Budapest 22℃ (erősen fátyolfelhős)Kettészakadt az ország? Most kiderült, milyen életkörülmények között él a legtöbb magyar
A lakosság életkörülményeiről, életszínvonaláról többek között a szegénység, társadalmi kirekesztettség, társadalmi rétegek szerinti jövedelmi, fogyasztási adatok alapján is képet alkothatunk. Idetartozik továbbá a háztartások, családok nagysága, összetétele. Ennek megfelelően a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) évente adatokat vesz fel, és a lakosság életkörülményeinek, életszínvonalának alakulását „A háztartások életszínvonala című” éves elemzésében mutatja be.
2021-ben tovább nőtt a háztartások jövedelme. Az egy főre jutó éves bruttó jövedelem 2 millió 428 ezer forint volt, 8,5 százalékkal magasabb, mint az előző évben. Az egy főre jutó éves nettó jövedelem – 8,7 százalékos növekedés mellett – 1 millió 920 ezer forintot tett ki. A reáljövedelem-növekedés 3,4 százalékot ért el. 2015 és 2021 között a háztartások egy főre jutó nettó jövedelme reálértéken 40,7 százalékkal emelkedett.
Az egyes háztartástípusok közül továbbra is az egyedülállók jövedelme volt a legmagasabb, átlagosan évi bruttó 2 millió 942 ezer forintot tett ki, 10,4 százalékkal meghaladva az előző évit. Közülük a 65 év alatti férfiak jövedelme volt a legmagasabb, átlagosan 3 millió 912 ezer forinttal, míg a legalacsonyabb a 65 évesnél idősebb nőké, átlagosan 2 millió 197 ezer forintos összeggel. Az egy főre jutó jövedelem éves növekedési üteme a gyermektelen háztartások esetében 6,0 százalékos volt, a gyermekeseknél 8,4 százalékos. 2020-hoz képest a legnagyobb mértékben, 14,7 százalékkal a három- vagy többgyermekes háztartások jövedelme emelkedett, így egy főre vetítve az éves bruttó jövedelmük 1 millió 750 ezer forintot ért el. Az egyszülős háztartások egy főre jutó éves bruttó jövedelem 1 millió 941 ezer forint volt, 8,7 százalékos növekedés mellett. Egyik gyermekes háztartástípusban sem érte el a bruttó jövedelem az országos átlagot. Az átlagtól való elmaradás, az előző évivel megegyezően, 17,5 százalékos volt.
Az egyes háztartástípusokat tekintve 2020-ban a legvagyonosabbak a két felnőttből és két gyermekből álló háztartások voltak, átlagosan 50,2 millió forintos nettó vagyonnal. A legkisebb vagyonnal az egyedül élők rendelkeztek, átlagosan 23,2 millió forinttal. Reál- és pénzügyi eszközeik értékéhez (bruttó vagyon) viszonyítva a legnagyobb adósságállománnyal a három- vagy többgyermekes háztartások bírtak, átlagosan 7,8 millió forinttal. Bruttó vagyonuk arányában a legkevésbé eladósodottak a kétgyermekes családok voltak, átlagosan 5,6 millió forintos kötelezettséggel. A lakóingatlan értéke a kétgyermekes háztartások esetében volt a legmagasabb, átlagosan 28 millió forint. A legalacsonyabb értékű lakásban az egyszemélyes háztartások éltek 2020-ban, átlagosan 19 millió forint értékűben.
2021-ben az egy főre jutó összes személyes célú kiadás 1 millió 483 ezer forint volt, folyó áron 8,4 százalékkal, az 5,1 százalékos átlagos áremelkedést figyelembe véve, reálértéken 3,1 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest. 2015 és 2021 között a háztartások egy főre jutó fogyasztási kiadása reálértéken
27,7 százalékkal nőtt. A Covid19-járványt megelőzően a lakossági fogyasztás bővülésének a szolgáltatási kiadások növekedése volt az egyik motorja, a járvány alatt azonban ez a dinamika megtört, hatása pedig 2021-ben is érezhető volt; a vendéglátás 4,4 százalékkal, a kultúra, szórakozás terén 4,0 százalékkal maradt el a háztartások kiadása a 2019-es szinttől. 2021-ben, kedvezőbb gazdasági környezetben ruházkodásra 18,4, vendéglátásra, szálláshely-szolgáltatásra 10,0, szórakozásra 3,2 százalékkal többet költött a lakosság reálértéken, mint 2020-ban.
2021-ben is a korábbi évekhez hasonló tendencia érvényesült, azaz minél nagyobb lélekszámú településen, illetve fejlettebb régióban él egy háztartás, annál magasabb volt fogyasztási kiadásainak összege. Az egy főre jutó 1 millió 833 ezer forintos éves összeggel Budapest lakossága költötte a legtöbbet, 2,9 százalékkal többet, mint az előző évben. Nagysága 23,6 százalékkal meghaladta az országos átlagot. A kiadások nagyságát tekintve Budapestet Pest régió követte, 1 millió 529 ezer forintos összeggel, itt a költések összege 3,1 százalékkal volt magasabb az országos átlagnál. Az alföldi és az északi régiók fogyasztása évek óta erőteljes felzárkózás jeleit mutatja, azonban még mindig elmaradt az átlagtól, Észak-Alföldön 11,9, Észak-Magyarországon 8,6 százalékkal.
2021-ben 20 ezer fős csökkenés mellett 1 millió 844 ezer főt érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata, ami a lakosság 19,3 százalékát jelentette. Ezen belül a relatív jövedelmi szegénységi arány 12,6-ről 12,2 százalékra csökkent, a súlyos anyagi és szociális deprivációban való érintettség 10,2 százalékon stagnált, a nagyon alacsony munkaintenzitás mutatója pedig 5,3-ről 4,9 százalékra mérséklődött az előző évhez képest.
2020-ban a legalacsonyabb arányban Csehországban (10,7 százalék), Szlovéniában (13,2 százalék), valamint Finnországban (14,2 százalék), a legmagasabb arányban pedig Romániában (34,4 százalék) Bulgáriában (31,7 százalék) és Görögországban (28,3 százalék) voltak kitéve a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának az emberek. Magyarország mutatója (19,4 százalék) az uniós átlagnál (21,7 százalék) kedvezőbb.
2022-ben az előző évhez viszonyítva az élettel és az anyagi helyzettel való elégedettség is növekedett. Az élettel való elégedettség átlagértéke 6,5-ről 6,9-re, míg az anyagi helyzettel való elégedettségé 5,6-ről 5,9-re emelkedett. Leginkább a személyes kapcsolatokkal elégedettek az emberek, 7,6-es átlagpontszámmal. E téren nincs számottevő különbség az egyes korosztályok között. A vizsgált négy mutató közül az anyagi helyzet áll az utolsó helyen, amelynek átlagpontszáma 5,9. Az életkor előrehaladtával az elégedettség általában csökken. Kivételt képez a szabadidő mennyisége, mellyel az idősebb korcsoport elégedettebb. A fiatalok és az idősek megítélése között az élettel való elégedettség tekintetében van a legnagyobb eltérés, 18 és 24 év között az átlagérték 7,5, míg 75 év felett 6,3.
Minél magasabb az egyén iskolázottsága, annál elégedettebb az életével. Az alapfokú végzettségűek 6,2-re, míg a felsőfokúak 7,4-re értékelték az általános elégedettségüket. A legelégedettebbek a tanulók. A háztartás jövedelme szoros kapcsolatban van az elégedettség fokával, minél magasabb a jövedelem, annál nagyobb az elégedettség mértéke. Regionális összehasonlításban a legelégedettebbek a Nyugat-Dunántúli régióban élők (7,2), a legkevésbé pedig az észak-magyarországi lakosok (6,5). A lakóhely nagysága is befolyásolja az elégedettséget, amelyet a fővárosban élők átlagosan 7,0 pontra értékeltek, míg a községek lakói 6,7 pontra.
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
