Elkezdődött az élet-halál harc: tényleg ez lehet a vendéglátósok egyetlen esélye?

Jeki Gabriella   
  Megosztom
Elkezdődött az élet-halál harc: tényleg ez lehet a vendéglátósok egyetlen esélye?

Az új koronavírus-járvány okozta gazdasági vihar egyik komoly áldozata a turizmus és a vendéglátás, de nagy kérdés, hogy van-e kiút a teljes összeomlás és csőd elől. Többen többféle módon küzdenek a túlélésért a pandémia második hullámában. A vidéki éttermeket, kávézókat és más vendéglátóipari egységeket járva azt látjuk, hogy néhol egy teremtett lélek sincs, mások a házhoz szállításból próbálnak megélni, de többen már most lehúzták a rollókat. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara most szakértőkkel, a Baranyai Gasztronómiai Klaszterrel és a kamara Idegenforgalmi bizottságával egyeztetve állított össze egy javaslatcsomagot a vendéglátás és a turizmus szektorok érdekében, amit a Magyar Turisztikai Ügynökség, a Pénzügyminisztérium és a Miniszterelnöki Kabinet részére juttatott el. A HelloVidék most bemutatja a baranyaiak ötleteit.

A vendéglátóipari és a turizmus ágazatban tevékenykedő vállalkozások már az első hazai megbetegedések bejelentése óta érzik a bőrükön a negatív gazdasági hatásokat. A járvány második hullámával és a régóta fennálló, szigorú járványügyi intézkedések miatt viszont jelenleg talán az eddigi legnehezebb helyzetet élik meg.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján mintegy 52 ezer vendéglátóhely működik Magyarországon: éttermek, kávézók, cukrászdák, diszkók, balatoni kisebb vendéglátóipari egységek (például lángosozók) de ide tartoznak az iskolai menzák is. Sok helyen már most elkezdődött az élet-halál harc: a közterhek és a bérleti díjak kifizetése, valamint a munkaerő megtartása egyre nehezebb feladat.

A szektor hathatós támogatása érdekében javalatcsomagot állított össze Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, amiben a leginkább kompetens szakértőkkel egyeztettek a legfontosabb teendőkről, a lehetséges támogatásokról, a fogyasztást élénkítő intézkedések ötleteiről, valamint az újranyitásra való felkészülésről. Most nézzük ezeket részletesen!

Normatív támogatás:

  • Bértámogatás igénybevételének meghosszabbítása a szektor mikro- és kisvállalkozásai részére a teljes nyitást követő harmadik hónap végéig.
  • A más országokban bevezetett válságtámogatási formák magyar gazdaság lehetőségeire való átfordítása. Ezek között szerepel az úgynevezett „veszteség bónusz, aminek alapján azok a vállalatok, amelyeknek a 2019-es év adott hónapjához mért bevételkiesése meghaladja a 40 százalékot, likviditási segítséget kérhetnek. Szintén ilyen lehetőség a „bevételkiegészítés”, aminek a mértéke a 2019-es bázisév azonos időszakának forgalmát veszi alapul, és ágazattól függően, de legfeljebb a bevételkiesés 50 százalékos pótlását jelenti a teljes zárlat miatt bezárni kényszerült vállalkozásoknak. A harmadik forma az „állandó költségekhez nyújtott támogatás”, ahol a bezárt vállalkozások meglévő fix költségeinek maximum 75 százaléka fedezhető.
  • Adófizetési és járulék kedvezmény fenntartása a szektor mikro- és kisvállalkozásai részére a teljes nyitást követő harmadik hónap végéig, de legalább 2021. december 31-ig.

Fogyasztást élénkítő intézkedések:

  • Az 5 százalékos áfamérték alkalmazása az elvitelre és -házhozszállítással értékesített ételre, italra, a veszélyhelyzetet követően: a szabályozás az újraindulást követően a szektor gyorsabb visszarendeződéséhez járul hozzá (az 5 százalékos csökkentés a kiszállítási díjat is érinti).
  • A veszélyhelyzet visszavonását követően a vállalkozások vendéglátóhelyi fogyasztásnak (catering szolgáltatások) megjelenését ösztönözve a jelenlegi reprezentációs adó mérséklése, átmeneti eltörlése szükséges, ezzel is támogatva az ez irányú kereslet növekedését: a jelenlegi helyzetben ugyanis szinte megszűnt a vállalkozások által igénybe vett catering szolgáltatások utáni reprezentációs adó befizetés a központi költségvetésbe.
  • A Széchenyi Pihenőkártya esetében az alszámlák tekintetében az el nem költött szálláshely alszámla egyenlege felhasználásának lehetővé tétele melegkonyhai étkezésre (mint ahogy a kártyák bevezetése óta fordított irányban lehetséges): a dolgozók nagy részének munkaszervezési okokból, mint például a kiadott kényszerszabadságok, az újranyitás utáni fokozott munkaterhelés következtében szabadságolás lehetetlensége, nem lesz módja a szálláshely alszámlán 2019 óta felgyűlt nagyságrendi összeg célnak megfelelő felhasználásra. Ám amennyiben ez az összeg a vendéglátásban felhasználhatóvá válik, az igen jelentős segítség lenne a szektor újraindításában, és helyben generál azonnali fogyasztást.
  • A Széchenyi Pihenőkártya kibocsátó bankok utasítása az ügyintézés gyorsítására, vagy annak időtartamának maximalizálására az újonnan a rendszerbe csatlakozó éttermek és egyéb szolgáltatók esetében: számos vendéglátó jelezte a kamarának, hogy a szerződéskötés és a terminál üzembe helyezése 3-6 hónapig is eltartott. Nagyon fontos, hogy ennek a jelentős bevételt biztosító eszköznek, népszerűségének és használatának ne az ügyintézés lassúsága legyen a korlátja, ezért javasolják az átfutási idő maximalizálását 14 napban.
  • Széchenyi Pihenőkártyákra 2019-ben utalt juttatások költségmentes felhasználási ideje 2021. május 31., ezt követően a jelenlegi szabályozás alapján havi 3 százalékos havidíjat vonnak le a kártyabirtokos számlájáról: javasolják a havidíj felszámításának kezdetét elhalasztani 2022. május 31. utánra, mivel a kártyabirtokosok jó része a szabályozások okán nem tudta minden alszámláján rendelkezésre álló keretet felhasználni. A havidíjak így a gazdaságban realizálódnak a vállalkozásoknál.
  • A Széchenyi Pihenőkártyák tekintetében a jövőben megfontolásra javasolják a juttatás adójának és járulékának mérséklését a gazdaság további fehérítése érdekében.

Bérleti díj, szakképzés:

  • Az önkormányzatok csökkentsék az önkormányzati tulajdonban lévő épületekben működő éttermek bérleti díját, és az esetleges teraszok után fizetendő díjak alól mentesüljenek a szektor vállalkozásai a 2021-es évben.
  • A szektor életben tartása, jól megszervezett újraindítása elengedhetetlen annak érdekében is, hogy maradjon megfelelő szakképzett munkaerő és utánpótlás, amelyek nélkül a szektor és beszállítói köre a helyét a gazdasági körforgásban nehezen tudja fenntartani.
  • A szakképzési rendszerbe történő szeptemberi beiskolázást támogatni és később mérni szükséges.

Újranyitási javaslatok:

  • A vendéglátó egységek fokozatos megnyitását javasolják, mivel azok nyitva tartásával párhuzamosan nincs világos egészségügyi vagy szakmai gazdasági oka a vendéglátás és szálláshely szolgáltatás korlátozásának. A fokozatos megnyitással ráadásul a szektor veszteségei és kiutalandó támogatások csökkenthetők. A kamara a fokozatos megnyitást úgy képzeli, hogy a vállalkozás tulajdonosa vagy üzemeltetője ellenőrzi és a szükséges bevezetendő intézkedéseket a kormányhivatalokkal együtt, gyorsított eljárásban megteszi. Utóbbiakra példaként hozza fel az 50 százalékos kapacitáskihasználtság maximalizálását (egységenként csak a meglévő asztalok fele lehet „nyitva”); az előre foglalás bevezetése és az adott asztaltársaság fogyasztásának időtartamát 3 órában meghatározása; takarítás és fertőtlenítés rendszeresítése vendégenként a megfelelő eszközökkel; maszk viselése éttermekben az étel megérkezéséig és az elfogyasztását követően.
  • Javasolnak egy kifejezetten vendéglátóiparra fókuszáló egyszerű és gyors elbírálású támogatási formát, amelynek keretében a szektor mikro- és kisvállalkozásai fejlesztéshez, beruházáshoz, eszközvásárláshoz igényelhetnek támogatást, akár munkaerő megtartáshoz vagy fejlesztéshez kötötten.
  • Új munkatárs felvételét és képzését célzó támogatások bevezetése.

A vendéglátó vállalkozások nyitva tartásának jelenleg érvényben lévő korlátozása kihat azok beszállítói körére, mely szintén igen széles vállalkozói réteget, sok helyi termelőt is érint. Ilyen formában a forgalomkiesés náluk is megélhetési problémát okoz. A mielőbbi újraindítás a vendéglátó szektornál sokkal szélesebb körben fejt ki kedvező hatást. Ezeknek az intézkedéseknek a megvalósítása már rövidtávon is megtérülő befektetés lehet, az utolsó tartalékaikat felélő vendéglátóipari vállalkozások megmentésével azok későbbi adó- és járulékbefizetései, munkaerő foglalkoztatásuk kompenzálhatják a mostani jövedelem kiesést az önkormányzatok, illetve az állam fel

– mutatott rá a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a javaslatcsomaggal kapcsolatban.

Azt is hangsúlyozták, hogy a vállalkozások megszűnése, a munkaerő elvándorlása a szektorból más foglalkozási körbe vagy rosszabb esetben külföldre még a jelenleginél is súlyosabb gondokat okozhat. A kamara szerint „olyan mélyről kellene újjáépíteni a szektort, hogy annak eredményessége igen kétséges, miközben továbbgyűrűző hatásként ellehetetleníti a turizmus szektor újraindítását is”.

Címlapkép: Getty Images

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

turizmus

vendéglátás

idegenforgalom

gazdaság