Nagyon nagy a baj a Tisza-tónál: pusztulóban van a tó élővilága?

HelloVidék   
  Megosztom
Nagyon nagy a baj a Tisza-tónál: pusztulóban van a tó élővilága?

A duzzasztás hosszú távon inkább további problémákat okoz az élővilágnak és a környező földeknek is. A be nem fejezett Tisza-tó speciális esete miatt nem ökológiai sivatag, de jelentős változásokat okozott az élővilágban, amelyeket nem kellene megismételni a folyó más szakaszain - mondta Szendőfi Balázs a Heves Vármegyei hírlapnak.

Szendőfi Balázs természetfilmes, Ember alkotta para címmel tartott előadást, a Tisza-tóról. A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából rendezett fővárosi eseményen a folyók duzzasztásának kellemetlen hatásait vázolta. Kifejtette, történelmi példák és kutatások alapján nem biztos, hogy jót tett az élővilágnak a tározó létesítése - írja a Heol.

A szakember az előadás elején kitért a viza halakra, amelyek a legnagyobb édesvízi halfaj példányai, a poroszlói Ökocentrum egyik fő attrakcióinak számítanak ezek a halak. Ezek a Fekete-tengertől már nem tudnak felúszni a szigetközi ívóhelyekig, hiszen megépült a Vaskapu erőmű, a 33 méteres vízszintkülönbséget semmilyen hal nem tudja legyőzni, egy-egy kisebb hal a hajózsilipekkel följebb kerülhet. A Szigetközzel kapcsolatban megjegyezte, annak élővilágát egy másik duzzasztómű, a bősi tette tönkre. A vaskapu I. erőmű 1972-ben kezdte meg működését, a kiskörei duzzasztás pedig 1973-ban kezdődött. Innen számítják a Tisza-tó létrejöttét, írták.

Szendőfi kifejtette azt is, hogy a Tisza-tó diszkriminatív halparadicom. Bár statisztikailag 50 halfaj fordul elő benne, ez a tiszai halakat és az eltévedt példányokat is tartalmazza. A valóságban inkább ennek fele gyakori lakója a tározónak. Kiskörénél 6-7 méteres szinkülönbséget kellene leküzdeniük a halaknak, de ez is lehetetlen, így a duzzasztómű alatt fordulnak elő kecsegék, illetve a tó területe nem alkalmas az áramláskedvelő halfajok megtelepedésének. A duzzasztás előtt és után végzett felmérések nem árulkodnak nagy példányszám eltérésről, de a garda, márna, kecsege, paduc, domolykó, magyar bucó létszáma töredékére esett, de sügér, harcsa, bagolykeszeg, karikakeszeg is ötödére, tizedére zuhant. Lett helyettük invazív amur, fehér busa és ezüstkárász.

A duzzasztásnak azonban vannak hidrológiai hatásai mindenhol, és a duzzasztók láncolata hosszabb távon nem a víz visszatartását, hanem a környék kiszáradását segíti elő. A felgyorsult alvíz a saját aljzatát hordja el, mélyül a meder, a csökkenő vízsszint leszívja a talajvizet, utóbbi orzságosan évente 2-5 centiméterrel megy lejjebb. A gát fölötti részen pedig a meder feltöltődik és ödémásodik, sok munkába és energiáéba kerül a hordalék eltávolítása, írja a Heol.

Címlapkép: Getty Images

NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!

Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

víztározók

tisza

tisza-tó

duzzasztógát

ökocentrum

hellovidek