Nagy a baj vidéken: tömegével zárnak be a piacok, a diszkontok nyerték a csatát

Annak ellenére, hogy a 18-65 éves magyarok döntő többsége, 88 százaléka szokott zöldséget és gyümölcsöt vásárolni, már jóval kevesebben vannak azok, akik naponta fogyasztanak is ezekből. Zöldséget mindössze 20 százalék eszik minden nap, ez is inkább a nőkre, valamint a 30-39 évesekre jellemző. A falun élőknek viszont már 22 százaléka fogyaszt minden nap zöldséget

– derült ki a DélKerTÉSZ reprezentatív kutatásából, amely a magyarok zöldség- és gyümölcsfogyasztási szokásait mérte fel.

Gyakrabban fogy a gyümölcs

A legtöbben, a magyarok közel 34 százaléka hetente 2-3 alkalommal eszik valamilyen zöldséget, 27 százalék pedig hetente 4-7 alkalommal. Azok között, akik hetente egyszer sem fogyasztanak zöldséget, többségben vannak a férfiak. A gyümölcsök már jobban állnak: a megkérdezettek 20 százaléka eszik gyümölcsöt minden nap, leginkább a nők és az 50-65 évesek. Azonban a zöldségekhez képest többen vannak azok is, aki még hetente egyszer sem választanak semmilyen gyümölcsöt. A legtöbben, 31 százalék hetente 2-3 alkalommal, míg 22 százalék hetente 4-6 alkalommal eszik valamilyen gyümölcsöt. A szokásokon a koronavírus-járvány sem változtatott, sőt közel öt százalék és leginkább a férfiak még kevesebbet esznek ezekből mint a járvány előtt.

Többet esznek, de nem eleget

Mindenképpen pozitívum, hogy a KSH adatai szerint évtizedes összevetésben növekedett az egy főre jutó zöldség- és gyümölcsfogyasztás is. 2010-ben például fejenként átlagosan kevesebb mint 38 kiló gyümölcs fogyott, 2019-ben viszont már meghaladta az 53 kilót a fogyasztás. A burgonya nélkül számolt összesített zöldségfogyasztás is nőtt, a 2010-es fejenkénti 48 kiló után 2019-ben már 53 kilónál tartottunk. Azonban a kutatásból kiderült, hogy még mindig messze járunk az optimálistól: tanulmányok szerint ugyanis naponta öt adag zöldséget és gyümölcsöt kellene fogyasztani

– emelte ki Nagypéter Sándor, a szentesi DélKerTÉSZ elnöke.

Tévépaprika az élen

A kutatásból az is kiderült, hogy a gyakran fogyasztott zöldségek közül milyen fajtákat ismernek és keresnek a boltokban a magyarok. A paprikák közül például a legtöbben – 88 százalék - a tölteni való paprikát (TV) ismerik, 86 százalékkal a második helyre a kaliforniai paprika került, míg 80 százalékkal a hegyes erős végzett a harmadikként. A magyarok 76 százaléka ismeri a cseresznye és almapaprikát, míg a kápia és a chili is közel 71 százalékon áll. A paradicsomok közül a három legismertebb fajta a fürtös-, a koktél- és az édes paradicsom.

A boltokban a paprikák közül a legtöbben, 73 százalék a tévépaprikát keresi, utána következik a kaliforniai paprika és a hegyes erős paprika 62 és 46 százalékkal. A harmincasok körében egyébként a pritaminpaprika nagyon népszerű: 49 százalék szokta ezt a fajtát vásárolni, ezzel ennél a korosztálynál ez a második legkedveltebb verzió. A paradicsomok esetében is egyezik a sorrend, azaz a legismertebb verziókat vásárolják a legtöbben, a legfiatalabbaknál viszont egyértelműen a koktélparadicsom a nyerő.

A saját tapasztalataink is azt mutatják, hogy bár mennyiségben még mindig a tradicionális paradicsomok és paprikák vannak az élen, főleg a fiatalabb korosztály körében egyre népszerűbbek a különlegességek és a színesebb, édesebb fajták. Többek között ezért is tartjuk fontosnak, hogy itthon is elő lehessen állítani ezeket a zöldségeket

- mondta Nagypéter Sándor.

Zöldséget a hipermarketből?

A felmérés szerint azok, akik szoktak zöldséget vagy gyümölcsöt vásárolni, ezt leginkább boltláncokban vagy hipermarketekben teszik. Míg a nagy boltláncok aránya 73 százalékos, mindössze 42 százalék megy külön zöldségeshez és csak 34 százalék látogat ki a friss áruért a piacokra vagy vásárcsarnokokba. A legkevésbé termelői piacok népszerűek, összesen 17 százalék szerzi innen be az árut. Érdekes azonban, hogy ezek a piacok a legfiatalabbak és a legidősebbek, valamint a budapestiek között a legnépszerűbbek.

Ugyan a járványhelyzet a vidéki piacokra is negatív hatással volt, de támogatásokra, fejlesztésekre azért van lehetőség jelentkezni. A termelői piacok számának növekedésében így szerepet játszanak ezek a pályázati lehetőségek is. Számos vidéki településen épült új piac vagy épp régieket újítottak fel, méghozzá nem kis összegekből. Ennek kapcsán pedig nemrég módosult a Széchenyi 2020 keretében megjelent „Helyi termékértékesítést szolgáló piacok infrastrukturális- és eszköz fejlesztése” című (VP6-7.2.1.1-20 kódszámú) felhívás dokumentációja.

Éppen ezért 2021. december 17-től hatályba lépett változások lehetőséget biztosítanak a támogatási kérelmek benyújtására 2022. május 3-ig két szakaszban

- írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Így a jövő évben benyújtható pályázati időszak szakaszai:

• nyolcadik szakasz 2022. január 18. – 2022. február 1., míg a
• kilencedik szakasz 2022. április 19. – 2022. május 3. között lesznek.

A támogatási kérelemben a benyújtási időszak alatt az adott értékelési határnapig változtatások tehetők és az értékelési határnapig tett utolsó változtatás szerinti adattartalom alapján kerülnek elbírálásra. Változtatás benyújtása esetén a támogatási kérelem benyújtási idejének, az értékelési határnapig benyújtott utolsó változtatás benyújtásának napja minősül. A támogatási kérelmet kizárólag a Kincstár elektronikus felületén, ügyfélkapun keresztül lehet benyújtani. A csatolandó dokumentumokat elektronikus úton elektronikus formában, vagy papír alapú dokumentumok esetében szkennelés útján előállított, olvasható formában kell csatolni a kérelemhez.

További lényeges változás, hogy a felhívás keretösszege 3 milliárd forintról 13 milliárd forintra emelkedett, és pontosításra került a jogszabályi hivatkozás a projekt területi korlátozása című pontjában. Az 1. számú melléklet Jogszabályok gyűjteménye és a Támogatói Okirat pedig a jelen változásokkal harmonizál.

Mi a helyzet a vidéki piacokkal?

A különböző támogatásoknak köszönhetően az elmúlt években több vidéki piac is fejlesztésen esett át, illetve volt olyan település is, ahol teljesen új piac épült. A legnagyobb beruházásokból most összegyűjtöttünk néhányat:

• Miluczky Attila, Egyek polgármestere korábban arról számolt be, hogy a település új piaca több mint 47 millió forintba került, amihez csaknem 41 millió forint vidékfejlesztési támogatást kaptak. A csónakkikötőt 9,5 milliós beruházással alakították ki.
• Elkészült az új, kilencezer négyzetméteres nagybani piac Békéscsabán. A beruházás része a Modern városok programban 8,2 milliárd forintból megvalósuló új vásártér kialakításának.
• Befejeződött a szombathelyi piac felújítása. Az EU-s támogatáson túl több mint félmilliárd forintot tett bele az önkormányzat. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében megjelent „Helyi gazdaságfejlesztés” című pályázati konstrukcióban sikeresen pályázott Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata a Vásárcsarnok felújítására.
• A Salgótarjáni Vásárcsarnok és Piac területén zajlik az árusok új helyre átköltözése. A tájékoztatás szerint a vásárcsarnok felújítása abba a szakaszba ért, amikor az épületet teljesen ki kell üríteni, be kell zárni, és át kell adni a kivitelezőnek. Közel másfél milliárd forintból valósulhat meg a teljes beruházás.
• Hatvanmillió forintból készült el a Békés megyei Nagykamaráson a termelői piac. A Békés megyei Nagykamaráson az uniós Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) forrásából, 60,5 millió forintból építették meg 2020 augusztusa és 2021 májusa között a termelői piacot.
• A Helyi Termelői és Kézműves Piac projekt két finanszírozási konstrukció keretében kerül megvalósításra. Ennek része a TOP-6.1.3-15-ZL1-2016-00001 projekt, megteremti a helyi termelők és kézművesek számára a piacra jutásuk infrastrukturális hátterét (helyi termelői bolt, termelői üzletek, árusítóhelyek, helyi termelői és kézműves piacok szervezése).

Hogyan hatott a piacokra a pandémia?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara önkéntes adatszolgáltatáson alapuló Piackereső felületén 288 termelői piac regisztrálta magát 2015 óta folyamatosan a pandémiáig. Ezeket ide kattintva listázhatjuk:

A pandémia kezdetén és ideje alatt nagyon sok termelői piac bezárt vagy teljesen megszűnt, és számuk jóval 200 alá esett. Az Agrárkamara adatai alapján a 2020 tavaszán induló leálláskor 101 piac zárt be, és 77 piac esetében állt be valamilyen működési zavar. A nyári hónapoktól csak nagyon lassú ütemben nyitottak újra a termelői piacok a mindenkori járványvédelmi előírásoknak megfelelően. A vásárlási idősávok teljes eltörlésével, valamint az időkorlát megszűnésével a termelői piacok száma újra növekedésnek indult, és – mivel a nyitvatartási idejükben a korábban elrendelt változások is megszűntek – mostanra már a régi rendben működnek.

Jelenleg az Országos Kereskedelmi Nyilvántartás honlapján – amely egy közhiteles nyilvántartás – a vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III.13.) Kormányrendelet alapján tartalmazza a bejelentést követően nyilvántartásba vett helyi termelői piacot. A Helyi termelői piacok nyilvántartásában szereplő nyilvános adatok szerint 173 üzemeltetési engedéllyel rendelkező helyi termelői piac van most Magyarországon. Azonban ténylegesen ennél több működik, mert a termelői piacok egy része helyi rendezvény formájában kerül megrendezésre.

Címlapkép: Getty Images