Vidékre menekült a fővárosból az informatikus: különleges sajtokat készít, így jött be neki a tanyasi élet

Pais-Horváth Szilvia   
  Megosztom
Vidékre menekült a fővárosból az informatikus: különleges sajtokat készít, így jött be neki a tanyasi élet

A vaspöri fiatal pár még akkor vágott bele a „B-tervbe”, amikor híre-hamva sem volt a járványnak, sem az energiaválságnak… Hogyan lehet vidéken állattartásból, kicsiben megélni? Mennyire eladhatóak itthon a minőségi kézműves tejtermékek? Többek között erre is kíváncsi volt a HelloVidék, amikor egy ködös novemberi napon meglátogatta a Vass Tejgazdaságot.


 


 

Jó pár évtizeddel ezelőtt a magyar vidéken még elképzelhetetlen volt, hogy az ott élők ne tartsanak tyúkot, hízót, tehenet, esetleg néhány birkát, és ne maguk termesszék a zöldségeket és gyümölcsöket. Ez azonban már múlt idő, hiszen szinte teljesen kiment a „divatból” a háztáji állattartás - erről a HelloVidék nemrég itt írt. Sok helyen még zöldség-gyümölcstermelésre sem használják a kiskerteket, nemhogy haszonállat tartására. A Covid-19 járványhelyzet okozta bezártság óta, látva aztán az emelkedő inflációt és a sokkoló piaci árakat, a közösségi oldalakon is egyre többen játszanak el az úgynevezett „B terv” gondolatával: mi lenne, ha vennének egy tanyát, vele egy hektárnyi földet? Néhányan lelkesen bele is kezdenek az önellátásba, de szembesülve a valósággal, sokan hamar feladják. Valójában elhanyagolható azok száma, akik ténylegesen, évtizedeken át, kitartóan folytatják ezt a munkát. A vaspöri fiatal pár még akkor vágott bele a „B-tervbe”, amikor híre-hamva sem volt a járványnak, sem energiaválságnak…

A Vass Tejgazdaság egy családi vállalkozás, Zala és Vas megye határán (a település neve ellenére már Zala megyéhez tartozik), a dimbes-dombos 400 fős falu, Vaspör legszélén. Domb-domb hátán, ahová köves mellékutak futnak fel, itt-ott egy-egy családi ház. Ausztriában vagy Bajorországban látni ilyen kies vidéket, ott ahány domb, annyi virágzó családi gazdaság, hatalmas épületekkel, milliós gépparkkal az udvaron. Vaspör más vidék, itt hiába a gyönyörű természeti környezet, csupán egy-két család él már a mezőgazdaságból, tart haszonállatot egyáltalán. A Vass család önerőből, a semmiből, több mint egy évtizeddel ezelőtt állt neki ebben a meseszép kis faluban állatokat tartani. Napjainkban is Jersey teheneik és kecskéik tejéből állítanak elő különböző tejtermékeket. Termékeiket kistermelőként értékesítik: tehéntejet, kecsketejet, túrót, vajat, kaukázusi kefirt, joghurtot és különböző típusú sajtokat állítanak elő. Első körben arra voltunk kíváncsiak, miért is vágtak bele, miért költöztek erre a világ végi, dimbes-dombos vidékre.

Vass Dániel szakmákat tekintve eredetileg informatikus lenne, később villanyszerelői és gyógymasszőri képesítéseket szerzett,de ezerféle dologhoz ért, ha kell, mindent megszerel és átalakít. Párjával Horváth Brigittával mindketten Vas megyei származásúak, első munkahelyük mégis a fővárosban volt. A fiatalok pár év budapesti élet után határoztak úgy, hogy maguk mögött hagyják a fővárost. Tizenéve vásárolták Vaspörön a faluszéli házat és birtokot, egy évig még Pesten dolgoztak, aztán végleg leköltöztek. Ahogy mesélik, minta nem igazán volt előttük, mindent saját kárukon kellett megtanulniuk. Ahogy Vass Dániel hozzátette, hiába nőtt fel vidéken, a szüleinek, sőt már a nagyszüleinek sem voltak a háznál se tehenek, se kecskék. Ő mégis erre az életformára vágyott:

Ha latyak van, nem megy fel a traktor, aki erre az életformára vállalkozik, bizony azt is meg kell tapasztalnia, milyen az, amikor beleragad a csizmád a sárba, aztán mezítláb mész le a házba. Nincs se hétvégéd, se szilvesztered, az állatoknak minden nap enni kell adni, és ha egyszer nekiállsz fejni, nincs szabadnap…

- mesélte Dani nevetve.

Jelenleg a családi gazdaságban két Jersey típusú tehenük van, de az egyik még kicsi, ő nem tejel. Ez kisebb méretű tehén, mint például a magyar tarka, de a gyengébb táplálékból is jó minőségű, zsíros, magas fehérjetartalmú, egészséges tejet ad. Szelíd, barátságos állatok. Valamint 5 kecske adja az állományt.

Dani szelfije Jerseyvel
Dani szelfije Jerseyvel

Hogyan jött az állattartás?

Amikor ideköltöztünk Budapestről, nekem nem volt munkahelyem, viszont édesapámnak egy ismerőse kecskéket tartott, onnan jött az ötlet, mi lenne, ha én is belevágnék? Mivel a területem jó nagy, 4400 négyzetméter, és hozzá még ott a legelő, gondoltam, miért is ne használhatnám erre? Akkoriban a kecsketej literjéért 400 forintot fizettek, ahogy osztottam-szoroztam, nem is jött ki belőle rossz fizetés. Gondoltam is, minek mennék én el másnak dolgozni, ha saját magam megtermelhetem a betevőnek valót, sőt, plusz bevételem is lehet belőle!

- tette hozzá Dani.

Az állattartást három kecskével kezdték, akkor azt hitték, innentől már „indulhat a buli”, jön a tej és vele csordogál majd a pénz is… Ehhez képest nagyon nem így hozta az élet:

Rengeteg mindent nem tudtam, hiába böngésztem át minden lehetséges internet posztot és fórumot. Azt hittem, a Google a barátunk, de nagyon sokáig nem lett életképes a gazdaság, a magam kárán kellett megtanulnom, hogyan is kell ezt jól csinálni! Nagyon nem mindegy például, milyen kecskefajtát veszel, melyik tejel igazán, hogy bakkecske is kell a tejeléshez… A legelején olvastam egy cikket, na az nagy tévedés volt, mert ott egy olyan kecskefajtát ajánlottak, ami az istennek sem akart tejelni. Kiderült, húskecske volt! Befürödtem vele, ráment egy évem. Találtunk aztán jobbat, majd idővel még jobb fajtát. De évekbe került, míg úgy tejeltek, ahogy a nagykönyvben meg volt írva. Aztán már lett akkora tejmennyiség, amire alapozni lehetett egy kistermelői létet, nekiállhattunk sajtokat is készíteni.

A kecskék után 7 éve vettek egy bocit is – Jersey fajtát. Akkoriban, mesélte Dani, még nem nagyon lehetett ezzel itthon találkozni. Egyből megtetszett neki ez a fajta. Ráadásul olyan teje van, amit vevői elmondása szerint is, tejallergiások is bátrabban fogyaszthatnak:

A kecskék után nagy álmom volt, hogy szeretnék egyszer egy Jerseyt, de akkor még ritkaságszámba ment. Kicsiként olyanok, mint az őzikék, nem lehet őket nem szeretni! Hirdettek itt Zalában, még csak ketten voltunk a párommal, beültünk hát az autóba, hogy megnézzük, milyenek! Hát úgy esett, hogy aztán haza is hoztunk egyet!

Az ára ennek a fajtának magasabb, mint a Magyar tarkának: 10 napos korban, ha veszel egy Jersey-t, 100 ezer forintot is elkérnek érte. Dani szerint mindenképpen érdemes olyan állatot keresni, ami a genetikája miatt biztos, hogy A2-es tejet ad. (Az A2 tej kevesebb emésztési panaszt okoz, és fogyasztói között egyes betegségek kisebb számban fordulnak elő.)

Vass Tejgazdaság
Vass Tejgazdaság Jersey-je

Idén az elszálló takarmányárak és az infláció miatt lefelezték az állományt, túladtak két tehénen, így most csak két Jersey-jük maradt. Attól tartottak, hogy az elszálló élelmiszerárak mellett vissza fog esni a minőségi tej iránti kereslet. De nem lehet ezt igazán kiszámolni, mert most ősszel megint csak nagyobb lett az érdeklődés:

Kecskesajtot is most november végén akarnak venni… Pedig a kecskék elapadnak a télre, náluk tavasztól őszig tart a szezon. Elég egyenetlen az is, hogy épp mennyi tejet tudunk előállítani, és mennyi tejterméket tudunk eladni. Nagy benne a rizikó, ezért is gondoltunk arra, hogy most a bizonytalanság miatt leépítjük az állományt. Nem adok az állatoknak tejelőtápot sem, igazából csak darát és fűszénát esznek, semmi szemetet nem kapnak, csak azt, amit nyugodt szívvel nekik merek adni. Mi naponta egyébként csak egyszer fejünk, nem akarjuk kizsigerelni az állatainkat.

Ahogy a pár meséli, így is napi szinten a kellő mennyiségű tej megvan. Jelenleg nagyon, nem járnak piacra, inkább online és a Vasi Zöld Kosáron keresztül értékesítik a termékeiket.

A sajtkészítés is külön tudomány, abba is bele kellett jönni

Danit már akkoriban érdekelte a sajtkészítés, amikor még tehenük sem volt, épp az első évben jártak a kecskékkel, és még nem tejeltek. Az egyik szomszéd faluban vett házi tehéntejet, vett hozzá egy kezdő sajtkészítő készletet, szórakozásból aztán elkezdett kísérletezgetni.

Először nagyon pici lett, de megettük, aztán próbálkoztam újra, netről és fórumokról igyekeztem összeszedegetni hozzá a tudást, mit és hogy kéne. Aztán rájöttem, nem is ténylegesen a receptúra a lényeg, hanem elsősorban azt kell megérteni, mi mért van, mi mit befolyásol, mi mivel függ össze, mitől mi történik. Ha megértjük ezeket, akkor ebből az alaptudásból már merhetsz kísérletezni. Közben más sajtkészítőtől is kértem tanácsot. Sokféle sajttal kísérleteztem, de elsősorban félkemény és gomolya jellegű, ízesített sajtokat készítünk. Most az alapokat futtatjuk, hogy nincs annyi tej, nem akarjuk elaprózni.

Ahogy Dani mesélte még, amit készítenek frissen, az elfogy, készítenek még túrót és joghurtot is. Pörög a készlet, 20-30 liter tejből eltenni sem nagyon tudnak érlelni.

Az áraikról (ennyibe kerül most a kézműves zalai termék):

  • Élőflórás Natúr joghurt teljes tejből 400 Ft/db
  • Félkemény jellegű natúr sajt 25 dkg 1250 Ft / db
  • Friss kecskesajt füstölt 25 dkg 2000 Ft / db

Mennyire éri meg állatokat tartani?

Nem egyszerű most az állattartók helyzete. Ahogy mesélik, heti 15 ezer forint alatt nem tudnak az állatoknak szemestakarmányt venni. 2-3 évvel ezelőtt 5-6 ezer forint volt heti szinten ugyanennyi állat etetése, most háromszor annyiért etetem- háromszor annyiért állítják elő ugyanazt a tejet.

Most már nem is számolom inkább, mi jön be és mi megy ki. Gondolkodom néha én is rajta, mi mással kellene foglalkozni. A páromnak van főállása, de ő most GYES-en van…

- tette még hozzá Dani.

Akkor még nem beszéltünk egyéb költségekről, például arról, hogy

Csinálnak joghurtot, tizenpár forint volt ugyanaz a műanyag edényke, amit vesznek hozzá, mint ami most 40 forint. Értékesítenek nyerstejet is, üvegbe. Most tetővel együtt egy darab üveg 600 forintba kerül, másfél éve ugyanezt az üveget 210 forintért vette, kupakkal együtt.

Annak ellenére azonban, hogy bizonyos típusú tej árstopos, most úgy látják, vinnének többet is, de nem tudnak jelenleg többet fejni. Ezt tapasztalták, amióta megy fel mindennek, így a bolti tejtermékeknek az ára. Megélénkült a kereslet a feldolgozott termékeik iránt is, hiszen közel ugyanazért az árért adják a kézműves minőségű, valódi tejből készült sajtot, mint a nagyipari boltit. És ha már az ember ennyi pénzt kiad, legalább minőségit szeretne venni…

Azért sok előnye is van a családi gazdaságnak

Ahogy Dani meséli, amellett, hogy tejtermékek tekintetében tényleg önellátóak lehetnek, tudják, mit fogyasztanak, ennek az életmódnak a másik hallatlanul nagy előnye, hogy otthon, a családjával lehet. Munka közben így láthatja a gyermekeit felnőni. De azt is látni kell, ha valaki erre adná a fejét, hogy egy családi gazdaság létrehozás nemcsak idő- de bizony pénzigényes mulatság is:

Mi ebbe toltuk bele a megtakarításunkat, minden önerőből lett. Büszkék vagyunk rá, hogy semmilyen hitelt vagy pályázati pénzt, de még állami támogatást sem vettünk fel, mert azt gondoljuk, nincs ingyenpénz. Az egyetlen, amit igényelünk, az most a tejelő támogatás, arra is az állatorvos beszélt rá minket, hiszen mindenkinek jár, aki tehenet tart.

Jó tanácsok kezdő B-tervre készülőknek!

Ahogy Dani elmondta, egy ismerőse állapította meg, ő csak akkor tartana tehenet, ha golyóscsap lenne rajta. Amit, ha akarná, napokra el tudna zárni! Ez bizony nincs így, aki tehenet tart, annak nincs hétvégéje, szabadnapja, nyaralni se igen tud elmenni, hacsak nincs egy ismerőse, aki addig helyette is beáll fejni. Ha állattartásban gondolkodik valaki, érdemes tényleg utánanézni, melyik haszonállattal mennyi vesződség jár:

A kecskék például sokszor azt mondom a fiatalok sportja, tudnak olyat csinálni, hogy az ember minden haja szála égnek áll. Például az elején, míg nem volt villanypásztor, megesett, hogy előre szöktek, és bizony mire kiértem azt gondolták, hogy a Volvo egy kiváló ugrálóhely, ott álltak a tetején. Mindezek ellenére az általam ismert legviccesebb és nagyon játékos állatok, sok ember meglepődne mennyire okosak, mindegyikük egyéniség, de tudnak olyan bosszúságot okozni, hogy szinte megbánja az ember, hogy belevágott… Nálunk minden állatnak saját neve van, és mindenki kezes. Fontosnak tartom, hogy kiskortól kezdve a teheneket is magunkhoz szoktassuk, megszelídítsük őket! A tehén nem pici állat, tudnod kell vezetni, magadhoz odahívni, ez az alap, hiszen később meg kell fejned!

- tanácsolta még Dani.

Séta Jerseyvel - Vass Tejgazdaság
Séta Jerseyvel - Vass Tejgazdaság

Azt is tudni kell, hogy például, ha vemhes az állat, akkor hetekig nem alszik rendesen a gazda. A karámoknál van ugyan náluk is kamera, de ha utolsó időszakos a tehén, szinte állandó emberi ügyeletre van szükség, még éjszaka is. De meg kell tanulni bizony azt is, hogy a haszonállatokkal együtt jár nem csak a születés, hanem az elmúlás is:

Sosem felejtem el Almát, az egyik első és nagykedvenc kecskénket, akin kényszervágást kellett végrehajtanunk… Nem volt más választásunk, nem hagyhattuk, hogy szenvedjen, nekem is meg kellett tanulnom, hogy az ölés is ugyanúgy hozzátartozik ehhez az életformához, mit ahogy az is, ha nincs kéznél az állatorvos, neked kell segíteni világra hozni a kicsinyeket is!

De a traktor, vagy legalábbis az alap szállítmányozási feladatokat megoldani képes háztáji jármű, csettegő, kistraktor szinte nélkülözhetetlen:

Mi az első pár évben kézzel hordtuk fel a szénát 50 métert erőteljes felfelé menetben, jó akkor kevesebb is kellett, de ma már ez szinte elképzelhetetlen. Akkor vásároltuk az első kistrakit, ami továbbépítés után ezt a feladatot a körbála felvitelét is megoldja. Persze kellett rá hidraulikát konstruálni, meg raklapvillát, rengeteg orrsúlyt... Értelemszerűen magam szereltem össze, az itteni többi gépen is sok mindent amire szükség volt. Nem vagyok se lakatos se hegesztő, se hidraulika szerelő stb, de semmi nem agysebészet, ha meg akarod csinálni, ami kérdéses volt kérdeztem okosabbtól.

De mielőtt bárki belevágna a gazdálkodásba, előtte tényleg menjen el, és nézzen körül egy már működő helyen, mivel jár ez! Ne lábatlankodjon, csak nézze meg, hogy megy, mi a technológia, mi hogyan van megépítve, hogy a legpraktikusabb, beszélgessen el a gazdával, kérdezze meg, mik voltak a negatív tapasztalatai, mit csinálna másképp, mi a legnehezebb munka, mi mennyibe kerül egyáltalán.

- folytatta Dani, aki szerint tényleg ne akarjon saját tanyát az, aki nem amolyan ezermester-típus. Egy családi gazdaságban mindenhez érteni kell, vagy nagyon sok pénzt kell keresni ahhoz, hogy mindent készen megvásárolhasson az ember.

Címlapkép/ fotók: Vass Tejgazdaság

Címlapkép: Getty Images

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

mezőgazdaság

őstermelő

családi gazdaság

vidék

vass tejgazdasáf

vasi zöldkosár

tejtermelés