Vékony a jég: elfogytak a lehetőségek, sok cégnél tömeges leépítés jöhet

Jeki Gabriella   
  Megosztom
Vékony a jég: elfogytak a lehetőségek, sok cégnél tömeges leépítés jöhet

A járvány második hullámában megjelent a cégek körében a csődtől való félelem, a lakosság pedig a munkahelye elvesztésétől tart. Egyre több helyről halljuk, hogy arra kell berendezkedni, hogy „együtt kell élni a vírussal” és azzal a helyzettel, amelyet okoz. A korábbi húzóerőt és erősséget jelentő ágazatok, mint például az ipari termelést, a turizmust és a szolgáltató szektor most gyengévé váltak. Szakemberek országos véleménye szerint új üzleti modelleket kell kialakítani, amit a járványhelyzet kényszerít ki. De vajon mennyire képesek ezzel azonosulni a vállalkozások? Hogyan tudják átvészelni ezt az időszakot? Kinek, milyen alternatív megoldási alternatívái vannak? Többek között ezekről kérdezte a HelloVidék Rabb Szabolcsot, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara főtitkárát.

HelloVidék: Mennyire negatívak jelenleg a baranyai vállalkozók várakozásai az új koronavírus-járvány nyomában járó bizonytalan gazdasági helyzet tükrében?

Rabb Szabolcs: A konjunktúra elemzést a nemzeti kamara rendszeresen elkészíti és a most elkészült dokumentum világosan megmutatja körülbelül 200 baranyai (országosan közel 3000) vállalkozásra vonatkozóan a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos attitűdjüket. Jól látható, hogy miközben a 2020. áprilisi adatok szerint a vállalkozók felének negatívak voltak a várakozásai, ez hasonlóan alakul most ősszel is, kicsit romlottak a várakozások. Ez összefüggésben van azzal, hogy egyre jobban látjuk a nyugat-európai adatokat, amelyek a mikro- és kisvállalati körben 20-30 százalékos csődöt bedőlést prognosztizálnak. Baranya megyében a működő vállalkozások 94 százaléka ebbe a körbe tartozik. Ezt gazdasági szempontból csak tovább nehezítik a vendéglátó szolgáltató szektort érintő korlátozások.

Mit tudnak tenni a vendéglátóipari szolgáltatók?

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara létrehozott egy közös fórumot, ami alapvetően egy szakmai beszélgetésre ad lehetőséget a megye meghatározó gazdasági szereplőinek. Egyértelműen azt hangsúlyozzák, hogy vékony jégen táncolnak, ezért sokan abban gondolkodnak, hogy most talán az lenne az olcsóbb és jobb megoldás, ha bezárnának, ám túl sok ekörül a bizonytalan tényező. Azt sem tudják, hogyan és mikor tudnak újra kinyitni, illetve hogy hogyan tarthatják fent a vendégek érdeklődését. Szinte mindenki a kiszállítás mellett döntött és megpróbálja ezzel a nullszaldót tartani. Ebben sokat segít, hogy a kormány országosan bevezette az általunk javasoltak szerint az elvitelre kért ételek áfáját 5 százalékra csökkentették 27 százalékról. Ez a rendelet csak február 8-án veszti hatályát. Én úgy látom, hogy ha sokáig tartanak ezek a korlátozások, miközben a január, február amúgy is nehéz időszak, akkor kemény idők jöhetnek még akkor is, ha a baranyai vendéglátóipari vállalkozások a nyáron soha nem látott forgalmat bonyolítottak.

Mit lát a többi szektorokban?

Az építőiparban is már egyre inkább érzékelhető, hogy szép lassan begyűrűzik ide is a gazdasági válság előszele. Sok vállalkozás már azért nem tud munkát vállalni, mert nincs meg az ehhez szükséges munkaereje. Fontos kérdéssé vált a technológia fejlesztés: mindenki megpróbál azon dolgozni, hogyan tudja az élő munkát automatizációval kiváltani. Jó hír, hogy a gépipar úgy tűnik, hogy válságálló: akinek az exportja erős, a megyében még azok is talpon vannak és senkit nem bocsátott el munkatársat.

Mennyire állja meg a helyét az a kijelentés, miszerint lassan elfogytak a lehetőségek?

A költségvetési lehetőségek végesek és ezt minden válsággal érintett ország látja. Ilyen nagy vállalkozássegítő csomagokat egyszerűen képtelenség folyamatosan adni és fenntartani. Maradnak a kamatmentes hitelek, amelyek egyre népszerűbbek. A Széchenyi Kártya programban például Baranya megye a harmadik helyen áll. Egyre inkább elfogynak a tartalékok, most tényleg egrye vékonyabb az a bizonyos jég, főleg a szolgáltatószektorban, illetve a mikro- és kisvállalkozások tekintetében. Jobb ötlet híján mindenki elkezdte a magánvagyonát befektetni és azzal biztosítja a túlélését. De a megyében még alig vannak elbocsátások.

Hogyan tudna a megoldási alternatívákban szerepet vállalni a sokat emlegetett iparűzési adó csökkentés?

Az iparűzési adó egy Európában is abszolút egyedülálló adóstruktúra, aminek a reformja már rég megérett. A legtöbb kritika a forgalomalapúságát éri, ami nem a vállalkozói siker egyetlen mutatószáma. Ezt kell átgondolni. Ez a téma azonban sokkal mélyebb és több elemzést kíván, mint az eddigiek: a munkabérekre rakódó járulékok csökkentésén kezdve a bérspirálon át a költségvetési egyensúlyig rengeteg a kérdés.

Mit gondol a kamarai hozzájárulás fizetésének felfüggesztéséről?

A kamarai hozzájárulás az átadott állami feladatok finanszírozását szolgálja, ami egy kormányzati döntés.

Honnan várhatnak a vállalkozások, különösen a komolyan veszélyeztetett mikro- és kisvállalati szektor segítséget?

Lehet vissza nem térítendő támogatásokat pumpálni a gazdaságba, de ez mindenképpen torzítani fogja a piacgazdaság összképét. A hitelkonstrukciók hatékonyak. Szerintem ott tudunk a legtöbbet tenni, ha a cégeket edukáljuk, tehát arra készítjük fel őket, hogy hogyan tudnak bármilyen helyzetben válságállóak lenni. Az innováció ebben nagyon fontos fogalom, ami jövőre még inkább előtérbe fog kerülni. Ne mindig nagy dolgokra gondoljunk, mert szükség van például egy új szervezeti kultúrára, új beszállítói kampányra vagy épp kisebb átalakításokra. Baranyában jól látszik, hogy a nagy multinacionális vállalatok azonnal reagáltak a nehéz gazdasági helyzetre: átalakították a termelést, közösen kezdtek el gondolkodni. Ma már a korábban egymással versenyző cégek egy asztalnál ülnek és mindenki azon töri a fejét, hogy hogyan lehet ebből a csapdahelyzetből kisegíteni magukat és egymást. Tudom, hogy az együttműködés kifejezés közhely, de most minden eddiginél jobban meg kell tölteni tartalommal.

Ezek a kialakult „jó gyakorlatok” maradhatnak a válság után is?

Mindenképpen fontos lenne, hogy maradjanak. Ebben pedig sokat segíthetnek az úgynevezett klaszterek is, mert előbb-utóbb minden vállalkozásnak rá kell jönnie, hogy nem helyben kell versenyezni, hanem a globális piacon.

Címlapkép: Getty Images

Ne maradj le a 10 millió forintos támogatásról!

A friss statisztikák szerint már több mint 500 milliárd forintnyi babaváró hitelt igényeltek a magyar családok. A termék népszerűsége nem véletlen, a feltételek teljesítése esetén ugyanis nem kell visszafizetni az akár 10 milliós támogatást. Külön ki kell emelni, hogy a babaváró program 2020 keretében felvett személyi hitel szabad felhasználású, azaz bármire elkölthető. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a babaváró hitelhez minden bank más feltételeket szab: például más az elvárt minimális jövedelem és a jövedelem terhelhetősége. A megújult Pénzcentrum babaváró hitel kalkulátor az aktuális banki feltételek alapján pontosan megmondja, melyik banknál milyen feltételekkel kaphatsz kamatmentes hitelt. Kalkulátorunkban egy kattintással megtudhatod, hogy a jövedelmed alapján mely bankoknál érhető el számodra a babaváró hitel. Ne maradj le a támogatásról, még akkor sem, ha nem tervezel gyereket, mert ügyesen befektetve még így is megérheti igényelni a babaváró hitelt.

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

gazdaság

kkv

vállalkozás

csőd

válság

válságkezelés

gazdasági válság

koronavírus