Kiderült, mi vár ránk jövőre: maradnak a magas élelmiszerárak a magyar boltokban?

Vannak termékek, amelyeknél az utóbbi időszakban komoly árvisszarendeződés látható, ilyen például a kenyerek és péksütemények köre - mondta el Raskó György az Agrárszektornak. Mivel nem volt rá fogyasztói vásárlási hajlandóság, a pékek kénytelenek voltak alkalmazkodni - mondta ki az agrárközgazdász, hozzátéve, hogy ugyanezt csinálták az áruházláncok is, amelyek saját pékséggel rendelkeznek.

Raskó György beszélt arról is, hogy bár sokat lehet hallani, hogy a búza ára a tavalyi rekord 40%-ára esett vissza, azt nem szabad elfeledni, hogy a kenyér végső fogyasztói árában a búza költséghatás alig több mint 10%-ot képvisel. Erre pedig nem lehet ráfogni az árak változását.

A magasabb búzaár valószínűleg részben közrejátszhatott a liszt és sütőipari termékek fogyasztói árának emelkedésében, de ez inkább csak egy jó alkalom volt a sütőiparnak arra, hogy megpróbáljon árat emelni

- tette hozzá Raskó György.

Az agrárközgazdász arra is rámutatott, hogy a sütőipar egésze nem igazán nyereséges ágazat, mindössze 1-2%-os nyereségráta jellemző, sok pékség pedig egyenesen veszteséges. A szakember szerint ezért a beszállító pékségek megpróbáltak a péksütemények árán emelni - a fentebb már említett eredménnyel. Raskó György saját megfigyelésére hivatkozva elmondta, hogy

az egyes sütőipari termékek és péksütemények, mint például a kalács, a briós, a túrós táska és a lekváros bukta ára 2022 november-december körül ért a csúcsra, azóta viszont egy legalább 30%-os visszaesés figyelhető meg az árakban.

A pékek ugyan arra hivatkoznak, hogy a a búza tőzsdei árának visszaesése miatt tudnak csökkenteni az áraikon, valójában annyi történt, hogy a fogyasztók azokat a magas árakat már nem voltak hajlandóak elfogadni - mondta a szakember, aki kitért arra is, hogy a sütőipar mellett a tejiparban próbáltak még meg magasabb árszintet érvényesíteni 2022 őszén, de a fogyasztók ezt se díjazták, így ennél a termékkörnél is jelentős árvisszarendeződés figyelhető meg.

Mi várható a következő időszakban?

Az agrárközgazdász úgy látja, hogy a mezőgazdasági nyersanyagok oldaláról nem várható árnyomás. Tavaszig biztosan azt lehet mondani, hogy ezeknek a termékeknek a világpiaci ára nem fog olyan mértékben újra emelkedni, mint 2022-ben. Az árak további mérséklődése is elképzelhető, de csak kisebb mértékben.

Most nincs egyetlen olyan fontos alapvető élelmiszer sem, aminek a nyersanyag-áremelése arra ösztönözné az élelmiszeripart, hogy emelje a fogyasztói árakat. A tesztelés nem sikerült jól: a tejipar és a sütőipar szándékait nem fogadták jól a fogyasztók, más termékköröknél pedig nem adnak okot az áremelésre a nyersanyagárak

- mondta ki Raskó György.

A szakember ugyanakkor rámutatott, hogy az energia, a munkabér és a járulékos költségek szintjének emelkedése viszont igenis hatással lesz az élelmiszeriparra, és ezek miatt valószínűleg lesznek áremelések az ágazatban. Raskó György külön kiemelte a csomagolás és a fuvarozás költségeinek növekedését is.

A tavalyi orbitális magyar árszinthez képest idén decemberben várhatóan 9% lesz az éves infláció, ami azt jelenti, hogy az élelmiszereké 15% körül lesz. Raskó György jelezte, hogy ehhez mindig hozzá kell tenni, hogy ez csak annyit jelent, hogy az árak maradnak a magas szinten, csak épp a növekedésük lassul le. A fogyasztók azonban továbbra is a meglevő magas árakkal szembesülnek. Az agrárközgazdász példaként felhozta a sertéshúst, amelynek az átlagos árszintje ezer forinttal ugrott meg egy év leforgása alatt. Ez nem fog csökkenni - mutatott rá a szakember, hozzátéve, hogy nem lesz olcsóbb a csirkemell se.

Az infláció növekedési üteme csökken, élelmiszernél két számjegyű lesz, de nem lesz olcsóbb az élelmiszer. Valójában iszonyú drága marad minden

- mondta ki kereken Raskó György.

A teljes cikk az Agrárszektor oldalán olvasható.

Címlapkép: Getty Images