Ártalmas tévhit dőlt meg a napozásról: ezt 10-ből 7 magyar nagyon rosszul csinálja

Pénzcentrum: Nyáron fokozottan ügyelni kell a bőr védelmére, nemcsak a nyaralás alatt, hanem a mindennapok során is. Hogyan érdemes idén védekezni az UV-sugárzás ellen?

Dr. Baltás Eszter: Ugyanúgy, mint eddig, napvédelem tekintetében nincs változás. Ha tehetjük, keressük az árnyékot: a közvetlen, tűző napfénytől mindenféleképpen óvni kell a bőrünket. Azokban a napszakokban különösen, amikor a legerősebb az UV-sugárzás. Korábban úgy gondoltuk, hogy 11-15 óra között szükséges a fokozott odafigyelés, viszont kánikulában 10-16 óra között, vagy akár egész nap is erős lehet az UV-sugárzás.

Amikor szabadtéri tevékenységet végzünk, mint például a kerti munka, kirándulás, sport, akkor érdemes ruházattal védeni a bőrünket. Ajánlott a szellős vagy akár UV-szűrős ruházat, a napszemüveg és a kalap használata, a napnak kitett testrészeket pedig be kell kenni magas faktorszámú naptejjel. Ha strandolunk, akkor is keressük az árnyékot, védjük a bőrünket lenge ruházattal, és mindenféleképpen érdemes magas faktorszámú fényvédőt használni! A fürdést követően, illetve 2-3 óránként pedig ne felejtsük el újra bekenni bőrünket.

Mit jelent pontosan a magas faktorszám? Mi az ajánlott?

A kánikulai napokon minimum a 30-as, de inkább az 50-es faktorszámú termékeket szoktam javasolni. Azt, hogy milyen naptejet javaslunk, függ az életkortól és a bőrtípustól is: a kisbabáknak tűző nap egyátalán nem érheti a bőrét, akiknek nagyon világos a bőrük és szeplősek, vagy volt már bőrrákjuk, azoknak is mindenféleképpen az 50-es faktorszámú naptejet javaslom.

Kiknek érdemes még fokozottan ügyelniük a napvédelemre?

Dr. Baltás Eszter: Idős korban nemcsak a bőr védelme, hanem egyéb egészségügyi okok miatt sem javasolt tartósan a napon tartózkodni. Vannak olyan gyógyszerek, amelyek fényérzékenyíthetnek, erről a betegtájékoztatóból vagy a kezelőorvostól tájékozódhatunk. Vannak olyan betegek (autoimmun betegek, szervátültetésen átesettek), akiknél gyakrabban fordulnak elő az úgynevezett nem melanoma típusú bőrrákok és akiknek ezért fokozottan kell ügyelni a fényvédelemre.

Hol, és milyen terméket vásároljon az ember, hogy biztosan megbízható, hatásos, bőrbarát készítményt vegyen?

Dr. Baltás Eszter: Alapvetően a gyógyszertárakban kapható fényvédőket javaslom. Ezek között bármely bőrtípusra meg lehet találni a legoptimálisabbat.

Az sem mindegy, milyen típusú fényvédőt választunk: vannak spray-k, habok, naptejek, gélek és krémek is. Bár sokan kedvelik a napvédő aerosolos spray-ket, ezeknek egy része használatkor elillan a levegőbe, kisebb részük marad meg a bőrön. Sokan nem szeretik a nehezebben kenhető készítményeket és alkalmazásuk után zsíros érzésre panaszkodnak. Ezért én inkább a könnyebben kenhető krémeket szoktam javasolni, melyek használata a bőrön kellemes, ugyanakkor optimálisan védik a bőrt. Vannak már olyan készítmények is, amelyek felvihetők vizes bőrre is - ez strandoláskor gyerekek esetében különösen hasznos lehet.

Milyen káros tévhitek élnek a magyar lakosság fejében a napvédelem kapcsán?

Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy nyáron a bőrünket fokozatosan hozzá kell szoktatni az UV-sugárzáshoz. Sokan, mielőtt nyaralni mennének, előtte elkezdenek napozni vagy szoláriumozni. Valójában hiába van valaki már valamennyire lebarnulva, ugyanúgy le tud égni a tűző napon. Maga a napozás fogalma eleve azt jelenti, hogy hosszabb időre kitesszük magunkat a nap hatásának, és megfelelő védelem nélkül ennek biztosan lehetnek rövid- és/vagy hosszútávú káros hatásai.

Szintén gyakori tévhit, hogy azért kell napozni, hogy ne alakuljon ki D-vitamin hiány a szervezetünkben. Ez sem állja meg a helyét, hiszen a D-vitamin táplálékkal vagy kapszulában is bevihető, illetve csekélyebb mértékű napfény is elegendő a termelődéséhez.

A szoláriumozás pedig a WHO szerint rákkeltőnek minősül, így nem létezik "egészséges mértékű" szoláriumozás sem. Kutatások szerint a szoláriumozás 35 év alatt még akkor is fokozza a bőrrák kialakulásának a kockázatát, ha nem is túlzott mértékű.

Érdemes kerülni a házi praktikákat a napégés kezelésére, mert az alkalmazott termékek vagy akár gyógynövények a sérült bőrt irritálhatják, fokozhatják az égő vagy viszkető érzést, de akár bőrfertőzés kialakulásához is vezethetnek. Inkább panthenolt tartalmazó vagy bőrnyugtató készítményekkel érdemes kezelni az elsőfokú égést. Súlyosabb esetben amikor a bőrön hólyagok jelentkeznek, melyet általános tünetek (fejfájás, hőemelkedés, hidegrázás, rosszullét) kísérhetnek, akkor pedig sürgősen orvoshoz kell fordulni. Ilyen esetekben hatóanyagot tartalmazó krémek mellett folyadékpótlást, gyulladáscsökkentőket szoktunk javasolni.

Milyen bőrbetegségek fordulhatnak elő a nyáron? Hogyan kerülhetjük el ezeket?

Dr. Baltás Eszter: A bőr nagy része fedetlenül van nyáron, így gyakoriak a rovarcsípések. Erre is érdemes felkészülni a nyaralás előtt: szerezzünk be csípések kezelésére szolgáló készítményeket. Vannak olyan növények (pl. a paszternák, zeller, édeskömény), amelyek a bőrrel közvetlenül érintkezve UV-sugárzás hatására égési sérüléshez hasonló bőrgyulladáshoz (vörösödés, hólyagok, kiütések) vezethetnek.

Nyáron bármilyen alkalomszerűen vagy rendszeresen szedett gyógyszer vagy a bőrön alkalmazott krém esetében el kell olvasni a betegtájékoztatót illetve rá kell kérdezni a kezelőorvostól, hogy nem okoz-e fényérzékenységet a készítmény. A gyógyszereken kívül érdemes tájékozódni arról is, hogy egyéb külsőleges készítmények, például a kullancsriasztó fényérzékenyíti-e a bőrt.

Vannak olyan bőrbetegségek, amelyeken az UV-fény csak ront. Ilyen lehet a rosacea, vagy egyes autoimmun betegségek is, mint pl. a lupus, ahol az arcon lévő bőrtünetek rosszabbodnak az UV-fény hatására.

Mit okozhat hosszabb távon, ha nem ügyelünk a napvédelemre és a rendszeresen UV-sugárzásnak tesszük ki a bőrünket?

Dr. Baltás Eszter: Az UV-sugárzás heveny következménye a napégés, a napszúrás. Krónikus következménye lehet a bőrrák, melynek hátterében az áll, hogy az UV-fény DNS károsító hatása a bőrsejtekben összeadódik az évek alatt. Kevesen gondolnak rá, de az UV-sugárzás következménye bőrünk öregedése is. Érdemes tehát napozáskor vagy szoláriumozáskor azt is átgondolni, hogy nemcsak a bőrrák kockázatát növelik, hanem a pigmentfoltok és ráncok kialakulásáét is.

Azt tapasztaljuk, hogy bár a legtöbben tudják, milyen veszélyei lehetnek az UV-sugárzásnak, és hogy milyen fontos a fényvédelem, mégsem alkalmazzák azt. A gyerekek nevelését a napvédelemre már óvodáskorban érdemes elkezdeni, akkor kialakítható a tudatos viselkedés. Kamaszkorban már jóval kevésbé fogékonyak az emberek az egészségvédelemre. A kamaszok kevésbé hajlandóak fényvédőkrémet alkalmazni, és a felnőtt lakosságnak is nagyjából 30 százaléka használja általában kisebb mennyiségben, mint az szükséges lenne.

Fontos még kiemelni a hiteles források szerepét. A napvédelemmel, bőrproblémákkal, bőrbetegségekkel kapcsolatban is rengeteg információ található az interneten, azonban az egészségünk érdekében csak hiteles oldalakról érdemes tájékozódni. Ilyen oldal a Magyar Dermatológiai Társulat honlapja, illetve közösségi média felülete, ahol jelenlegi is folyik egy tájékoztató kampány a melanoma és a nem melanoma típusú daganatos bőrbetegségekről, bőrrákról. A bőrbetegségnek számos típusa van, sokféle tünettel, amelyeket ha nem ismernek fel időben, annak súlyos következménye lehet. Ha a diagnózis időben megtörténik, akkor számottevően növelhető a gyógyulás esélye. Ezért hívnám fel a figyelmet a 2022-es kampányra és a dermatológiai társulat honlapjára.

A teljes cikk itt olvasható.

Címlapkép: Getty Images