Ilyen egy luxus disznótor 2023-ban: nem véletlen, hogy az egész sertés az asztalra kerül

Tóth Viktória   
  Megosztom
Ilyen egy luxus disznótor 2023-ban: nem véletlen, hogy az egész sertés az asztalra kerül

Idén sem maradhat el jó magyar szokás szerint a disznótor, amit mióta világ a világ, minden magyar család pirosbetűs ünnepnapként tart számon – és habár ma már jóval ritkábban rendezik meg, modernebb keretek között, a klasszikus toros fogások látványától mindannyian megéhezünk. Na de hogyan zajlott a disznótor – nem is olyan régen – nagyszüleink, dédszüleink idején, milyen népszokások kísérték a disznóölést? Hogyan lehetett kóstolót szerezni, ha híre ment a faluban, hogy valamelyik háznál disznótor zajlik? Milyen kihagyhatatlan toros fogások jellemezték a családi ünnepet, amelyeket a mai napig a legnagyobb kedvenceink között tartunk számon?

A disznótor, illetve a szokáshoz szorosan kapcsolódó toros lakoma igazi autentikus magyar szokások, azonban mint minden „ünnep” esetében, a disznóölésnél is megvan a tevékenységek rituális mivolta, népi szabályrendszere. Járjunk utána, hogyan zajlott vidéken a disznóölés, a sertésnek milyen részéből, milyen ételeket készítettek. Milyen húsok mentek a füstre, mi került a hurkába, kolbászba, disznósajtba, és miből készítettek frissen sülteket, avagy disznótoros pecsenyét? Mit fogyasztottak reggelire, ebédre és vacsorára a családban? Kipróbált receptjeinkkel bemutatjuk, milyen fogásokból állt egy hagyományos ebéd a disznótor idején: nézzük, hogyan készül az orjaleves, a pecsenye és a hájas tészta!

Mikor van a disznótor szezonja?

Alig néhány évtizeddel ez előtt vidéken minden család saját sertést hizlalt, aki megtehette, hiszen a hízott disznóhús elengedhetetlen táplálékforrása volt mind a hétköznapoknak, mind az ünnepi alkalmaknak. A sertéseket hagyományosan szeptember 1-jén fogták hizlalóra, maga a disznótoros szezon pedig november 30-án „Disznóölő” Szent András napján indult, s egész télen át tartott. Szent András előbb Keresztelő Szent János követője, majd Jézus egyik apostola volt, keresztény hittérítőként működött, míg vértanúhalált nem halt egy X alakú kereszten (innen ered az „András kereszt” elnevezés is). Magyarországon András napja november 30-ra esik, így a névnap fokozatosan összefonódott a szent napjával és a disznóöléssel.

Más oka is volt annak, hogy a disznóvágás szezonját télen tartották: a 20. század közepéig a magyar háztartásokban még nem voltak hűtőszekrények, éppen ezért a disznőölést hidegben kellett végezni, lehetőleg egyetlen nap leforgása alatt. A disznóölést mindig hajnalban kezdték, de a munka késő estig is eltarthatott. Más feladatok vártak a férfiakra (a disznó leölése és darabolása „férfimunka” volt) és a nőkre, akik leginkább a bontott részek feldolgozásában (pl. hurkatöltés) és a frissen sültek elkészítésében vettek részt.

Bolondos toros szokások nagyszüleink idejéből

A disznóöléshez számos népi hiedelem kötődött: a babonás emberek betartották a disznőölési tilalmakat, miszerint nem lehetett disznót ölni újholdkor, különben férges lett a disznóhús, de a keddi, pénteki és vasárnapi disznóölés is a hús romlását okozhatta. Babonás követelmény volt ellenben az is, hogy a disznótornak mindig vidám hangulatban kell telnie – erről gondoskodtak is pálinkával, borral, végig a nap folyamán -, ugyanis a nevetéstől lett igazán vastag a szalonna.

A jó hangulatról különféle disznótoros játékokkal gondoskodtak, hiszen bármilyen kemény munkát élvezetes programmá lehetett tenni, ha közben jól mulattak. A falu legényei közt szokás volt ilyenkor az alakoskodás (a fiatalok szerencsehozó szándékkal kéményseprőnek, cigánynak, vagy akár medvének öltöztek) és a kántálás a disznóölést rendező család ablaka alatt. A kántálás célja természetesen az volt, hogy egy kis kóstolót szerezzenek a frissen elkészített finomságokból – azonban, ha a család nem kínálta őket, a szerencsekívánás könnyen csúfolódássá alakult.

Szintén kóstolószerző tevékenység volt a nyársdugás: a legények nyársat vágtak, amelyekre tréfás feliratokat tűztek, s bedugták az ajtón, ablakon, de az udvarra is bedobhatták. Ha a házigazdának kedvére volt az – akár igen trágár – üzenet, a papír helyére pogácsát, tepertőt, kolbászt szúrt. Ha a gazda visszautasította a kóstolót, ismét csúfolódás következett, ám be is hívhatták a nyársdugókat, akik szerencsehozó gesztuskét a nyárssal a földet szurkálták vagy rossz fazekat ütlegelve hangoskodtak.

Párkeresés a disznótor idején

A disznótor az év egyik legjelentősebb családi eseménye volt. A munka elvégzésére és a vigadozásra az egész család összegyűlt, sokszor a távoli rokonokkal és a falubéli jóbarátokkal együtt. A családi időtöltés mellett a disznótoros játékok remek lehetőséget teremtettek a fiataloknak az ismerkedésre: az alakoskodó legények szívesen látogatták a lányos házakat (akár hívták őket, akár nem), hogy megnevettessék kiszemeltjeiket.

A lányok sem maradtak ki a mókából: népi babona gyanánt az „eladó leány”, azaz a lassacskán házasodó korú leánygyermek feladata volt a hájas tészta vagy a hájas pogácsa készítése. Ha a hájas pogácsa jól sikerült és szépen megemelkedett, az azt jelentette, hogy itt az ideje férjhez menni – ellenben, ha a pogácsa nem sikerült jól, az azt is mutathatta, hogy a leány még nem áll készen az asszonyi létre.

A disznóölés egyik fénypontja volt a disznótoros vőlegény és menyasszony érkezése. Az alakoskodó fiúk közül a „menyasszony” szalmakoszorúban, üres kosárral érkezett, a vőlegénye pedig üres üveget vitt a házba, ahol a tánc mellett némajátékkal kellett elmondaniuk, hogy kóstolót szeretnének. Ha szerencséjük volt és a játék jól sült el, a kosárba sütemény és disznóság került, az üvegbe pedig bor vagy pálinka. A kóstolót a következő disznótor alkalmával szokás volt viszonozni.

A sertés feldolgozása: milyen húsból, milyen étel készül?

A sertés feldolgozása során az állatnak jóformán minden egyes porcikáját hasznosítják – beleérve a csontjait, a belsőségeit (de még a gyomrát, beleit is), a farkát vagy a körmét. A leölt sertést – régen szúrással, ma gyakran lövéssel végzik - legelőször kivéreztették: a vért az asszonyok gyűjtötték össze egy tálban, majd azonnal el is készítették. Ezután a disznót felhúzták a „rémfára”, hogy le tudják perzseli a szőrét és ki tudják zsigerelni. A sertés bontása során nagy gonddal ügyeltek arra, hogy szétválogassák a húsokat, hiszen amit most előteremtettek, azt fogyasztották egész télen, de még a húsvéti ünnepi asztalra is kellett, hogy jusson belőle.

A húsok egy részét azonnal a füstölőbe küldték. Ide tartoztak az olyan értékes darabok, mint a csülök, vagy éppen a „húsvéti” sonka, de füstöléssel tartósíthattak tarját, lapockát, karajt is. A szalonna egy részét szintén füstölték, míg másik részét a kolbász alapjához keverték a színhús mellé (pl. darált disznócomb). A belsőségeket sosem pazarolták el: a szív, a tüdő és más szervek a hurkába kerültek (májas és véres hurkát is készítenek) rizzsel, a kolbászt pedig erősen fűszerezték pirospaprikával, köménnyel, sóval, borssal és fokhagymával. Mind a hurkát, mind a kolbászt a sertés átmosott beleibe töltötték, a gyomor megtöltése pedig „disznósajtot” eredményezett.

A hurkát, kolbászt szinte kötelező volt frissiben megkóstolni, de a kolbászból a füstölőbe is került bőséggel. A csontok sem mentek pocsékba, hiszen szokás szerint ilyenkor érdemes egy kis levessel „előmelegíteni” a gyomrunkat a lakomához. A füstre tett húsok mellett nagy hangsúlyt fektettek a frissen sültekre is, amelyeket átfogó megnevezéssel „pecsenyének” neveztek (hogy pontosan milyen húsokból áll a pecsenyetál, arra a későbbiekben visszatérünk). Itt is fontos kiemelnünk, hogy nem ettek meg mindent, a sülteket is tartósították! Mivel régen nem voltak hűtőszekrények, a húsok a hideg kamrába kerültek, zsírban eltéve (a mai napig népszerű eljárás a „konfitálás”, illetve a hús zsírba zárása, amivel hetekig, hónapokig tartóssá tehetjük az ételt).

Disznótor: egész napos gasztrotevékenység

A disznótor szigorú menetrend szerint zajlott, ami – egy-két kupica bátorító pálinka után – a hízott sertés leölésével kezdődött, majd fokozatosan feldolgozták az összes alapanyagot. Amellett, hogy készült a hurka, a kolbász, és eldöntötték, hogy mi kerül a füstre és mi a tepsibe, párhuzamos folyamatok gyanánt abálták (fűszeres lében előfőzték) a sertés egyes részeit, kisütötték a zsírt, egyben elkészítették a tepertőt, közben az asszonyok a konyhában főzték a levest, a húsok mellé dukáló köreteket, a toroskáposztát, a pogácsát és a süteményt. Nézzük, mit készítettek a disznótor napján reggelire, ebédre, vacsorára, milyen édes és sós süteményekkel kísérték a sok zsíros finomságot!

A klasszikus disznótoros reggeli

A jó házigazda az ölés előtt kávéval, pálinkával kínálta a segédkezni érkező rokonokat, barátokat, adott esetben a böllért is, hogy mindenki kellőképpen átmelegedjen és felbátorodjon a hízó megöléséhez. Ahogy a fentiekben is írtuk, az ölés utáni első mozzanat a sertés kivéreztetése: ezt követően az asszonyok azonnal el is készítették az alapanyagot, mégpedig hagymás sült vér formájában, amelyet friss kenyérrel tálaltak reggelire. A disznótoros reggeli részét képezhette a vér mellett a sült máj vagy a sült szalonna, amelyeket házi savanyúsággal, például csalamádéval egészítettek ki. Napjainkban is rendszeresen szerveznek disznóvágást vagy disznóvágás-jellegű programokat, ilyenkor általában hurkából, kolbászból, májasból álló kóstolótállal csinálnak kedvet a munkához.

Ebéd disznótor idején

Ebédidőben a módosabb családoknál leves készült a csontokból – egészen pontosan orjaleves, amit gyöngyözve főztek, míg odakint zajlott a munka. A leveshez kiváló alapanyag a húsos gerinccsont és a tipikus leveszöldségek, de levesbetétnek csíkot, kiskockát, csigát is kínálhattak hozzá, a hús mellé pedig jólesik egy adag csípős torma is. A főfogás a bőzsírban kisütött pecsenyetál, de a hurka- és kolbászkóstoló sem maradhat el (tudd meg, hogyan történik a kolbász és a hurka sütése – így biztosan nem fog kirepedni!).

Napközben sültek a sütemények is, amelyekbe szintén bele lehetett csempészni egy kis disznóságot. Tipikus példa a toros süteményekre az erdélyi tepertős pogácsa (és más pogácsa receptek), az édességek között pedig a hájas tészta, az almás pite zsírral vagy például a rétes, aminek a tésztáját nem csak vajjal és olajjal lehetett megkenni, hanem zsírral is. Ha a pincében, kamrában már nem maradt friss gyümölcs, akkor valamilyen lekváros sütemény került terítékre – éppen erre a célra tették el a meleg hónapokban a baracklekvárt, szilvalekvárt.

Toros vacsora, avagy a családi ünnep záróeseménye

Ha ebédre pecsenye volt, vacsorára gyakran készítettek valamilyen káposztás ételt – ne feledkezzünk meg arról sem, hogy javában a káposztaszezonban járunk -, vagy fordítva. Érdekesség, hogy disznótor idején nem a töltött káposzta készítése, hanem inkább a toroskáposzta vagy a „lucskos káposzta” készítése a jellemző (azért a székelykáposztáról se feledkezzünk meg), hiszen egy kevésbé munkaigényes ételről van szó, ami friss kenyérrel igazán laktató.

Régiónként eltérő hagyományok jellemzik a toros lakomák megrendezését, és habár bizonyosan minden sikeres disznótort nagy dínomdánommal ünnepelnek meg estére, népi és családi szokások szerint más különleges fogások is kerülhetnek az asztalra. Ilyen például a felvidéki eredetű, oldalassal és sertéstüdővel készült liptói burka, ami egyszerű, olcsó és rendkívül laktató egytálétel disznótor idejére. Igaz, nagyon finomak a sertés belsőségei, de térjünk vissza a színhúsra, hiszen nagy gonddal készítették el a különleges „pecsenyéket” is.

Milyen húsból készül a „pecsenye”?

Ha torról van szó, gyakran emlegetik a „pecsenyét”, azonban sokak számára a kifejezés valamilyen homályos fogalmat takar. Annyi bizonyos, hogy sült húsról van szó, de mégis, milyen húsból készülhet a pecsenye? A válasz – családi szokásoktól függően – örök vita tárgyát képezi, azonban általánosságban olyan sütnivaló húsról van szó, mint a karaj vagy a tarja – a kulcs nem az, hogy a sertés melyik részét dolgozzuk fel így, hanem az, hogy teljesen frissnek kell lennie.

Más megközelítésben a pecsenye „pecsenyehúsból” készül. Ez egy átfogó megnevezése a szeletelhető, könnyen kisüthető sertéshúsnak, ide tartozik a tarja, a hosszúkaraj, a lapocka dió, vagy például a sertés legértékesebb része, a szűzpecsenye. Máshol pecsenyehúsnak nevezik a nem bőrös (kolbászhoz is használható) leeső darabokat, amelyek aprópecsenyéhez is használhatók. Bőrös pecsenyét is készíthetünk, tipikusan bőrös karajból; a nagyobb, egyben sütött húsokat érdemes kötözni.

A pecsenye mellé mindig kell valamilyen köret, hiszen – habár sokan így szeretik – a „hús hússal” önmagában igen tömény. Tipikus disznótoros köret a csalamádé és a kenyér mellett a törtkrumpli vagy a krumplipüré, illetve a dinsztelt káposzta (friss káposztából és savanyú káposztából is készíthető). Van, aki a pecsenyét együtt süti a krumplival, hagymával, de modern verzióban káposztával és burgonyával, rakottas ételek formájában is elkészíthetők. Nézzük, hogyan készül a mi disznótoros menüsorunk! Vigyázat: kimondottan zsíros ételek következnek!

Orjaleves
Orjaleves

Recept: Orjaleves gazdagon

Az orjaleves nem más, mint a húsos sertéscsontból készült húsleves. Az orjaleves alapanyaga hivatalosan az orjacsont, ami a sertés nyakától a faráig terjedő hátgerinccsontja (tarjacsont, karajcsont). Ezekről a részekről nehéz tökéletesen lefejteni a húst, mindig maradnak rajtuk értékes falatok, amelyek nagyszerű ízt kölcsönöznek a húslevesnek.

Hozzávalók

  • 1 kg orjacsont
  • 2 db répa
  • 1 db fehérrépa
  • 1 kis csokor friss petrezselyemzöld
  • 1 db karalábé
  • 1 db hagyma
  • 2-3 gerezd fokhagyma
  • 1 db krumpli
  • 1 kis db zellergumó
  • só, bors ízlés szerint
  • csípős paprika ízlés szerint
  • levestészta ízlés szerint

A leves elkészítése

A csontlevest „második lében” szokás főzni: rakjuk fel a húsos csontokat egy nagy fazék vízben főni, majd az első forralás után öntsük le a véres vizet róluk. Tegyük vissza a csontot hideg vízbe főni, majd kis lángon, lassan forraljuk fel és főzzük kb. 2 órán keresztül, gyöngyözve. Amikor a leves láthatóan felforrt, adjuk hozzá a megtisztított, nagy szeletekre darabolt zöldségeket, emellett sózzuk, borsozzuk és ízesítsük csípős paprikával ízlésünknek megfelelően.

Amikor a zöldségek puhák, a hús pedig könnyen lejön a csontról készen vagyunk. A tálalásra több opció is létezik: van, aki egy az egyben felrakja az asztalra és van, aki külön tálalja a főtt húst, a zöldséget és a levet. Ha tökéletesen tiszta orjalevest szeretnénk, érdemes az üres levet átszűrni. A tésztát szintén tálalhatjuk külön, illetve a levesben is. Amennyiben a levesben főtt húst külön, a lé elfogyasztása után tálaljuk, kínáljunk hozzá tormát.

Pecsenye dinsztelt káposztával, tört krumplival
Pecsenye dinsztelt káposztával, tört krumplival

Recept: Disznótoros pecsenyetál káposztával, hagymás tört burgonyával (2 főre)

A pecsenyetálakról már megtanultuk, hogy hogy a hangsúly a hús frissességén van: vásároljunk jól szeletelhető, könnyen kisüthető sertéshúst, lehetőleg frissen leölt disznóból, hentestől. A sütés során ne sajnáljuk a zsírt és a magyaros fűszereket, illetve ügyeljünk a húsokat kiegészítő köretekre is. A pecsenyehús mellé – hogy teljes legyen a disznótoros ízélmény – süssünk ki néhány szál hurkát, kolbászt is.

A pecsenye hozzávalói

  • 0,5 kg sertés pecsenyehús (pl. szűzpecsenye, karaj, tarja)
  • 4-6 gerezd fokhagyma
  • só, bors ízlés szerint
  • 2-3 ek sertészsír

A dinsztelt káposzta hozzávalói

  • ½ fej lilakáposzta
  • 1 db hagyma
  • 4 gerezd fokhagyma
  • 4 ek kristálycukor
  • 1 ek sertészsír
  • 4 ek fehérborecet
  • 1 tk köménymag
  • só, bors ízlés szerint

A törtburgonya hozzávalói

  • 1 kg krumpli
  • 150 g vaj
  • 2 fej hagyma
  • 2 gerezd fokhagyma
  • só, bors ízlés szerint

A pecsenye sütése

A pecsenyét sütőben és serpenyőben is kisüthetjük – mi az utóbbi megoldást választottuk, hiszen egyszerűen elkészíthető húsról van szó. Szeleteljük fel a húst kb. 1 cm vastagságú szeletekre, sózzuk be, majd hagyjuk álli 15-20 percig. Ezután olvasszuk fel a zsírt egy nagyméretű serpenyőben, majd kezdjük el sütni a hússzeleteket, mindkét oldalukon 2-3 percig. A hirtelen sütést követően vegyük le a lángot a legkisebb fokozatra, ízesítsük a húst fokhagymával és borssal, majd fedjük le a serpenyőt és pároljuk így a húst kb. 30-40 percig.

Amikor megpuhult a hús – a hús fajtájától függően kevesebb, több időre lehet szükség, pl. a szűzérme hamarabb elkészül, mint a tarja – vegyük le a serpenyő fedőjét, vegyük fel a lángot közepesre és pároljuk el a húsból kifőtt folyadékot. A végén, ügyelve, nehogy kiszárítsuk a húst, süssük barnára mindkét oldalát (a fokhagyma gerezdeket távolítsuk el, ha gyorsabban sülnek, majd használjuk fel őket a tálaláshoz). Vegyük ki a húst a zsírból, tálaljuk köretekkel, savanyúságokkal.

A dinsztelt káposzta készítése

Tisztítsuk meg a káposztát a külső levelektől, vágjuk ki a torzsát, majd gyaluljuk le a káposzta húsát. A hagymát kockázzuk finomra, a fokhagymát aprítsuk durvára. Olvasszuk fel a fazékban a zsírt, majd tegyük bele a hagymákat és a káposztát is. Ízesítsük ízlésünknek megfelelő mennyiségű sóval, borssal, cukorral és fehérborecettel (sima ecet, almaecet és egyéb ecetek is használhatók). Pároljuk a káposztát lefedve kb. 1 órán keresztül, időközben keverjük meg, nehogy leégjen az alja. Amennyiben elfőtt alóla a folyadék, de a káposzta szálai nem puhultak meg, öntsünk alá egy kevés vizet.

A törtburgonya készítése

Hámozzuk meg, kockázzuk fel, majd sós vízben főzzük puhára a burgonyákat. A hagymákat tisztítsuk meg, aprítsuk finomra, majd dinszteljük meg őket a vajon, enyhén karamellizálhatjuk is őket; ízesítsük intenzíven sóval, borssal. Öntsük le a vizet a krumpliról, majd adjuk a fazék tartalmához a vajas hagymát. Keverjük össze, törjük át durván, de ne pürésítsük. Ízlés szerint fokozzuk a fűszerességét.

Recept: Hájas tészta szilvalekvárral

A hájas tészta (avagy hájas sütemény, hájas sült) egy igazi disznótoros klasszikus, mindenképpen érdemes elkészítenünk, ha friss sertésháj kerül a birtokunkba. A hájas tésztát rendszerint valamilyen töltelékkel készítik: ez lehet klasszikus lekváros, ám sokan a bejglihez hasonló diós vagy mákos tölteléket tesznek bele. A mi verziónk a klasszikus szilvalekváros hájastészta – lássunk neki!

Hozzávalók

  • 450 g darált sertésháj
  • 800 g búzafinomliszt
  • 150 ml langyos víz
  • 3 dl tejföl
  • 2 db tojássárgája
  • 0,5 dl rum
  • 1 tk ecet
  • 1 csipet só
  • szilvalekvár
  • porcukor

A hájas tészta elkészítése

Vegyük elő a darált hájat (egy kisebb maréknyit hagyjunk ki), gyúrjuk össze kb. 10 dkg liszttel, majd pihentessük a hűtőben, amíg a tésztát összeállítjuk. A tésztához egy nagy tálban dolgozzuk össze a kimaradt hájat a többi liszttel, a tojással, a tejföllel, illetve adjuk hozzá a sót és a rumot is. Az ecetet keverjük el a vízben, majd apránként adagoljuk hozzá a hájas tészta alapjához. Akkor jó az állaga, ha rétestésztára emlékeztet, hólyagos.

A begyúrt tésztánkat nyújtsuk ki vékonyra. A hájas masszát osszuk 4 részre – ennyiszer fogjuk hajtogatni a tésztánkat. Kenjük meg a tészta alapját a háj negyedével, hajtogassuk össze, majd pihentessük a hűtőben kb. 15-20 percig, hogy végig hideg legyen. Ezt a mozzanatot összesen négyszer kell elvégeznünk, hogy a hájas tésztánk megfelelően rétegelt legyen – mindig ugyanúgy hajtogassunk, hogy a tészta szépen nyíljon. Ezután nyújtsuk ki utoljára és vágjuk tenyérnyi négyzetekre. A négyzetek közepébe tegyünk egy kanál tölteléket, pl. lekvárt, diót, majd hajtsuk rá a hájas tésztát.

Melegítsük elő a sütőt 180°-ra, majd hőlégkeveréses módban süssük ki a süteményeket zsírral kikent tepsiben, 20-25 perc alatt, a sütő működésétől függően. A hájas tészta előnyére válik, ha a sütemények alja kicsit sültebb, mint ahogy a pogácsánál is. Amikor elkészültek a sütemények, tálaljuk őket porcukorral megszórva.

Bock Cultus Cuvée, 2018
Bock Cultus Cuvée, 2018

Borajánló: Bock Cultus Cuvée, 2018

Bock József villányi pincészetének Cultus Cuvée-je aranyérmet nyert a a 2020-as Vinagora Nemzetközi Borversenyen. Egy igazán karakteres, mediterrán hangulatot idéző házasításról van szó, melyben a fekete bogyós gyümölcsök mellett a finoman fűszeres jegyek is érvényesülnek, ízvilága feszes, határozott – egy igazi villányi klasszikus. A Cultus Cuvée kiváló választás a sültek mellé, kifejezetten ajánljuk vadhoz, sertéshez, marhához, de egy sajttállal is remekül kiegészíthető, hogy átmelengessen minket a borongós téli estéken.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

disznóhús

disznótor

kolbász

sültek

magyaros ételek

recept

receptek

sütemény

hagyományok

gasztro

gasztromesék