Budapest 21℃ (kissé felhős)Nem sokon múlt: betette a kaput ez az év a magyar gyümölcsöknek, zöldségeknek
2021-ben sem volt könnyű éve a magyar agráriumnak, és különösen igaz ez a növénytermesztésre. Az ágazat számára a legnagyobb problémákat a szélsőséges időjárás okozta, kezdve a tavaszi fagyokkal, amit egy rendkívül hosszú, aszályos időszak követett, de a hirtelen viharok sem kímélték a földeket. Komoly nehézséget jelentett a gazdáknak az inputanyagok, az üzemanyagok és egyéb költségek árának emelkedése, de a 2021 végére kialakuló AdBlue-krízis és műtrágya-botrány sem tették egyszerűbbé és előre tervezhetőbbé a következő évet. Az Agrárszektor összefoglalta, melyek voltak azok az események idén, amelyek alapjaiban határozták meg a növénytermesztési ágazatot.
A koronavírus-járvánnyal és lezárásokkal súlyosbított 2020-as esztendő után sem lélegezhetett fel a magyar agrárium. Bár a pandémia továbbra is velünk maradt, a lezárások nélküli idei évben a növénytermesztési ágazatnak számos kihívással kellett megküzdenie. Ezek közül a legsúlyosabb a szélsőséges időjárás volt, amely a tavaly őszi csapadékos vetési időszakkal kezdődve, az enyhe télen és a fagyos tavaszon és a forró, száraz nyáron át végigkísérte az ágazatot. Emellett az inputanyagok áremelkedése, valamint az év második felében az üzemanyagok drágulása, az AdBlue-krízis és a műtrágya-botrány okozhattak álmatlan éjszakákat a magyar gazdáknak. Ezzel együtt is elmondható, hogy az idei év nagy nyertesei a növénytermesztők voltak, akik olyan erős pozíciókkal rendelkeznek, amire az állattenyésztési ágazat szereplői még csak nem is álmodhatnak, írja az Agrárszektor.
A tavaszi fagyok és későbbi szélsőséges időjárás a szántóföldi növényeknek se kedvezett.
Az enyhe tél után február végétől meleg, de száraz idő köszöntött a magyar földekre, amelyre nagy szükség volt a belvízzel borított területeken, de az ország délnyugati felén már ekkor problémákat okozott a csapadékhiány. Az áprilisi fagyok és úgy általában a hónap időjárása nem kedvezett egyetlen őszi vetésű szántóföldi növénynek sem, a májusban beköszöntő esős és hideg idő pedig nemcsak a tavaszi vetési munkákat nyújtotta el, de a növények fejlődését is meglassította. Ezt a csapadékos, de hűvös időt követte aztán a több hétig tartó száraz, meleg időszak, ami további problémákat okozott a szántóföldi kultúrákban. A gazdák egész nyáron csendes, áztató esőkre vártak a földeken, ám nem volt szerencséjük: július elején egy brutális vihar tombolt az országban, ami további károkat okozott az állományokban, majd pedig visszatért a száraz forróság. A következő hetek során ha esett is eső a földeken, az vagy már kevés volt, vagy elkésett. Augusztus második felében aztán az addigiaknál jóval hűvösebb, már-már őszies idő váltotta fel a korábbi hőséget.
Megnehezítette a gazdák dolgát az inputanyagok áremelkedése
2021 tavaszán a földgáz ára elkezdett emelkedni, és mostanra már a májusi szint sokszorosánál jár. Ez a drágulás kezdetben csak a modern, földgázt használó hajtató üvegházaknál okozott problémákat, ám őszre elérte a műtrágyagyártást is. Mivel a nitrogén műtrágyák alapja a földgáz, így ezeknek a termékeknek az árai szeptember végére közel kétszeresére nőttek. Az Agrárszektor által megkérdezett szakértő szerint ekkor egyes gyárak már fontolóra vették a gyártás leállítását is. A foszfor műtrágyák árai 2020 január óta folyamatosan emelkedtek, jelenleg szintén közel kétszer annyiba kerülnek, mint tavaly. A kálium műtrágyák árai ez év nyarán kezdtek emelkedni, mostanra azok is duplájára emelkedtek. A drágulást illetően decemberben a szakértők arról beszéltek, hogy a műtrágyák ára talán már nem fog komolyabban feljebb menni, de vélhetően lejjebb se. A gazdák leginkább akkor járnak el helyesen, ha a jelenlegi, magasabb árszintek mellett is megveszik jövőre a szükséges mennyiségű műtrágyát.
Nemcsak a műtrágyákat, de a többi inputanyagot is elérte a drágulás. Ahogy a szakember szeptemberben kifejtette, az év során a növényvédő szerek árai 8 százalékkal emelkedtek meg az előző szezonhoz képest. A növényvédő szereket tekintve a jövőben is várható még áremelkedés, annak függvényében, hogy hogyan is alakul a forint árfolyama, de az is komoly hatással lehet az árakra, hogy a jelenleg zajló hatóanyag-kivonások után érkező új innovatív termékek milyen árszinten érkeznek majd a hazai piacra.
Októberben robbant ki az év végét meghatározó műtrágya-botrány
A műtrágyák árainak emelkedése megrázta a növénytermesztési ágazatot. Októberben a Nitrogénművek Zrt. jelezte, hogy a dráguló nyersanyag miatt kedvezőtlen helyzetbe került műtrágya-gyártók sorra csökkentik, vagy állítják le termelésüket, így máris ellátási nehézségek alakultak ki a piacon és hogy a már az eddig is csökkentett termeléssel működő cégcsoport is fontolgatja a termelés leállítását, bár később már azt kommunikálták, hogy nem fogják abbahagyni a termelést. Ez után nem sokkkal kezdődött meg az adok-kapok Bige László cégcsoportja és a Gazdasági Versenyhivatal között, amely kartellezés miatt 11 milliárd forintos bírságot szabott ki a Nitrogénművekre. Bigéék bíróságon támadták meg a bírságot elrendelő határozatot, ám az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék elutasította kérelmüket. A Nitrogénművek Zrt. jelezte, kész a Kúria elé vinni az ügyet. Az október második felében kirobbant ügyben a magyar agrárium számos szereplője megszólalt már, a kormány pedig válságtanácskozást tartott, amelynek során a külföldi importőrök ígéretet tettek arra, hogy vészhelyzet esetén készek biztosítani a magyar gazdák szükségleteinek megfelelő műtrága mennyiséget.
Idén is pörögtek a támogatások
Az Agrárminisztérium márciusban bejelentette, hogy több pályázat kötelezettségvállalási időszakát meghosszabbították, illetve számos pályázat keretösszegét is nagy mértékben megemelték. Fontos bejelentés volt továbbá, hogy a Vidékfejlesztési Program 2014-2022 közötti időszak alatt felhasználható teljes keretösszege 2941,1 milliárd forintra növekedett. A szaktárca emellett jó előre bejelentette, az év során milyen pályázati kiírásokat készül megjelentetni, és ezek várhatóan mekkora keretösszeggel fognak rendelkezni. Az Európai Parlament és a Tanács döntése értelemben Magyarország két évre (2021 és 2022) átmeneti forrásokban is részesül, melyekhez a kormány 80%-os hazai társfinanszírozást rendelt. A Vidékfejlesztési Program 2014-2022 között felhasználható keretösszege 1400 milliárdról 2900 milliárd forintra növekedett, melyből az átmeneti források összege az 1500 milliárd forint.
A 2021-ben elindított AKG és ÖKO intézkedések esetében 2021. október 25-e és 2021. november 25-e között nyílt lehetőség kérelem benyújtására. Az AKG-nál 17588 darab támogatási kérelem érkezett be, majdnem 1,3 millió nagyságú területre, az ÖKO esetén pedig 3 647 darab támogatási kérelem érkezett, közel 18 ezer hektár nagyságú területtel. Az Agrárminisztérium a 2015-ös AKG és ÖKO támogatások tekintetében a kötelezettségvállalási időszak egy évvel történő meghosszabbításáról döntött, így az 5 éves kötelezettségvállalási időszak 6 évre módosult, amelyhez kapcsolódóan hosszabbítási kérelmet mintegy 10,5 ezer ügyfél nyújtott be.
A legfrissebb adatok szerint 2021. november 30-ig a Magyar Államkincstár összesen 688 milliárd forintnyi vidékfejlesztési és mezőgazdasági támogatást fizetett ki, összesen 189 ezer ügyfélnek. A Kincstár a tervek szerint 2021 decemberében további 131 milliárd forint támogatás kifizetését tervezi.
Növényvédelmi kihívások
Noha az év során szárazabb időben a kórokozókkal kevésbé gyűlt meg a magyar gazdák baja, a rovarkártevőket nem hátráltatta a meleg és a szárazság. A növényvédelem terén az igazi problémákat leginkább a bizonytalanság okozza, ugyanis az Európai Unió a növényvédő szereknél jelentős csökkentést irányzott elő a következő évekre: az Európai Bizottság azt szeretné elérni, hogy a mezőgazdasági ágazat szereplői 2030-ra a jelenleginél 50%-kal kevesebb növényvédő szert használjanak fel. Ez pedig nemcsak a gazdákat, de a növényvédő szereket gyártó vállalatokat is nehéz helyzetbe hozhatja: az előbbiek megfelelő alternatívák nélkül tehetetlenek lesznek a földjeiket, növényeiket fenyegető károsítók ellen, míg utóbbiak jól bevált, ismert és hatékony szereket kénytelenek leszedni a kínálatukból.
Még a melegkedvelő szántóföldi kultúrákat is megviselte az idei aszályos nyár
A csapadékos, de hűvös május után hirtelen berobbant a nyár, és egy több hétig tartó, száraz és aszályos időszak vette kezdetét. Július 1-jével kihirdették a tartósan vízhiányos állapotot, és bár a hónap során több kisebb-nagyobb zivatar is elérte a földeket, az az igazi, jó, áztató eső, amire a növényeknek szükségük lett volna, soha nem érkezett meg. Ez pedig minden haszonnövényt megviselt, és a termésmennyiségekre is komoly negatív hatással volt.
Ugyan elkezdődött, de gyerekcipőben jár az átállás az öntözéses gazdálkodásra
Az utóbbi években nyilvánvalóvá vált, hogy öntözés nélkül nem lehet sikeres és fenntartható mezőgazdaságot folytatni. Magyarországon az öntözött területek aránya nagyon alacsony, jelenleg mindösszesen 180 ezer hektár vízjogilag engedélyezett öntözhető terület van, és az öntözött terület nagysága 2020-ban nem érte el a 80 ezer hektárt, az országos mezőgazdasági terület 2%-át sem. A kutatások szerint azonban hazánkban a jelenlegi vetésszerkezet és vízkínálat mellett is közel 400 ezer hektár gazdaságosan öntözhető terület bevonására lenne lehetőség.
A gazdák közötti együttműködés kifejezetten fontos, az új jogszabály ezért hozta létre az öntözési közösségek kategóriáját. Ezek a csoportok speciális támogatási formákat is igénybe vehetnek, készíthetnek környezeti körzeti tervet, és akár harmadlagos művet is üzemeltethetnek az öntözési körzeten belül. A közösségek száma folyamatosan bővül, míg tavaly év végéig 25-en kaptak elismerést a működésre, idén már 40-50 ilyen közösség létezett.
Az öntözéses gazdálkodásra való átállásnak azonban két nagy akadálya van: az idő és a pénz. Ezek a beruházások csak akkor térülnek meg és akkor lesznek gazdaságosak, ha minél nagyobb területen valósulnak meg, miközben az országra inkább a kis birtokméret jellemző. Egy öntözésfejlesztési beruházás azonban csak hosszú idő alatt tud rendesen működni és megtérülni, közben pedig jelentős költségekkel jár az öntözéses gazdálkodásra áttérő beruházó számára. Magyarországon a mezőgazdasági termelésben résztvevő földhasználók nagy része viszont bérelt területen gazdálkodik, és így csak rövid időre kap egyszerre lehetőséget az adott terület művelésére. Éppen ezért a termelő számára kockázatot jelent egy ilyen mértékű beruházás, mivel hosszú megtérülési ideje és semmi nem garantálja, hogy a beruházás eredménye az övé marad.
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
