Budapest 12℃ (kissé felhős)Kimagasló eredmény Zalában: itt a legnagyobb a búza és a kukorica termésátlaga
Az időjárási anomáliák ellenére nagyrészt az agrotechnológiai újításoknak köszönhetően Zala megyében a növénytermesztés eredményei folyamatos emelkedést mutatnak - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos szóvivője, a szervezet Zala megyei elnöke hétfői sajtótájékoztatóján, Zalaegerszegen.
Zalában a közel 30 ezer hektáron termelt kukorica 86 százalékát betakarították, a hektáronkénti 8,62 tonna termésátlag meghaladta az országos (7,9 tonna) átlagot
- ismertette Süle Katalin.
A gabonaféléknél szintén az országosnál magasabb átlaghozamokat mértek Zala megyében. A búza termésátlagában megyén belül is jelentős különbségek mutatkoztak. Míg Lenti és Letenye térségében néhány táblán 9-10 tonna őszi búza termett hektáronként, Zalaszentgrót és Zalaegerszeg térségében (ahol lényegesen kevesebb eső esett) a vártnál alacsonyabb volt a hozam. Összességében az őszi búza megyei termésátlaga 6,1 tonna, míg az országos átlag 5,3 tonna volt. Zala megyében a hektáronkénti átlaghozam őszi árpából (5,8 tonna), rozsból és zabból (3,4 tonna), tritikáléból (5,1 tonna) és repcéből (3,2 tonna) is meghaladta az országos átlagot.
A NAK megyei elnöke kitért arra is, hogy Zalában a termőföld kevésbé jó minőségű, mint az ország más részeiben. Süle Katalin szerint az eredmény nagyrészt annak köszönhető, hogy a zalai gazdálkodók közül sokan belátták, hogy a hátrányt az agrotechnológiai újítások alkalmazásával csökkenteni tudják.
A gazdálkodók helyzetét megnehezítették az időjárási anomáliák is. A megyében idén 678 milliméter csapadék hullott, ez a mennyiség elfogadható (az elmúlt 50 év átlaga 650 milliméter), de a csapadék eloszlása problémát okoz.
Gyakran heteken keresztül szárazság van, majd 1-2 nap alatt, vagy akár 1-2 óra alatt egy egész havi mennyiség zúdul a földekre. Az elmúlt időszakban hullott csapadék hatására az őszi kalászos vetések kizöldültek, a repce vetések jól fejlettek, nagy részüket már regulátorozták a gazdák, hogy a levélzet helyett a gyökérzet és a gyökérnyak erősödjön. Ez egyben egy gombaölő szeres kezelés is és a terület nagy részén már szükség volt a rovarkártevők elleni védekezésre is
- fejtette ki a NAK megyei elnöke.
Az őszi vetések területe meghaladja a 47 ezer hektárt, és tavasszal hasonló nagyságú területen vetnek szántóföldi növényeket. Az állattenyésztésről szólva Süle Katalin elmondta, hogy a szarvasmarhák száma a megyében 2000-től 2013-ig folyamatosan csökkent, majd lassú emelkedésnek indult. Az addig elhanyagolt legelőkön egyre nagyobb jelentőségűvé vált a húsmarhatartás, a megyében jelenleg 26,4 ezer szarvasmarhát tartanak. A sertés ágazatban 28 százalékkal nőtt az állomány: a 2010. évi 56 800-ról 2019 közepére 72 900-ra nőtt a sertések száma. Juhtartással 105 gazdálkodó foglalkozik a megyében, a zalai gazdaságokban összesen 12,2 ezer juhot tartanak, 3,6 ezerrel többet, mint az elmúlt évben.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
