Rengeteg magyar keresi ezt a szuperélelmiszert a boltokban: mutatjuk, miért

Agrárszektor   
  Megosztom
Rengeteg magyar keresi ezt a szuperélelmiszert a boltokban: mutatjuk, miért

Bár sokan nem tudják, Magyarországon több mint 100 éves hagyománya van a gombatermesztésnek. Budafokon és Nagytétényben már a 19. század végén termesztettek csiperkét, ami azóta is az egyik legnépszerűbb gombafaj a vásárlók körében. Ezt követi a laskagomba, valamint az utóbbi időben egyre inkább keresetté vált a shiitake és az ördögszekér-laskagomba is. Az pedig, hogy a magyarok odáig vannak a gombáért, egyáltalán nem túlzás, a hazai termesztők egyszerűen nem tudnak annyi gombát előállítani, amit ne kapkodnának el a fogyasztók. De hogy áll a gombatermesztés jelenleg Magyarországon? Hányan foglalkoznak vele, és mennyi gombát állítanak elő? Mi kell ahhoz, hogy valaki maga is nagyüzemi termelővé váljon? Az Agrárszektor erről kérdezte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát (NAK) és Mutsy Árpádot, a Magyar Gombatermesztők Egyesületének (MaGoTe) elnökét.

A gombatermesztésnek már több mint 100 éves hagyománya van Magyarországon: és bár a második világháborúig az egyik legjelentősebb gombatermesztő ország voltunk, ezt a szerepet később elvesztettük. Erről Mutsy Árpád, a Magyar Gombatermesztők Egyesületének (MAGOTE) elnöke beszélt korábban, aki egyben a Bio-Fungi Kft. tulajdonosa is. A szakember szerint, bár az 1990-es években még 3-4 ezer gombatermelő volt az országban, ezeknek a száma az elmúlt időszakra néhány tucatra csökkent. Arról, hogy hányan is foglalkoznak gombatermesztéssel Magyarországon, a NAK nem tudott felvilágosítást nyújtani, mivel ők nem rendelkeznek ilyen nyilvántartással, ám Mutsy Árpád értesülései szerint napjainkban négy nagyobb gombatermesztési vállalkozás van az országban, melyek közül kettő több ezer, másik kettő pedig több 10 ezer m2-en termel holland típusú, azaz zárt, klimatizált, polcos termesztési körülmények között csiperkegombát. Rajtuk kívül van még egy jelentős laskagomba-termesztő vállalkozás is, akik szintén 10 ezer m2-t meghaladó területen gazdálkodnak. A többi fennmaradó 15-25 gombatermelő vagy hagyományos pincés, vagy földfelszíni sátras termesztésben termeszt laska-, vagy csiperkegombát. A magyarországi termelők jelenleg, összesen max. 20-22 ezer tonna csiperke- és laskagombát állítanak elő. Az utóbbi időben azonban két "új" gombafaj is nagyobb népszerűségre tett szert, ezért a shiitake és az ördögszekér-laskagomba is bekerült a termelők szotrimentjébe, ám ezek termelési mennyisége egyelőre nem túl jelentős, összesen legfeljebb 100 tonnát tesznek ki évente.

Bár 2005 után Magyarországon megtorpant a gombatermesztési kedv, és az elkövetkező 8-12 évre az erős visszaesés, Mutsy Árpád szavaival élve a hanyatlás volt jellemző, a kereslet továbbra is igen magas a hazai termesztésű gomba iránt. A MAGOTE elnökének elmondása alapján elmúlt 15-20 évben nagyon komoly reklámtevékenység folyt, és folyik jelenleg is a gombafogyasztás népszerűsítésének érdekében. A gombáknak ugyanis közismerten egészségvédő hatása és kimagasló tápértéke van, és mivel a zsír-, cukor- és gluténmentes élelmiszernek számítanak, ezért a különböző diétákba is könnyedén beépíthetők. Ezen túlmenően mind a vegetáriánus, mind pedig a vegán étrend kimagasló lehetőségeket nyújtó alapanyagnak ismeri el. Az pedig már csak hab a tortá, hogy a gomba egyaránt fogyasztható levesnek, salátának, főételnek és köretnek, vagyis okkal nevezhető szuperélelmiszernek.

A MAGOTE elnöke szerint a jelenlegi energiaválságos időszakban újra gazdaságos dolog lehet a pincés termesztés bővítése, és minden adott hozzá, hogy a gombatermesztés egy új reneszánszát élje meg Magyarországon. Azt azonban a szakember is elismerte, hogy hosszú távon kifejezetten a modern holland típusú (zárt rendszerű, klimatizált berendezésekben) lehet hatékonyan, az összes élelmiszerbiztonsági elvárásnak megfelelően termelni.

A jól megépített, jól szigetelt, betonozott padlózatú állattartó ólak, vagy raktárhelyiségek megfelelő szakmai ismeretekkel átalakíthatóak gombatermesztési berendezéssé, ha a klímatechnológiai gépek és polcok elhelyezhetőek ezekbe a termekbe

- mutatott rá Mutsy Árpád.

Ezzel kapcsolatban az Agrárkamara úgy fogalmazott, hogy a gombatermesztés elkezdéséhez és folytatásához elsősorban szakértelem kell, valamint egy igen sor költséges beruházás, amelynek során az ember klimatizált gombaházat vagy gombasátort épít, ezen kívül - a gyors minőségvesztés elkerülése érdekében - gondoskodik a megfelelő hűtött tárolási lehetőség meglétéről, valamint a folyamatos alapanyag-beszállításról és a stabil felvevőpiacról. Aki azonban sikerrel tudja venni a fenti "akadályokat", az rendkívül kedvező helyzetben találhatja magát, hiszen egy stabil és magas kereslet tapasztalható a hazai termesztésű gomba iránt. Ezeket pedig nemcsak a frisspiacon lehet értékesíteni, hanem feldolgozott formában is: ezen a téren elsősorban a konzerv és mélyfagyasztott gombák érdemelnek említést, ugyanakkor Mutsy Árpád szerint a jövőben a gombafélék a húspótló, húshelyettesítő élelmiszerek egyik fő alapanyagai lehetnek majd.

A cikk itt folytatódik tovább.

Címlapkép: Getty Images

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

gombatermelők

gombatermesztés

gombatermesztők

magyar gombatermesztők egyesülete

nemzeti agrárgazdasági kamara