Rengeteg fiatal csatlakozik ehhez a néptáncegyütteshez: íme az Urban Verbunk titka

Az 1992 óta működő, többszörösen kiválóan minősült Gödöllő Táncegyüttes 2018-ban nevet és koncepciót váltott, és a klasszikus néptáncegyüttesi formát valami egészen újra cserélte. A tiszta autentikus mozgás- és folklórkincs olyan színpadi megformálása került előtérbe az együttesnél, amely az utca emberének is újra felkeltheti az érdeklődését a folk műfaj iránt.

Azon dolgoznak, hogy a néptánc ne egy letűnt korszak poros-nosztalgikus műfaja legyen, hanem a 21. század embere számára is átélhető dolog, aminek a néző is részesévé tud válni. A hagyományos produkciók mellett így például egyedülálló városi folklórszínházi előadásokkal próbálják közelebb vinni a magyar emberekhez a népi kultúrát.

A név- és koncepcióváltással egyrészt létrejött egy hatfős, profi táncosokból verbuvált hivatásos társulat, amely a műfaj határait feszegető előadásaival hívja fel magára a figyelmet országosan. Emellett alapfokú művészetoktatási intézménnyé alakultak 2019-ben, tehát hivatalosan akkreditált, állami művészeti képzést is folytatnak. Az óvodás kortól a középiskola 12. osztályáig öt csoportban közel 250 fiatal tartozik a közösségükhöz.

Az Urban Verbunk vezetői, Tóth Judit táncpedagógus és Moussa Ahmed Junior Prima-díjas táncos olyan „modern hagyományőrzés” mellett tették le a voksukat, amelyben a régmúlt értékei és a jelen kihívásai békében megférnek egymással. Céljuk olyan tánc- kultúra- és értékközvetítés, amelyben a mai fiatalok is megtalálhatják saját gyökereiket és önkifejezési formáikat, ahol „a néptánc újra menő” lehet.

"A család és az iskola mellett mi is szeretnénk a felnövekvő nemzedékek neveléséhez valamit hozzátenni” – mondja Moussa Ahmed, aki szerint nem mindegy, hogy a fiatalok az iskola után hol, milyen közegben szocializálódnak. Úgy véli, jó, ha a diákok olyan közösségbe járnak, amelynek tevékenysége passzol az érdeklődésükhöz, és fontos az is, hogy ne csak a szülő akarja néptáncra járatni a gyerekét, hanem ő is szívesen töltse náluk a szabadidejét.

Az együttes szellemisége és szakmaisága már az alapító Iglói Éva idején megteremtődött, az eltelt évtizedek alatt pedig minden koreográfus formálta azt. A mostani vezetők ezt új szemlélettel gazdagítják, és azt remélik, hogy az utánuk következő generációk ugyanígy képesek lesznek tovább lépni, és valami értékeset hozzátenni.

Az UV arra vállalkozik, hogy úgy közvetítse a régmúlt értékeit, az ősök hagyatékát, hogy azt a mai tinikorosztály számára is fogyaszthatóvá és trendivé teszi. A néprajzi ismeretek mellett az iskolai testnevelést kiegészítve például nagyon komoly testedzést is kapnak a gyerekek a tánciskolában, emellett megtanulnak közösségben és csapatban dolgozni, de ezzel párhuzamosan mód van a tehetségek és egyéniségek kibontakoztatására is.

Tudatosan és felvállaltan más utakon

Az Urban Verbunk tudatosan és felvállaltan más utakat jár, mint a legtöbb néptánc műhely. Tóth Judit ezt azzal magyarázza, hogy a mai gyerekeknek már nincsenek személyes, megélt tapasztalásaik erről a kultúráról, jó esetben az iskolában tanulnak róla valamit. A parasztság megszűnésével ez a hagyományos életforma is eltűnt a viseletkészítésével, a képzőművészetével, a táncos, zenés összejöveteleivel együtt.

A mi feladatunk nem az, hogy a múltba visszarángassuk a gyerekeket, hanem az, hogy ezt az értékkultúrát megpróbáljuk az ő mai modern életükbe valamilyen módon beilleszteni, és ehhez a folklórt a szó legnemesebb értelmében használjuk eszközként. Nemcsak hagyományőrző, de egyszerre hagyományteremtő munkát is végzünk, hiszen a régmúlt értékeit tisztelve azt újraformálva, a jelenkor szellemiségéhez igazodva igyekszünk a 21. századi fiatalok számára is befogadhatóvá tenni

– magyarázza az iskola másik művészeti igazgatója.

Tevékenységük, produkcióik szinte állandóan szakmai viták kereszttüzében állnak, ennek egyik kicsúcsosodása a 2019-es Felszállott a páva televíziós gyerek tehetségkutató verseny volt, ahol a középdöntőig jutott együttes kapott hideget-meleget egyaránt, azonban a zsűri elismerte, hogy az UV gyerektáncosai nemcsak jól és dinamikusan táncolnak, de kimondták azt is, hogy van helye a vérfrissítésnek és az innovációnak a hazai néptáncoktatásban.

Az újraalkotás a művészet létjogosultsága, azt megkérdőjelezni nem lehet – reagál Judit arra a felvetésre, hogy rendszeresen támadják újító pedagógiai elképzeléseiket. „Esetünkben színpadi, alkalmazott néptáncművészetről beszélünk, és nem az archaikus, néprajzilag hiteles formáról, vagyis azt feleslegesen kérik rajtunk számon a bírálóink. Ugyanakkor növendékeink rendkívül magas szinten táncolnak, sokszor azért is kritikát kapunk, hogy túl jól táncolnak a gyerekeink” – teszi hozzá.

Országos ismertségre törnek

Ma már nemcsak minden városban, de lényegében minden kisebb községekben működnek országszerte néptánc iskolák és műhelyek, az UV vezetői viszont azt szeretnék, ha saját városuk határain túl is ismernék és jegyeznék őket. Ezért volt szükség az arculatváltásra, a másfajta kommunikációra, illetve az olyan új megjelentési formákra, amibe a tanítványaikkal készült egész estés koreográfiák, színpadi bemutatók mellett akár egy olyan popklip forgatása is belefér, ahol popsztárral popzenére tancolnak.

Mi már nem a 80-as 90-es évek folklór színpadainak elemeit használjuk, hanem a néptánc anyanyelvét alkalmazva új ötletek, történetek bontakozhatnak ki az előadásaink során, amihez sajátos dramaturgia, színpadtechnika és vizuális megjelenés társul, de merészen bánunk a hagyományos népviseletekkel is. Nem feltétlenül az a célunk és a feladatunk, hogy a tradicionális népviseleteket rekonstruáljuk, azok inkább színházi viseletté, jelmezzé alakulnak az előadásaink során

– mondta el Tóth Judit.

Jó példa erre a világ első gyermek néptáncszínházi előadásának létrehozása is. Az Urban Verbunk márkanév alatt 2018 áprilisában mutatták be kizárólag gyerek néptáncosok szereplésével a Pinokkió mese adaptációját a Ficánkoló, a Kiskamasz és Nagykamasz csoportok részvételével.

Új világ, új platformok

A pandémia az élet minden területén új szituációkat teremtett. A világjárvány miatt minden színpadi produkció, így a táncos szakma is kénytelen volt takaréklángra állítani magát, és egy jó darabig még biztosan nem tér vissza a világ korábbi rendje.

Az Urban Verbunk csapata már a kezdetektől nemcsak hagyományos előadásokban gondolkodik, hiszen ma már léteznek olyan platformok, amelyeken keresztül jóval több embert lehet elérni, mint egy hagyományos kőszínházban. A néptánc adta örökséget igyekeznek úgy átkonvertálni, hogy az akár a mobiltelefonok kijelzőin is megállja a helyét.

A tavaszi lezárások idején, húsvétra időzítve egy erősen szimbolikus tartalmú, ún. lélekerősítő videót jelentettek meg. Az egyik legismertebb keresztény egyházi ének, a Kyrie eleison (Uram, irgalmazz!) modernizált verziójára táncoltak a fiatal művészek izgalmasan új táncstílusban.

Mi nemcsak színpadi táncművészetről beszélünk, a hétköznapokba is szeretnénk belecsempészni ezt a kultúrát, és ehhez nagyon jól használhatók a különféle közösségi média felületek. Ráadásul míg egy klasszikus színházi előadáson max. 600 nézőnek tudjuk a szórakozás, a kultúra élményét átnyújtani, egy Facebook vagy YouTube videóval akár félmillió embert is elérhetünk, ha ügyesek vagyunk

– mondja Ahmed. Szerintük a néptánc nem csupán egy értékes porcelán, amit a vitrinben kell őrizgetni, olykor letörölgetni, hanem olyasvalami, amit minél több emberhez el kell juttatni, minél több gyerek, fiatal számára meg kell tanítani.

A társulat első komolyabb színpadi előadása, a 2020 májusában debütált Rózsa Story is majdnem a Covid áldozata lett, mert csak részben jutott el a színházlátogató közönséghez, hiszen az év második felében az újabb korlátozások miatt számos előadásukat le kellett mondaniuk. A produkciót azonban, amely egyedülálló módon eleveníti meg a leghíresebb magyar betyár, Rózsa Sándor történetét, a köztelevízió kulturális csatornája is érdemesnek tartotta arra, hogy műsorára tűzze, így a képernyőn keresztül sok-sok hazai háztartásba eljutott az Urban Verbunk.

A társulat legfrissebb munkája a Pápai Joci popénekessel közösen készített videoklip, ami az újrakezdésről, a visszatérés reményéről szól, és amit az Urban Verbunk próbatermében forgatott le a társulat hivatásos táncosainak közreműködésével. A látvány fokozására egy vizes medencét is felépítettek a helyszínen. A dal két hét után a top 5-be került a lejátszási listákon.

Több, mint tánciskola

Az Urban Verbunk a szűken vett táncoktatás mellett aktívan részt vesz egyéb programokban is, így például a magyarországi roma integráció elősegítésében is. A Nógrád megyei Kállón kihelyezett roma tagozatot működtetnek, ahol az identitásukat kereső, a társadalomba beilleszkedni vágyó hátrányos helyzetű fiataloknak kínálnak új kitörési lehetőséget a táncoktatás által.

Az UV igyekszik a zene és a tánc jótékony terápiás hatásait is kamatoztatni, így az egyik gödöllői általános iskolában sajátos nevelési igényű gyerekek mozgásos-zenei fejlesztésébe is bekapcsolódtak a tanórák keretében.

Ars poeticájuk szerint csak az tud megmaradni, vagy versenyben maradni, aki képes a megújulásra, hiszen a kultúra is folyamatosan változik, ez az élet rendje. Azt remélik, idővel a szakma is nyitottabb, toleránsabb és elfogadóbb lesz az olyan próbálkozásokkal szemben, amit az UV is képvisel. Nem dacból, hanem szakmai meggyőződésből járják az új utakat, és azt ígérik, ahogy eddig is, úgy a jövőben is kemény, elszánt munkával reagálnak a kritikákra.

Címlapkép: Getty Images