbet járnak boltba (63,1%), kevesebbszer esznek házonkívül (37,3%), több idejük van vásárolni, főzni, stb. (20,6%) és ugyanennyien említették, hogy a járvány óta környezettudatosabbak lettek.

Az anyagi helyzet és az élelmiszerpazarlás összefüggései

Az aktuális anyagi helyzetet érintő kérdés során a kutatásban résztvevők választhatták a Gond nélkül kijövök, és elég tartalékom is van (34,3%), a Ha jól beosztom a kiadásaimat, gond nélkül kijövök (31,6%), az Éppen kijövök a havi jövedelmemből, de nem tudok félre tenni (22,3%), a Hónapról hónapra anyagi gondjaim vannak (5,8%), a Jelenleg bizonytalan az anyagi helyzetem (3,1%) és a Nem tudom / Nem válaszolok (2,9%) lehetőségeket.

Megvizsgáltuk, hogy azok, akik anyagi gondokkal küzdenek, vagy éppen bizonytalan a helyzetük; azok, akik éppen kijönnek a jövedelmükből, de nem tudnak félretenni; illetve azok, akik gond nélkül kijönnek a keresetükből mennyire tudatosak az élelmiszerpazarlásban. A válaszokból az derült ki, hogy anyagi helyzet szempontjából nincs különbség abban - maximum pár százalékpont - mennyire tartják igaznak a válaszadók, hogy tudatosan figyelnek, hogy ne pazaroljanak élelmiszert.

A fonnyadt zöldséget, megszáradt pékárut is például anyagi helyzettől függetlenül fogyasztják el, vagy dobják ki a válaszadók. Amiben eltérést fedeztünk fel, az az anyagi helyzet ésaz elpazarolt élelmiszer mennyiségének változása a járvány hatására.

Az eleve rosszabb, vagy bizonytalan anyagi helyzeteben lévők közül többen válaszolták, hogy kevesebbet pazaroltak a járvány alatt (52,1%), mint azok, akik éppen kijönnek anyagilag (45%), és azoknál is többet, akik gond nélkül kijönnek (38,5%). Azok száma, akik többet pazaroltak a járvány óta, anyagi helyzettől függetlenül elenyésző.

A kérdőív során azt is felmértük, kinek milyen irányba változott az anyagi helyzete a járvány következtében: a válaszadók 46 százalékának nem változott, 43,4 százalékuknak viszont sokkal, vagy valamivel rosszabb lett. Mindössze 9,3 százaléknak javult sokkal, vagy valamivel az anyagi helyzete.

Érdekes módon azok közül, akiknek rosszabb lett az anyagi helyzete 47,9 százalék saját bevallása szerint kevesebb élelmiszert pazarolt, míg azok közül, akiknek nem változott, 33,5 százalék pazarolt kevesebbet. (A többet pazarlók száma megint csak elenyésző.) Azt hozzá kell tenni, hogy azok között, akik ugyanannyit pazaroltak, nagy számban vannak olyanok, akik eddig is tudatosan figyeltek, hogy ne pazaroljanak élelmiszert, és válaszaikból az derült ki, hogy az általuk termelt élelmiszerhulladék mennyisége eddig is a legminimálisabb volt.

Az anyagi helyzet és az élelmiszerpazarlás összefüggésében tehát nagy szerep jut a változásnak.
A szűkösebb körülmények, vagy a nagyobb megtakarítási hajlandóság a bizonytalan helyzet miatt azt eredményezi, hogy az élelmiszerrel is nagyobb figyelemmel bánnak a megkérdezettek. Eleve kevesebb élelmiszert vesznek, és/vagy jobban odafigyelnek, hogy kevesebbet pazaroljanak. Azok közül, akik kevesebbet pazarolnak a járvány óta, minden ötödik válaszadó említette azt okként, hogy kevesebb pénze van.

A cikk ide kattintva folytatódik.

Címlapkép: Getty Images

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Fontos! 2020. december 31-ig minden hazai banknál igényelhetőek az akciós fogyasztási hitelek, melyek kamata egységesen 5,9%. A kedvezményes személyi kölcsön kamata viszont a legtöbb banknál 2021-től megváltozik, és így magasabb lehet a törlesztőrészlet is, ezért nagyon fontos, hogy már most a számunkra legmegfelelőbb konstrukciót válasszuk! Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor 2021-től így kalkulálhatsz: a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 39 550 forintos törlesztővel a Sberbank nyújtja (THM 7,11%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 39 604 forintos törlesztőt (THM 7,17%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

pazarlás

ételpazarlás

kuka

szemét

bevétel

pénz

felmérés

kutatás

pénzcentrum