Órási a nyomás a magyar vidéken: egyre fontosabb szerepe lesz a magyar agráriumnak

Hollósi Dávid szerint az elmúlt évek legturbulensebb makrogazdasági környezetében kell elkezdeni az eddigi legnagyobb vidékfejlesztési programot, ezért különösen nagy szükség lesz a piaci szereplők, a szabályozók, a pénzintézetek és a garanciaintézmények szorosabb együttműködésére, innovatív alkalmazkodási képességére. Már csak azért is, mert a magyar kiskereskedelmi forgalom 36 százaléka élelmiszer és ital, ez a legnagyobb egyedileg mért kategória, és még csökkenő fogyasztás mellett is alapvető jelentőségű. Az agrár-élelmiszeripar továbbá a magyar export húzóágazata, mintegy 700 milliárd forinttal járul hozzá a külkereskedelmi többlethez.

A konferencia orosz-ukrán háború hatásaival, a gazdaságban és az agrárpiacokon okozott rendkívül helyzettel foglalkozó szekciójában Hollósi Dávid rámutatott, hogy az élelmiszer-ellátás biztonsága minden körülmények között kiemelt fontosságú, hatékony beruházásokkal pedig Magyarországnak kiváló pozíciói vannak ezen a téren.

A jelenlegi makrogazdasági környezet azonban a magyar gazdaság egyik motorjának számító magas beruházási volumen csökkenése irányába hat. A koronavírus-világjárvány hatására nyersanyagpiaci szuperciklus van kibontakozóban, a tőzsdei kereskedésben elérhető nyersanyagok – a kőolajtól az acélon és a fán át a kukoricáig – hosszú távon emelkedő ártrendet mutatnak, inflációs környezetet teremtve. A korábbiaktól eltérően a jelenlegi szuperciklusban ráadásul az élelmiszerpiacok, amelyeken az árakat jellemzően más tényezők – időjárás, állatbetegségek – mozgatják, nem válnak el a gazdaság egészétől, sőt, hatványozottabban érvényesülnek az inflációs hatások, az élelmiszerek éves árváltozása vélhetően meg fogja haladni a fogyasztói árindex Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelzett 10 százalékos emelkedésének mértékét.

A nyersanyagpiaci szuperciklus, a gyorsuló infláció folyományaként és az orosz-ukrán háború hatására idén a világgazdaság minden bizonnyal stagflációba esik, vagyis az infláció gazdasági lassulással párosul. A nagyfokú bizonytalanság a reálbérek növekedési ütemének lassulásához, a vállalati és a lakossági hitelezés csökkenéséhez vezet, ami visszafogja a beruházási kedvet és volument. A szabályozók legutóbb az 1970-es évek olajválságában tapasztaltak hasonlót – mutatott rá Hollósi Dávid. Hozzátette, a stagfláció beállta nehézséget jelent a költségvetési és monetáris politika számára, mert nem lehet a rendelkezésre álló hagyományos eszközöket felhasználni. Mint mondta, a következő évek nagy feladata az lesz, hogy a szabályozók hogyan találják meg az egyensúlyt az infláció letörését szolgáló, ugyanakkor a fogyasztást és ennek nyomán a beruházásokat is visszafogó kamatemelés és aközött, hogy a beruházások ösztönzése érdekében csökkenteniük kellene a kamatot, ami viszont gerjesztené az inflációt.

A magyar gazdaság egyik motorja a magas beruházási volumen, amit támogatott az alacsony kamatkörnyezet, a teljes nemzetgazdaságban több mint kétszer annyi beruházás megy végbe, mint 6-7 éve – emelte ki Hollósi Dávid, hangsúlyozva, hogy az elkövetkező 5-6 évben a magyar vidéknek a 80 százalékos állami társfinanszírozással hozzávetőleg 4300 milliárd forint támogatás érkezik, átlag 50 százalékos támogatásintenzitás mellett ez nagyságrendileg 9000 milliárd forint beruházást indukál. Ez az eddigi legnagyobb vidékfejlesztési program, és ebbe a szakértők nem számították bele a nagyvállalatok várható beruházásait. Hollósi Dávid összehasonlításképpen felidézte: 2013 és 2019 között 3300 milliárd forint volt a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások beruházásainak összértéke.

Szakértőként hangsúlyozta, az, hogy miként indul a 2023-ban kezdődő új vidékfejlesztési program, nagyban függ majd az idei év gazdasági folyamatainak alakulásától. A MNB szerint az infláció, a lassuló hitelezés, a külkereskedelmi hatások, a lassuló ellátási láncok miatt 2,5 százalékponttal alacsonyabb lesz a gazdasági növekedés a korábban vártnál, ez azonban az orosz-ukrán háború eszkalálódásának függvényében még változhat – mondta. Kiemelte azonban, hogy bár a jelenlegi makrogazdasági környezetet nem lehet figyelmen kívül hagyni, hangsúlyozni kell, hogy az élelmiszer-gazdaság szereplői hosszú távra terveznek.

Hollósi Dávid szerint innovációra van szükség a finanszírozásban, nem csak az élelmiszer-előállításban. Erősíteni kell a tőkeági finanszírozás bevonását – eddig erre a vidékfejlesztési program finanszírozásánál nem volt lehetőség –, ezáltal lehetővé válna, hogy külső befektető szolgáltasson a beruházásokhoz plusz önerőt, amelynek elvárt mértéke várhatóan emelkedni fog – fejtette ki. Hozzáfűzte, a nagyobb gazdaságok részéről is célszerű lenne növelni az állami garancia bevonásának elfogadottságát. Végezetül rámutatott arra, hogy kedvező helyzetben vannak azok a vállalkozások, termelők, feldolgozók, akik nem voltak nagymértékben eladósodva, így más tevékenységükből származó szabad jövedelmük egy részét tőke- és kamatfizetésre tudják fordítani.

Címlapkép: Getty Images