Sosem találod ki, mi lett a régi vízimalomból: ilyen rendezvények várják az érdeklődőket

Az egykor szebb napokat látott nagyvázsonyi vízimalom az írásos emlékek szerint az 1750-es évektől egészen 1963-ig működött. A folyamatos malomipari tevékenységnek köszönhetően egyfajta találkozási pontnak számított, így az új tulajdonosok, akik a szisztematikus értékmentés mellett tették le a voksukat, úgy gondolták, közösségi térként működtetnék tovább a régi épületet. A revitalizáció során folyamatosan dokumentálták, publikálták a vízimalom helyreállításának folyamatát, az épület történetét, mely visszanyerte egykori szépségét – és a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program segítségével – új funkciókkal is bővült, helyet adva a legkülönfélébb kulturális és közösségi programoknak; a Malompiknik programsorozatnak köszönhetően pedig ismét közösségi térként funkcionálhat.

Honnan jött az ötlet?

A csapat ötletét, miszerint az akkor még romos malomépületet egy idény erejéig izgalmas kulturális programok színterévé varázsolják, az EKF zsűrije is támogatta, így az önerőből megvalósult fejlesztési munkákat követően 2023 tavaszán egy állandó helytörténeti kiállítással vette kezdetét a vázsonyi malom legújabb korszaka. A kiállítás Wöller István, a Veszprém megyei és a magyarországi malomkutatás egyik legismertebb alakjának munkái által mutatja be a nagyvázsonyi Csörgő-malom történetét. Az őrlőmalomhoz tartozó kétszobás molnárlakot úgy újították fel, hogy az épület a lehető legkorhűbb külsőt kapja. Eközben a malomkert is megújult, amit az eredeti malomtér teljes helyreállítása követ. Mindemellett az egykori vízkerék helyére egy négy méternél magasabb, fából készült különleges kortárs képzőművészeti installáció készült, amely lehetővé teszi, hogy a látogatók fizikailag és jelképesen is beléphessenek a nagyvázsonyi vízimalom világába.

A szervezők által életre hívott Malompiknik programsorozat tavasztól őszig négy tematikus hétvégén át várta zenés és közösségi programokkal az érdeklődőket. Ezenkívül panelbeszélgetéseket is szerveztek a magyarországi és Balaton-felvidéki vízimalmok történetéről a témát jól ismerő vendégekkel, de képviselték magukat a veszprémi, kapolcsi, orfűi és tapolcai vízimalmok tulajdonosai, restaurátorai, valamint szakmai workshopot is hirdettek a malom lehetséges jövőbeli funkcióival kapcsolatban. A szakmai napon vezetett túrákon mutatták be a malom tulajdonosaival és munkatársaival – Kamarás Zsolttal, Kővári Gáborral és Kobrizsa Ádámmal – közösen a malom épületét és történetét, ahol szó esett a későbbi tervekről, amelyek között szerepel egy malomkávézó és szálláshely kialakítása kéktúrázóknak, közösségi látványőrlés, kiállítások, kulturális és rezidens művész-programok, koncertek, valamint a nagyvázsonyiakkal és a helyi civil szervezetekkel együttműködve közösségépítő események szervezése.

Rezidencia program

A szervezők a Malompiknik 2023 rendezvénysorozathoz kapcsolódva életre hívtak egy rezidencia programot is, így téve még színesebbé a tematikus hétvégéket megelőző heteket a közös alkotói folyamat segítségével. A résztvevő alkotó- és előadóművészek a malom tematikájához kapcsolódó kortárs fotó- és képzőművészeti kiállítással, zenei programokkal, közösségi és családi eseményekkel reflektáltak a helyi történésekre. A nagyvázsonyi vízimalom művészeti rezidencia programjában a hely szelleméből adódóan a gasztronómia és a közösségi lét is fontos szerepet kapott, így vontak be – mások mellett – építészt és péket az alkotói folyamatba.

A rezidenciaprogramot Koltay Szonja képzőművész és Zoltai Andris dokumentarista fotográfus nyitotta meg, a nyár folyamán pedig nyolc művész közreműködésével jazz és népzenei koncertek, képzőművészeti kiállítások, valamint egy kortárs tánc performansz töltötte meg élettel a vízimalmot. Zoltai András fotós, Koltay Dorottya Szonja képzőművész, Vida Vera és az általa megálmodott "Töltöttkáposzta tábor", Horváth Brida táncművész, Simonyi Kristóf pék, Bindics Gábor, valamint Illés Zsófia és Guba Sándor "Csíkos káposzta" projektje adta az "Artists in Residency" programokat a kapcsolódó zenei és közösségi eseményekkel karöltve, de járt Nagyvázsonyban a Geröly Trió, a Baló projekt és a Szelevényi Ákos - Porteleki Áron duó is, ahogyan szólóban és barátaival fellépett Ajtai Péter, a népzenei vonalat pedig a Rézeleje Fanfárosok képviselték. A programokat közösségi főzések, borkóstoló és családi kézműves foglalkozások kísérték.

A malom rezidencia programjának keretében szerveztem egy egyhetes töltött káposzta tábort. A név önmagában kellőképpen dadaista, ahogyan a tábor is az volt, de csak ha a túlgondolt jelenünk perspektívájából nézünk rá, hiszen nincs annál logikusabb, mint hogy az emberek összegyűlnek és egy héten át káposztát töltenek. A folyamat alatt megismertük a tempónkat, az ízlésünket, a szokásainkat, a falu ízlését, receptjeit és a környezetünkben fellelhető alapanyagokat. Főztünk élő jazzre, éjszaka és kora reggel is. A tábor másik eleme a szabad festés volt, kötöttségek és elvárások nélkül. Ezeket egy folyamatosan duzzadó, élő kiállításként azonnal kiszögeltük, amiből végül egy színes, zajos, ízes, humoros és kritikus montázs született, aznapos és soknapos káposztákkal, így azoknak, akik betértek hozzánk, minden érzékszervüknek jutott valami

- vallott nagyvázsonyi tapasztalatairól Vida Vera.

A szervezők azzal a szándékkal térnek vissza a lassabb, szisztematikus építkezéshez, hogy az alkotók és elvonulni vágyók számára teret biztosíthatnak 2024-ben is.

Címlapkép: Getty Images