Török kori régészeti ritkaságok kerültek elő egy bácsbokodi ásatáson

HelloVidék   
  Megosztom
Török kori régészeti ritkaságok kerültek elő egy bácsbokodi ásatáson

A feltárásra került török épület nyomai nagy ritkaságnak számítanak Bácsbokod környékén. Több ezer éves településrészletek, kerámiák, állati és ­emberi maradványok bukkantak elő az ásatáson.

A Sole-Mizo Zrt. üzem területére tervezett szennyvíztisztító telep építésének megkezdése előtt régészeti feltárás indult. A mukálatok során a Kecskeméti Katona József Múzeum régészei érdekes leletekre bukkantak - írja a baon.hu.

A legkorábbi leletek a bronzkorból származnak. Ezek hulladéktároló gödrök, melyekből állatcsontok és kézzel formált kerámiák kerültek elő. Emellett az iráni eredetű szarmata népcsoport településrészlete is megfigyelhető itt, melyre az élelem- vagy gabonatároló vermek utalnak, amiket később másodlagosan hulladéklerakóként használtak. Hozzájuk köthetők a kültéri kemencék is

– mondta Lukács Nikoletta ásatásvezető.

A több ezer négyzetméternyi feltárás során az egyik bronzkori gödörben öt-hat éves kisgyermek maradványait is megtalálták a régészek.

Az itt talált csontváz helyzetéből egyértelműen látszott, hogy nem eltemették, hanem beledobták, ugyanis a test teljesen idomult, hozzásimult a verem alakjához és hason feküdt. Nem lehet tudni, hogy miért kerülhetett oda

– árulta el Lukács Nikoletta.

Az ásatás során Árpád-kori régészeti jelenségeket is találtak, Bácsbokodon azonban nem ez az első lelet ebből a korszakból.

Már az 1880-as években feltártak egy Árpád-­kori temetőt az ásatás helyétől északra. Akkoriban már sejtették, hogy délebbre maga a település található, a feltárás pedig azt bizonyítja, hogy itt valóban egy falu volt. Erre a kemencével ellátott, földbe mélyített házak maradványai utalnak. Valószínűleg az egész dombot fel kellene tárni ahhoz, hogy a teljes településszerkezetet meg tudjuk figyelni

– mondta az ásatásvezető.

Igazi ritkaságnak számít a bácsbokodi területen feltárt török épület.

Valószínűleg ez a kéthelyiséges épülettípus már inkább a középkorban volt jellemző. A bejárat, a tetőtartó oszlopok és a középen elhelyezett kemence nyomai is jól kivehetők voltak. Olyan kerámiaanyagot, például balkáni eredetű sütőharangot tartalmaz a kemence, ami a törökökkel jött be újra a magyar királyság területére. Azért nagyon különleges ez a feltárás, mert török kori régészeti leleteket inkább királyi központokból és várakból ismerünk, falusias környezetben eddig nagyon kevés helyen tudtuk megfigyelni

– mondta el Lukács Nikoletta.

  Megosztom

hellovidék

bács-kiskun megye

bácsbokod

régészet

ásatás

lelet

régész