Ajándékmilliók helyett ezt kapják a nyakukba a magyar gazdák: igazak a vádpontok?

Steiner Petra   
  Megosztom
Ajándékmilliók helyett ezt kapják a nyakukba a magyar gazdák: igazak a vádpontok?

Bürokrácia, lassú ügyintézés, ügyfélellenes hozzáállás. Ez csak néhány kiragadott példa, amit gyakran vágnak az eljáró hatóságok fejéhez a gazdák, amikor a mezőgazdasági termelést ösztönző milliók helyett súlyos szankciók hullanak az ölükbe. A HelloVidék utánajárt, mennyiben megalapozottak ezek a „vádpontok”, és mi a kulcsa a zökkenőmentes támogatásigénylésnek.

Nem véletlen, hogy honfoglalás kori őseink éppen ezt a vidéket választották újdonsült hazájuknak: az időjárás változatos növénykultúrák termesztését teszi lehetővé a Kárpátok ölelte, tápanyagban gazdag talajban, ahol még a napsütéses órák száma és az éves csapadékmennyiség is kedvez a mezőgazdaságnak. Az agrárium népszerűsége egészen a szocializmus végéig kitartott, ezt követően viszont hol utódlási, hol piacvesztés, profitkiesés és egyéb okok miatt felhagytak az anyaföld kínálta lehetőséggel.

Bár az ágazat jelenleg alig 4%-kal veszi ki részét a magyar GDP-ből, még így is elengedhetetlen a gazdaság zökkenőmentes működéséhez, valamint a megfelelő mennyiségű és minőségű hazai élelmiszerellátáshoz. Szerencsére mind a sok éve gazdálkodóknak, mind a fiatal mezőgazdászoknak van lehetőségük támogatásokhoz folyamodni, amivel a terheket mérsékelni, a lelkesedést ösztönözni, a termelést pedig fokozni lehet.

A mezőgazdasági támogatások az unió egyik legrégebbi támogatásai, amik már a második római szerződéstől kezdődően működnek, és már az Európai Unió előtti közösségekben is megvoltak. Hazánknak a 2004-es uniós csatlakozást követően a koppenhágai megállapodás alapján kezdték ezeket folyósítani, amely támogatások maximális szintjét 2011-re értük el. Az unió támogatásának több pillére van, beszélhetünk első és második pillérről, melyek az agráriumban jelentősek. Az elsőbe tartoznak a direkt payment megnevezésű közvetlen kifizetések, amelyek támogatásigénylésként működnek, és vannak a második pillérbe tartozó tenderek, ahová vidékfejlesztési terv keretében lehet pályázatot beadni. A föld alapú támogatások a direkt payment kategóriájába tartoznak, amely esetében a szociális támogatásokhoz hasonlóan egy igénylést kell benyújtani, és ha a kérelem megfelelően van kitöltve, és az igénylő az előírásokat betartja, akkor ez alanyi jogon jár

– magyarázta az európai uniós támogatások rendszerét a HelloVidéknek dr. Motika Dezső Zsolt szaktanácsadó, agrárjogász.

Így míg a vidékfejlesztési pályázatok beadását komoly munka előzi meg annak érdekében, hogy a kérelem végül pozitív elbírálás alá essék, addig utóbbi, a direkt kifizetések rendszere lényegesen egyszerűbb, egy szimpla ügyfélkapus hozzáféréssel bárki jelezheti támogatás iránti igényét. Mindemellett adva van egy további lehetőség azon gazdák számára, akik mentesülni szeretnének az online ügyintézéssel töltött percek alól, vagy régi motorosként idegenkednek az elektronikai eszközök használatától: nekik a településeken szolgálatot teljesítő falugazdászok segítenek a jelentkezésben, ráadásul minden anyagi juttatás nélkül.

Számos, a rendszer kezelésében jártas szakember szerint az ügyfélkapun keresztül történő támogatásigénylés a hiedelmekkel ellentétben egyáltalán nem ördögtől való. Viszont, aki szeretne 100%-ig biztos lenni a dolgában, és erre még pénzt is hajlandó áldozni, ott vannak a kamarai és független szaktanácsadók, akik minden felmerülő kérdésre válaszolnak, megelőzve ezzel az esetleges félreértéseket és a jogosulatlan támogatásigényléseket.

Tessék kiabálni, hogyha baj van!

Abban az esetben, hogyha nem várt természeti kár tizedeli meg a termést, netán betegség üti fel a fejét az állatállomány vagy a növénykultúrák közt, fontos hangsúlyozni, hogy a kezdeti pánikot és a helyzet gyors orvoslását követően sem szabad megfeledkezni azokról a bizonyos „szerződésben vállalt feltételekről”. Támogatást igényelni ugyanis előzetes igazolások nélkül is lehet, ám ha a vállalt feltételeket az adott gazda nem teljesíti, joggal fognak a körmére nézni, mert a törvény nem ismerete senkit sem ment fel annak be nem tartása alól. Éppen ezért, bár az unió alapvetően jogkövető magatartást feltételez minden állampolgáráról, ha jogtalan támogatásigénylésen kapják, egy pillanat alatt lesöprik az „én erről nem tudtam” kezdetű érveket az asztalról.

Általában a támogatásigénylők 10%-át ellenőrzik, amely háromféle rendszerben történhet. Az első a haszonállati jogcímű igényléseknél egy automatikus informatikai ellenőrzés, az ENAR (Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer), aminek az adataiból le lehet ellenőrizni, hogy egy állat egyáltalán az igénylő nevére van-e bejegyezve. Második lehetőségként az ügyfelet ellenőrzik, konkrét helyszíni szemlét tartanak. Tejelő marhatámogatás esetén így leszámolják a marhákat, megnézik, hogy teljesülnek-e az állattartási előírások, gyümölcsöknél megszámolják a fákat, zöldségeknél pedig a szaporító anyagot kell igazolni. A harmadik típusú ellenőrzés ortofotók, műholdas felvételek alapján történik, amit egy év során akár többször is lekérhetnek. Ezeken egyértelműen látszik, hogyha valaki például gyümölcstámogatásra nyújtott be kérelmet, de az adott területen egyetlen egy gyümölcsfa sincs

– részletezte az ellenőrzési formákat Dr. Motika Dezső Zsolt okleveles agrármérnök.

Ha az említett ellenőrzések egyike már megtörtént, a gazdának esélye sincs, hogy kimagyarázza magát a jogtalan igénylés vádja alól. Jogkövetkezmény nélkül 15, vagy 21 nap, személyi akadályoztatás esetében pedig 6 hónap áll mindenki rendelkezésére, hogy bekövetkezett vis maior eseményeket jelentse, ellenben, ha ezt nem teszi, és kiderül az elírások be nem tartása, akkor a hatóság jogosan fog szankciót alkalmazni.

Azt látom, hogy kezdetben, a 2005 és 2008 közötti időszakban volt olyan eset, amikor az MVH (amely most már kettévált Magyar Államkincstárra, illetve a megyei kormányhivatalok agrár- és vidékfejlesztési támogatású osztályaira) az ellenőrzéseknél még a gazdák ellenségeként lépett fel, abszolút mértékben a hibát kereste. De úgy gondolom, hogy főleg a különböző támogatási jogcímeknél, amelyek jelentős adminisztrációval járnak, mint amilyen az agrárkörnyezet-gazdálkodási támogatás vagy az ökológiai gazdálkodás támogatása, abszolút módon a helyzet tisztázására törekszik az ellenőrzést végző hatóság, nem pedig a gazdák ellenségeként lép fel

– hívta fel a figyelmet az agrárjogász a jelen társadalmában élő szkepticizmusra.

Bár gyakran szokták kontextustól függően a magyar mintát negatívumként, elrettentő példaként emlegetni, az említett kérdésben éppen ellenkezőleg, elismerően beszélnek róla. Dr. Motika Dezső Zsolt hangsúlyozta, hogy a Magyarországon működtetett rendszer minőségében és ütőképességében megegyezik vagy lekörözi a Németországban, Franciaországban vagy éppen Romániában alkalmazott rendszereket.

Az agrárjogász szerint jelenleg ez hazánk legfejlettebb közigazgatási rendszere, ahol az e-akta bevezetésével már a raktárakban a plafonig nyújtózó iratrengetegre is nemet mondtak, nem utolsó sorban pedig pár percre mérsékelték a dokumentumokba való betekintés idejét. A hatósági eljárás alá került gazdákat azonban mindez vajmi kevéssé fogja vigasztalni, akik sokszor csupán arra az egyszerű kérdésre szeretnének választ kapni: honnan remélhetnek pontos tájékoztatást, hogy legközelebb minden a lehető legjobban alakuljon?

A Mezőgazdasági Termelők Országos Szövetsége, a MOSZ, azt lehet mondani, hogy a nagygazdaságok érdekképviseleti szerve, ahol nagyon felkészült szakemberek szerveznek és tartanak komoly tájékoztató fórumokat egy fillér állami támogatás nélkül. A MAGOSZ, vagy nevezhetjük Nemzeti Agrárkamarának, az állam és a gazdák pénzéből működik, és szintén az lenne a feladata, hogy tájékoztassa és segítse a gazdákat. A honlapjukon bárki számára ingyenesen elérhető kiadványokat tesznek közzé, amit a gazdáknak is elküldenek, tehát ennek a rendszernek működnie kellene. Úgy látszik, annyira mégsem tökéletes, mert lássuk tisztán, ha az lenne, akkor nekem egy darab ügyfelem se lenne

– beszélt az agrárium szereplőinek országos érdekképviseletéről Dr. Motika Dezső Zsolt.

Tökéletes rendszerről tehát felesleges beszélni, mindig lesznek „leleményes” magyarok, akik visszaélnek a struktúra nyújtotta kiskapukkal, és akadnak majd olyanok is, akik éppen a nem kielégítő tájékoztatás miatt kerülnek kellemetlen szituációba. Ahelyett azonban, hogy a gazdák felbőszülnének a figyelmetlenségük okán elszenvedett erkölcsi és anyagi káron, érdemes átgondolniuk a valódi szakmai segítség igénybevételét, bármennyire is antipatikus a gondolat, hogy ennek bizony ára van.

A pénztárcát kinyitni olykor valóban fájdalmas, de még mindig jobb a bizonyosság és több tucat butának tűnő kérdés megfogalmazása, mintsem hatósági eljárás alá kerülni, mert egy tájékozatlanságból elkövetett hiba sokszor nemcsak a szankciót hozza magával, de adott esetben még a gazdálkodói kedvet is alapjaiban rengeti meg.

Címlapkép: Getty Images

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

agrártámogatások

agrárium

támogatás

mezőgazdaság

gazdaság