Ezek a legveszélyesebb fák a kertben: gyorsan terjednek és mindent elpusztítanak maguk körül

Ősszel mindenki nyakig merül a kertrendezésben. A nyár utáni takarítás, a hidegebb hónapokra való fekészülés most a legfőbb tevékenység az udvarokon. Vannak persze, akik még most szerzik be legújabb növényeiket, hiszen a facsemetéket vagy a fiatal cserjéket még nem késő elülteni. A kertészetek, nagyobb áruházak megbízható készlettel bírnak, de egy-egy kedves rokon, ismerős vagy barát ajándék hajtást, érdemes kritikus szemmel fogadni.

Ha bármikor ajándékba kapunk valamilyen növényt, mindenek előtt érdemes kideríteni miféle növényről beszélünk. Hiszen vannak olyan fajták, melyek rövid időn belül, minden növényt képesek kipusztítani maguk körül.

Az invazív, kártékony növények gyakran csodás levelekkel, virágokkal rendelkeznek, így előfordulhat, hogy rokontól vagy barátoktól kapott ajándék virág, cserje vagy facsemete mindenkit levesz a lábáról. Később viszont, ahogy erősödik, egyre nagyobb károkat okoz. De nem csak így kerülhetnek kertünkbe kártékony fajok. Van, hogy szinte a semmiből nőnek ki ezek a növények, így fontos, hogy minden növényről számot tudjuk adni, hiszen idegen faj észlelése esetén, könnyebb lehet a dogunk. Korábban már összegyűjtöttünk egy csokorra valót, most viszont a fák között kutakodtunk, melyek közöttük a legveszélyesebbek.

De melyek hazánk legismertebb invazív növényei és hogyan ismerjük fel őket? Ennek jártunk most utána.

• zöld juhar: Nem túl szép növény, és sok kertész ismeri, így kevesen ültetik. Tudni kell róla, hogy yomosító özönnövén, ennek ellenére mégis sok helyen felüti a fejét, hiszen elsősorban magról szaporodik. Rossz tulajdonsága, hogy tőből is kiválóan újul, így nem elég csak kivágni vagy letördelni a friss hajtásokat. Éppen ezért, azokon a gondozatlan területeken, ahol felbukkan, gyökerestől kell eltávolítani. Magyarországon jellemzően a Duna és a Tisza mentén fordul elő nagyobb számban.
• fehér akác: Sokak által kedvelt növény, pedig rendkívül gyorsan és agresszívan terjed. Míg a 18. században a homok megkötése miatt telepítették be, addig ma már gazdasági haszna miatt ültetik, hiszen a méhek nagyon szeretik a virágát. Legtöbbször gondozatlan területeken terjed, mivel egy igénytelen, gyökérsarjakkal szaporodó növény. Sajnos azáltal, hogy gyorsan terjed, ezzel egy ütemben szorítja ki a hazai flóra képviselőit is.
• keskenylevelű ezüstfa: Könnyen és gyorsan terjed, egy igazi túlélő fa. Kiválóan bírja a szennyezett levegőt, a hőséget és a szárazságot is, emellett a méhek ezt a fajt is nagyon kedvelik. Kertészeti szempontból nézve szép és mutatós növénynek számít, ráadásul szinte minden talajban képes megélni. Csak olyan helyen ültetik, ahol folyamatos kertészeti felügyelett alatt ál, ezzel szemben magánkertekbe, udvarokra egyáltalán nem ajánlott az ültetése, hiszen hatalmas veszélyt jelent a hazai növények számára.
• bálványfa: A bálványfa Közép-Európa egyik legveszélyesebb invazív faja. Magyarországon is akár 70-80 évig él, származási helyén ennek kétszeresét is megéri. Nagyon gyorsan szaporodik, 1 év alatt akár 200–300 m²-es területet is elfoglalhat. Sűrű és magas lombja elfogja a fényt a honos növényzettől, valamint a lomb nagy nitrogén-felhalmozódást eredményez, ami a ragadós galajhoz hasonló gyomnövények terjedését segíti elő. A bálványfa allelopatikus hatása révén a fa gyökere, illetve a levelei továbbá képesek olyan biomarkerek kiválasztására, amelyek a környezetében lévő lágyszárú és fás szárú növények életfolyamataira negatív hatást gyakorolnak. Ezen negatív hatások közt szerepel a többi növény növekedésnek gátolása, valamint a fotoszintézis leállítása és a káliumfelvétel blokkolása. Ennek következtében a bálványfa körül rövid időn belül megritkul az őshonos növénytakaró és jellemzően nitrofil növényfajok (nagy csalán, ragadós galaj, fekete bodza) kezdenek el megtelepedni.

A hazai invazív növények listáját és a fajok részletes ismertetését itt találod.

Címlapkép: Getty Images