Ez a biogazdák titkos receptje: így lesz műtrágya nélkül is gazdag a betakarítás

Liszkai Attila   
  Megosztom
Ez a biogazdák titkos receptje: így lesz műtrágya nélkül is gazdag a betakarítás

A modern mezőgazdasági rendszerek egyik legnagyobb problémája az, hogy a talaj egy idő után elhasználódik, és terméketlenné válik. Ennek a jelenségnek az az oka, hogy a talajból elfogynak a tápanyagok: hiába a trágya és a műtrágya, a föld nem jut elég tápanyaghoz, nem tud igazán megújulni, állítja egy amerikai életmód portál. Felmerül a kérdés, hogy lehet az, hogy a természetes területeken, mint például az erdőkben a talaj mindig termékeny és nem merül ki. A tanulság az ember által alkotott mezőgazdasági rendszer és a természet ökoszisztémája közti különbségekből olvasható ki.

Az erdők és dzsungelek tele vannak élettel: a növények egészségesen növekednek, pedig senki sem foglalkozik velük, nem gyomlálják, nem trágyázzák őket, mégis képesek élni és gyarapodni, írja egy friss cikkében a One Green Planet. A jelenlegi mezőgazdasági rendszer nem működik jól, mivel teljesen ellentétes a természettel. Az ember jelenleg küzd a növényekkel: átülteti, áttelepíti őket, vagy ami még rosszabb; trágyával, vegyszerekkel próbálja elérni, hogy minél több terménye legyen.

A portál szerint a talajjal ugyanez a helyzet: az emberi beavatkozás hatására felborul a természet törékeny egyensúlya, és ahelyett hogy gondoznák, ártanak a földnek. A gazdaságok olyan haszonnövényeket termesztenek, melyek kiszívják a tápanyagokat a talajból, míg végül mesterségesen kell pótolni ezeket, hogy folytatódhasson a termesztés.

Amikor a föld fel van szántva, a talaj elkezd kiszáradni, ezért a földművesek elkezdik öntözni őket, rengeteg vizet és pénzt beleölve a műveletbe. Amikor a föld kiszárad, mikroorganizmusok és egy teljes ökorendszer pusztul el, a szél és a víz pedig erodálni kezdi a felső földréteget. A szerző szerint aratás után a földet parlagon hagyják; nincs semmilyen tápanyag, amiből feltöltődhetne és regenerálódhatna a földalatti ökoszisztéma.

Az erdők talaja rendkívül gazdag tápanyagokban, ezért is képes ezeken a területeken annyi növény megélni. Ahhoz, hogy ez fenn is maradjon rengeteg fajta növény együttélése szükséges: a bokrok, fák levelei lehullanak, és az ágak némelyike is a földön végzi, ez a vegyes növényi hulladék teljesen beterítik a talajt, majd lebomlik. Az erdei talaj így képes mindig megújulni. A növényi hulladék, ami időről időre beborítja a földet, rendkívül sokféle, így minden szükséges tápanyag megtalálható benne. A különféle növényeknek különbözik a gyökérrendszere; mindegyik más és más fontos feladatot lát el, és különböző tápanyagokat igényel és ad a rendszernek.

Azzal, hogy az avar újra és újra beborítja a földet, a talaj felső rétege komposztálódik és védve van a kiszáradástól és az eróziótól is. A cikk szerint a növényi törmelék lebomlásával táplálja a talajt, így semmilyen anyag sem vész kárba, nincs szükség trágyára, vagy vegyszerre: a rendszer fenntartja önmagát. Ahhoz, hogy az erdők példáján okulva a természetes módszert át tudjuk ültetni a termőföldekre, sok mindent figyelembe kell vennünk:

1. A növényeknek szükségük van a keveredésre

A cikk rámutat arra, hogy a gyökérrendszerek némelyike mélyre nyúlik, és lentről nyeri ki a szükséges tápanyagokat, míg más gyökérrendszerek inkább vízszintes irányba terjeszkednek és a talaj felső rétegét fogják meg. A felszínen is rengeteg féle növény él, és mindegyik másra „jó”. Míg az egyik taszítja a rovarokat, a másik rengeteg szerves anyagot állít elő, amivel a többi növényt táplálja, ráadásul megtalálhatók az olyan növények is, amik gyümölcsöt, magvakat, vagy csonthéjasokat teremnek, ezek még jobban színesítik a lebomló növényi hulladék összetételét. A termőföld, akár az ember, nem képes életben maradni, ha csak egy féle tápláléka van: szüksége van a sok féle növényi anyagra, hogy fenn tudja tartani az ökoszisztémát.

2. Ne áss

A felásott, felforgatott föld a talajban élő organizmusok halálát jelenti. Ezek pusztulása azonnal megnöveli a föld termékenységét, mert az elhalt organizmusok elkezdnek komposztálódni, ez pedig sok tápanyagot generál, ez az oka annak, hogy a megművelt földek tele vannak gyomnövényekkel. A komoly probléma akkor kezdődik, amikor nincs élet, és lebomlandó anyag sem a talajban. A portál szerint ahelyett, hogy felforgatnánk a földet, érdemesebb békén hagyni, ami odalent van: minél kevesebbet ásunk, annál kevésbé zavarjuk meg a földalatti ökoszisztémát.

3. Védd meg a talajt

A föld betakarása megvédi a talajt és az abban élő organizmusokat. Így a föld megőrzi a nedvességet, és ezáltal újabb és újabb tápanyagokkal telített földrétegek jönnek létre, ahelyett, hogy a régi, kimerült föld maradna a felszínen. Az erdőkben az organikus hulladék beborítja a talaj felületét, ezzel védi és táplálja is egyben a földet. Ez a módszer egy kertben is megvalósítható: a kihúzott gyomnövényeket ne dobjuk ki, egyszerűen csak hajítsuk el őket a kertben, a leveleket ne gereblyézzük mindig azonnal össze, hagyjunk belőlük a kertben, vagy szórjunk szét szalmát, szénát, vagy füvet, esetleg használjunk kérget, vagy faforgácsot. A szerző meglátása szerint a lényeg az, hogy csak azt távolítsuk el a kertből, amit fel akarunk használni. Ha így teszünk, a kert ökoszisztémája egészségesen fennmarad és a talaj nem válik meddővé.

Ha ezt a három pontot betartjuk, akkor a kertünk ökorendszerként fog működni, ezáltal fenn tudja tartani magát anélkül, hogy bármilyen vegyszeres, vagy más kertészeti beavatkozást kéne tennünk. Az eredmény tápanyagokban gazdag talaj, és ezáltal egészséges termény lesz.

  Megosztom

hellovidék

agrárium

föld

mezőgazdaság

talaj

talajvédelem

talajpusztulás

erdő

természet

ökoszisztéma