A békési-modell: ilyen szokatlan órák vannak a jövő gimnáziumában

Steiner Petra   
  Megosztom
A békési-modell: ilyen szokatlan órák vannak a jövő gimnáziumában

Gyerekkortól kezdve mindenkinek szól a kérdés: mi leszel, ha nagy leszel? Bár a mondattal kezdetben még csak puhatolózva mérik föl a fiatalok érdeklődési körét, a középiskolai évekre mindez már súlyos teherként zuhan a diákok nyakába, akik olykor tanácstalanul vakarják a fejüket: mégis merre tovább? A döntésben sokat segítenek az évek óta méltán népszerű pályaválasztási kiállításokat, amihez hasonló kezdeményezéssel rukkolt elő idén a békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium is.

A négy évfolyamos középiskola falai közt hagyományos gimnáziumi oktatás folyik, de mivel a végzettek közül nagy arányban szerepelnek az orvosi, jogász, mérnöki mellett közgazdász, pénzügyi és számviteli pályát választó diákok is, adva volt a lehetőség, hogy még jobban kiszolgálják az oda járó nebulók igényeit. Az igazgatója hangsúlyozta, hogy programjuk, az Andrássy Business School nem tekinthető hiánypótló kezdeményezésnek, hiszen intézményük alapstruktúrája nem kívánja meg, hogy gazdasági tematikával bővítsék az oktatás mellett nyújtott programmal.

Ahhoz, hogy a gyerekek egy picit még jobban megismerjék a XXI. század világát, hogy még versenyképesebb műveltséggel rendelkezzenek, elengedhetetlen, hogy a gimnáziumi tantárgyi struktúra mellett egy picit az iskolából kitekintve mélyebben lássanak bele hús-vér emberek példáján keresztül a gazdaság világába. Középiskolaként az egyik legfontosabb feladatunk felkelteni a gyerekek kíváncsiságát, emelni a motivációjukat, és ezáltal a feladat-felismerésüket is segíthetjük

– hangsúlyozta a kezdeményezés kapcsán az intézmény igazgatója, Szabó László.

A diákok a hat hétig tartó előadássorozat keretében konkrét betekintést nyerhettek egyes cégek életébe, a gazdasági szerepkörökkel járó feladatkörökbe, és hogy milyen pályamodellre számíthatnak, ha egy konkrét hivatást választanak a jövőben. A gimnázium tanulói számára békéscsabai és Békés megyei vállalkozások képviselői beszéltek hitelesen a termelési, szolgáltatási, pénzügyi, HR és nemzetközi kereskedelem szektorának mindennapjairól, így többek között megtudhatták, milyen egy gyártó cég élete, milyen helytállni a banki szférában, pontosan mivel is foglalkoznak a HR- és munkaerőforrás-menedzserek, de olyan gyakorlati tippekkel is gazdagodtak, mire kell figyelniük egy tárgyaláskor, és hogyan kell kommunikálniuk. A programmal kifejezetten még a pályaválasztás előtt álló 10. és 11. évfolyamosokat szólították meg, a nagy érdeklődésre való tekintettel pedig a következő tanévben új köntösben teremtenének hagyományt az újításból.

Azt tervezzük, hogy gyakorlatiasabbá, workshoppá fejlesztjük az ABS-t. Szeretnénk, ha kisebb csoportok egy-egy vezető mentorálásával üzleti vagy pénzügyi tervet készíthetnének, esetleg céget alapíthatnának heti vagy kéthetes foglalkozásokon egy fél évre, egész évre szóló projekt keretében. Sok kifutási lehetősége van a programnak, amelyről még jelenleg is tárgyalunk a cégvezetőkkel, de olyan visszajelzéseket kaptam, ami alapján merem remélni, hogy az elképzeléseink megvalósulnak

– osztotta meg terveit a HelloVidékkel Szabó László.

Az igazgató továbbá azt is elárulta, bár az iskolába járó diákoktól nem érkezett visszajelzés, hogy valaki az előadás hatására választott volna magának gazdasági pályát, viszont az elballagott tanulóktól sok megerősítést kaptak, hogy egy klasszikus gimnáziumi közegben is van létjogosultsága egy gazdasági tematikájú kezdeményezésnek.

A kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad

De miért fontos a gazdasági szektor szereplői számára egy ilyen program? Noha a békéscsabai gimnázium kezdeményezése nem új keletű, jó párost alkot a pályaválasztási expókkal, mert a kettő viszonylag jól pótolja a másik hiányosságait. Elsőként a cégek megjelenési lehetőségét kell kiemelni, mert bár a pályaválasztási kiállítások keretében (nem becsmérelvén a bennük rejlő potenciált) van lehetőség bemutatkozniuk, viszont ha egy diák nem kellően bátor és introvertált nem biztos, hogy oda mer majd állni a cég pavilonja elé, pláne nem mer majd a témában releváns, számára fontos dolgokkal kapcsolatban kérdéseket feltenni.

Ráadásul egy ilyen expón a helyszín alapterületéből adódóan a cégek száma is korlátozott, és bár jellemzően a nagy nevek képviseltetik magukat, de a kisebb vállalkozások adott esetben lehet, hogy már kiszorulnak a spektrumból. Az iskola falai közé behozott program egyértelműen áthidalja a kapcsolódási nehézségeket, hiszen az előadásokból szemezgethetnek a diákok, és akár kérdés nélkül is hasznos, releváns, érdekes információkkal gazdagodhatnak, személyes közegükben pedig talán kérdést is könnyebben intéznek majd a cégvezetőkhöz, hiszen idegenek helyett osztálytársaik, ismert tanárok veszik őket körül.

KATT! Demográfiai katasztrófa közeleg: 2020 után ki fog dolgozni?

Az iskola és az adott vállalat számára bimbózó lehetőségeket rejt ez a fajta együttműködés, ilyen formában pedig az intézmény maga döntheti el, hogy mely helyi vagy környékbeli céget igyekszik támogatni a bemutatkozó lehetőséggel, ezért nemcsak a multik, hanem az egészen kicsik is teret kaphatnak. Olyan, mintha egy plázát hasonlítanánk össze a piaccal, míg előbbiben javarészt a franchise rendszerben működő nagy nevek kapnak leginkább helyet, a kicsik pedig jórészt kiszorulnak, addig utóbbi esetében a legkisebb termelő számára is nyílik lehetőség a közönség elérésére.

Másrészt fontos kiemelni, a programnak ebben a formában kevésbé van munkaerő-toborzó utóíze, hiszen az előadások formájában nem feltétlenül a térségi vagy területi szakemberhiányt igyekeznek orvosolni, hanem alapvetően tájékoztatást nyújtanak a diákoknak az egyes munkaterületekről. Felmerül a kérdés: vajon hány diák tudja, hogy pontosan mivel foglalkoznak munkakörök szerint például egy szolgáltató vagy HR pozícióban?

Egy bankban vagy nemzetközi kereskedelemmel foglalkozó cégnél dolgozó szülő révén a gyereknek nagyobb rálátása van az adott területre, információ hiányában viszont nehéz a fiatalokat a gazdaság nehezebben megfogható szférájába csábítani. Hiszen hiába a hangzatos pozíciók, a menő fizetések, ha a diáknak fogalma sincs arról, hogy milyen kompetenciák, ismeretek szükségesek az állás betöltéséhez, és ha nincs olyan ember a környezetében, aki első kézből nyújtana számára fontos és releváns információkat a gazdasági szektor munkaköreivel kapcsolatban.

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

munkaerőpiac

munkaerőhiány

pályaválasztás

pályaorientáció

munka

hr

andrássy gyula gimnázium és kollégium

pályaválasztási kiállítás

szabó lászló

andrássy business school

békéscsaba