Itt az első lépés: így szállhatunk szembe a klímaváltozással

2019 volt az eddigi legmelegebb év és sajnos ez a tendencia tovább romolhat. A klímaváltozás tény, a globális felmelegedés ütemének megállítása közös érdek. Fontos, hogy épített környezetünk is fenntartható módon működjün, csökkentve ezzel energiacélú kiadásainkat, mivel az energiahatékonyság globális kérdés.

Az új nemzeti energia- és klímastratégia kialakításának középpontjában, ami 2030-ig határozza meg Magyarország energia- és klímapolitikai prioritásait, az energiafogyasztás további csökkentése áll, amelynek egyik fontos lépése lakóépületeink szigetelése. A korszerűtlen épületek többlet energiafogyasztása nagymértékben hozzájárul a klímaváltozáshoz.

Magyarországon 10-ből csak 2 családi ház hőszigetelése megfelelő, a lakóépületek 80 százaléka nem megfelelően hőszigetelt vagy nem szigetelt.

Energiaigényük ezáltal roppant magas, ám energetikai felújítással jelentős mértékben javítható a helyzet. Szigetelésükkel, akár 40-50 százalékkal is csökkenthetjük a CO2-kibocsátásunkat, ezzel több üvegházhatású gáztól menthetjük meg a Föld légkörét.

Az ország teljes energiafogyasztásának 40 százalékát a lakossági energiafogyasztás teszi ki, ennek pedig az energiapazarló családi házak a legfőbb okai. Hazánkban egy átlagos családi ház fajlagos energiafelhasználása kétszer annyi, mint például egy osztrák családi ház szükséglete. Tovább ront a helyzeten, hogy a Knauf Insulation friss felmérése szerint a magyar háztartások közel 75 százaléka még mindig fosszilis energiahordozók felhasználásával fűt.

800 ezerre tehető azoknak a háztartásoknak a száma, amelyek fával, szénnel, alacsony fűtőértékű lignittel, vagy éppen hulladékok – köztük műanyag hulladék – elégetésével fűtik ingatlanjaikat.

A 20. század közepe óta jelentősen nőtt az üvegházhatású gázok koncentrációja, amely napjainkra 1,5 Celsius fokos felmelegedést okozott. Csökkent a csapadék mennyisége, növekedett a párolgás, illetve extrém időjárási jelenségek alakultak ki, mint például az aszályok és a hőhullámok. A tartós szárazság miatt a korábban is előforduló erdőtüzek soha nem látott mértékű pusztítást okoznak bolygónkon. Hazánkban a fosszilis tüzelőanyagok égetése nagymértékben hozzájárul a klímaváltozáshoz: a téli hónapokban például úgynevezett hideg párnában úszik az ország.

A fosszilis tüzelőanyagok túlzott használatának nem kívánt következménye az úgynevezett szállópor is, amely miatt sok esetben csak évek múlva jelentkezik súlyos betegség, például asztma, tüdőrák vagy szívinfarktus. A 10 mikron átmérőjű, vagyis az emberi hajszál átmérőjével megegyező méretű szennyező részecskék ingerlik a szem kötőhártyáját, a nyálkahártyát és a légutakon keresztül pedig könnyen bejutnak tüdőnkbe.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint Magyarországon évente több mint 14 000 ember hal meg a levegőszennyezésre visszavezethető okból.

A klímaváltozás azonban nem csak testi, hanem mentális egészségünket is fenyegeti: a természeti katasztrófák szorongást, depressziót és poszttraumás stressz szindrómát okozhatnak. A klímaváltozáshoz kapcsolódó szorongás rádöbbenthet bennünket arra is, hogy tudatosabban kell élnünk, megteremtve környezetünk fenntarthatóságát. Első lépés lehet az otthonunk energiafelhasználásának optimalizálása, lakóépületeink szigetelése.

A klímaszorongás rádöbbenthet bennünket arra is, hogy ki kell alakítanunk egy olyan tudatos életmódot, amely lehetővé teszi a környezeti fenntarthatóság megteremtését. Ennek első lépése lehet, otthonunk energiafelhasználásának optimalizálása, lakóépületeink szigetelése. Egy családi ház teljes körű szigetelésével akár 50%-kal is csökkenthetjük otthonunk energiafelhasználását, és fűtési költségét, ezáltal káros-anyag kibocsátását.

Címlapkép: Getty Images