Egyetlen magyar gyerek sem utálná az óvodát, ha mindenhol ilyen lenne

Steiner Petra   
  Megosztom
Egyetlen magyar gyerek sem utálná az óvodát, ha mindenhol ilyen lenne

Városiasodott világunkban egyre inkább eltűnőben van a pár évtizeddel ezelőtt még virágkorát élő háztáji gazdálkodás. A gyerekek sokszor már csak a boltok polcain találkoznak a gyümölcs- és zöldségfélékkel, a fűszernövényeket pedig csak a kis csomagok feliratai alapján tudják megkülönböztetni. Egy Békés megyei kis kertészet nem kevesebbre vállalkozott, minthogy ezt a folyamatot megállítva, játékos és interaktív formában ismerteti meg a jövő nemzedékével a kertészkedés szépségeit, így indítva útjára az „Ehető játszótér” programot.

Mint a legtöbb találmány, ez a program is egy szerencsés véletlen egybeesésnek köszönhetően született meg. A modell nem magyar találmány, az angolok már hosszú évek óta ebben a formában igyekeznek a fiatalokat környezettudatosságra nevelni, valamint megismertetni őket az otthoni növénytermesztés nyújtotta örömmel. Egy cikk kapcsán ismerkedett meg ezzel a modellel Hagyáné Takács Ibolya, a mezőkovácsházi Kék Ibolya Kertészetének tulajdonosa.

A kis kertészetnek a növényvédő szerek által kiváltott allergiás reakciók miatt kellett alternatív megoldást találnia a növényvédelemre, így kezdtek el gyógy- és fűszernövényekkel foglalkozni. A termesztés során fennmaradt palántákat azonban nem értékesítette, hanem egy felhívást tett közzé a közösségi oldalon, hogy azok más módon hasznosulhassanak. A kiírásra egy kétegyházi óvoda jelentkezett, ahol nemcsak a felajánlott növények, hanem a program is tápanyagban gazdag talajra talált.

A játékos kertészkedéstől a tudatos nevelésig

Mivel az „Ehető játszókert” egy kósza gondolatból fakadt, kezdetben csak a kertészkedés örömének megismertetését tűzte ki célul. Az idő előrehaladtával azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a mezőgazdasági ismeretek átadásán túl ez a program sokkal több mindent tartogat a gyerekek számára. Az otthoni növénytermesztésen túl magába foglalja a népi hagyományok továbbörökítését, így például a különböző gyógynövényekből készített teák gyógyításra való felhasználását, vagy éppen a megtermelt javak különböző eljárások szerinti feldolgozását. Mivel azonban a program korcsoportja adott volt, kellett egy közös nyelv, amivel a hasznos tudást nem tanulnivalóként, hanem szórakozásként élhetik meg a gyerekek. Így született meg Mezőtündér alakja.

Úgy látom, hogy a gyerekek óvodai napirendjében szinte mindennap van mese, tehát ők azt már várják, egy kapocs

– meséli Hagyáné Takács Ibolya, aki saját maga írja a történeteket.

A mese és Mezőtündér alakja segítségével könnyedén átadható a gyerekeknek, hogy mit érdemes tudni az adott zöldségről, gyümölcsről, gyógy-, illetve fűszernövényről. Az interaktív foglalkozások keretében Mezőtündér tanulságos meséin keresztül megtanulhatják, hogyan kell nevelgetni a paradicsompalántát, milyen feldolgozási formái vannak a termésnek, illetve annak a szervezetre gyakorolt jótékony hatásáról is szó esik, mindezt.

Az így szerzett tudást pedig a gyakorlatban is hasznosítják, együtt ültetik el az óvoda udvarán a magvakat, gondozzák a növényeket, majd szüretelik le munkájuk gyümölcsét, a vegyszermentes termést. „Úgy látom, hogy a mostani gyerekeknek nagyon sok elfoglaltságuk van, de ez kizökkenti őket abból, ami muszáj feladat, és egy olyan elfoglaltságot nyújt nekik, amin nem érzik, hogy kötelező jelleggel csinálják.”

A program visszhangja a mindennapokban

Mindez 2014 nyarán indult útjára, az azóta eltelt négy évben pedig több más megyei óvoda és iskola is csatlakozott a programhoz, többek között Orosházáról, Mezőkovácsházáról és Békéscsabáról is. Hagyáné Takács Ibolya a HelloVidék kérdésére elmondta, „azt tapasztalom, hogy egyre inkább azok az óvodák fordulnak hozzám, akik a későbbiekben Zöld Óvodává szeretnének válni, de nem tudják, hogy hogyan induljanak el.”

A kezdeményezéshez elsőként csatlakozott óvoda mára már önállóan gazdálkodik, sikerült megszereznie a Zöld Óvoda címet, de természetesen a kapcsolatot továbbra is tartják a kertészettel. A később bekapcsolódó iskola esetében azonban kissé más a program, mivel a kötött keretrendszer és tananyag nem teszi lehetővé az ilyen jellegű tanulási formát, ezért ott nyári táborok, szakkörök formájában igyekeznek környezettudatosságra nevelni a diákokat. Bár a program főként a fiatalabb gyerekekre fókuszál, óhatatlanul is részévé válnak a családok felnőtt tagjai, a szülők is.

A teljesen laikusok először nyilván érdekesnek találják, utána viszont én azt tapasztalom, hogy nemcsak a szülők, hanem bárki esetében, aki részt vesz ebbe vagy kertészkedéssel foglalkozik, egyre inkább dívik, hogy kis erkélyen is termesztenek akár kis balkonparadicsomot, akár a főzéshez használható fűszernövényeket

– meséli a Kék Ibolya Kertészet tulajdonosa.

Pszichológiailag alátámasztott tény, hogy az a tudás, melyet a gyerekek hétéves kor előtt sajátítanak el, az kihat a későbbi életükre, így egy most az óvodában kertészkedéssel ismerkedő kisgyerekekből később sokkal nagyobb eséllyel válik környezettudatos, az otthonában növénytermesztéssel foglalkozó felnőtt. A hosszú távú jótékony hatás mellett pedig az sem elhanyagolandó, hogy a szülők és a gyerekek a közös munka során a szabad levegőn, oldott hangulatban tudnak egymással minőségi időt eltölteni.

A tudatos jövő útján

Habár az „Ehető játszókert” program piciben indult, a mai napig nem nőtte ki nonprofit jellegét. Míg Hagyáné Takács Ibolya egyedül végzi a munka oroszlánrészét, hol interaktív foglalkozásokat tart a gyerekeknek, hol pedig konferenciákon vesz részt, hogy népszerűsítse a kezdeményezést, akarva akaratlanul kiesik a munkából, így fontos háttérember a munkában férje, aki a növénytermesztés terén tartja a kertészetben a frontot.

A HelloVidék azon kérdésére, hogy vajon meddig tartható még ez a forma, a mezőgazdasági technikus végzettségű Hagyáné Takács Ibolya elmondta, eleinte igyekezett egymástól elválasztani a két munkát, de idővel rájött, hogy ez mára már egy teljes állást kíván. Jelenleg azt fontolgatja, hogy immáron vállalkozóként veti bele magát a munkába, hiszen akkor tovább űzheti a szakmáját, a kertészkedést, illetve az „Ehető játszókert” programmal is foglalkozhat, amely reményei szerint Békés megyét kinőve lassan az egész országon elülteti a környezettudatos nevelés magvait.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak csökkentése érdekében a kormány 2020. március 19-től - többek között - maximalizálta a fogyasztási hitelek teljes hiteldíj mutatóját (THM). Érdemes azonban körültekintően választani, mivel a kedvezményes személyi kölcsön kamata a legtöbb banknál 2021-től megváltozik, és az új, jellemzően magasabb kamatszint miatt megugrik a törlesztőrészlet is. Ha például 2 millió forintra lenne most szükséged, akkor az egyik legjobb ajánlatot most a CIB Bank nyújtja, itt 60 hónapos futamidővel a kedvezményes időszakban 38414 forintos törlesztőre, míg 2021-től 40219 forintos törlesztőre számíthatsz. De nem marad el ettől a Raiffeisen Bank ajánlata sem, amely esetében, szintén 60 hónapos futamidő esetén, az 5,90 százalékos kedvezményes THM 7,96%-ra ugrik a THM-plafon megszűnése után. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

kert

kertészet

kertészkedés

haszonnövény

növény

fűszernövény

kék ibolya kertészet

ehető játszókert