Budapest 2℃ (borult)Riadót fújtak a közgazdászok: nincs szó gazdasági csodáról, nem lesz növekedés
A 2010-2020 közötti időszak talán a hazai gazdaság legsikeresebb 10 éve volt – állítják sokan, akik azonban arról megfeledkeznek, hogy az egész régióban ugyanez a fellendülés zajlott le, és Magyarország is nagyjából az átlagos eredményt hozta a fejlődés terén - írja a Pénzcentrum.
A Pénzcentrum két korábbi jegybankelnököt kérdezett arról, mi a véleményük a jelenlegi gazdasági helyzetről, illetve hogy valóban lehet-e az elmúlt időszakot csodának nevezni. Surányi György és Bod Péter Ákos szerint sincsenek túl jó kilátásai a hazai gazdaságnak.
„Sose gondoltuk komolyan, de az utóbbi két év végképp arról szólt, hogy felejtsük el, hogy felzárkózunk Ausztriához! A cél immár nem leszakadni Romániáról. Azt is elfelejthetjük, hogy bárkinél a régióban jobban teljesítettünk volna a már említett 10 évben. Örömteli lenne, ha 2040-ben is azt mondanánk, hogy Magyarország továbbra is a régió átlagával tudott fejlődni, haladni, növekedni. De nagyon aggódom, hogy nem ez fog történni” - ezt Balásy Zsolt, a Hold Alapkezelő elemzője mondta még a múlt héten a Pénzcentrumnak. A szakember azt is hozzátette, hogy az elmúlt évek kapcsán nem beszélhetünk magyar, lengyel, szlovák vagy cseh gazdasági csodáról, sokkal inkább kelet-európai konjunktúra volt megfigyelhető. Az olcsó munkaerő, az EU tagság, a globális konjunktúra és ennek okán az összeszerelőüzemek idetelepülése lódította meg az egész régiót.
Az biztosan nem igaz, hogy magyar viszonylatban a 2010 és 2020 közötti évtized a legsikeresebb időszak lett volna. 1995 és 2001 között ugyanis, bár ez nem egy teljes évtized, uniós források nélkül mennyiségileg és szerkezetileg is összességében jobb volt a magyar gazdaság teljesítménye
- közölte Surányi György közgazdász.
Ebben a hat évben folyamatosan csökkent az infláció (8 százalékra), az államadósság mértéke 52 százalékra javult, az ország külső mérlege stabil volt, a nettó devizaadósság pedig csökkent. Emellett az ország hitelminősítése is folyamatosan javult (az alsó közepes BBB- fokozatról egészen az A, tehát a felső közepes fokozatig)
- folytatta.
Bod Péter Ákos szerint a 2004-es uniós belépésünket követően, illetve a románok, bolgárok és horvátok csatlakozása után is egy sor feladatot hozott az élet számunkra, melyeknek teljesítésében már nem olyan egyformák az eredmények.
Az euró bevezetési kötelezettségét Szlovénia, Szlovákia, majd a három balti állam (Észtország, Lettország, Litvánia) és Horvátország is teljesítette. Mi viszont belátható időn belül akkor sem tudnánk eleget tenni a belépési feltételeknek, ha a szándék meglenne rá
- közölte az egykori MNB-elnök.
A teljes cikket a Pénzcentrum oldalán olvashatjátok.
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
