Brutális szakemberhiánnyal küzd ez a megye: minden alapszakmában érzékelhető a probléma

A szoljon.hu számolt be arról, hogy súlyos szakemberhiánnyal küzd a Jászkunság gazdasága. Mint írták, Dr. Sziráki András, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a portálnak elmondta, a megyében lényegében már minden alapszakmában szakemberhiány van.

A probléma többrétű. Egyrészt folyamatosan csökken a szakmát tanulók száma, és ez a Jászságra éppúgy jellemző, mint a Nagykunságra vagy a Közép-Tisza-vidékre, vagyis a megye egészére. Ez egy olyan gond, amellyel komolyan kell foglalkozni. Az intézmények mellett a kamarának és a szülőknek is komoly felelősségük van a tekintetben, hogy a szakmát tanulók száma növekedjen, ellenkező esetben nagyon egyoldalú gazdaság fog kialakulni. Be kell látni, azzal nem oldódik meg a helyzet, hogy a fiatalok középiskolát, technikumot végeznek, színe-javuk be tud ugyan kerülni a felsőfokú intézményekbe, akik viszont nem, a munkaerőpiac nem garantálja, hogy ők is tudnak saját képzettségüknek megfelelő munkát találni, szakmunkás állásokra viszont nem szívesen jelentkeznek

- magyarázta a kamara elnöke, majd hozzátette, érdemes lenne már a pályaválasztásnál megkímélni őket a csalódástól, és inkább a munkaerőpiac olyan területére irányítani őket, ahol reális esélye van az elhelyezkedésnek, ahol hiány van jó szakemberekből.

Másik nagy gond, hogy szakmát tanulni jellemzően a nagyon gyenge felkészültségűek jelentkeznek. Nincs presztízse a szakmunkának. Egyre növekszik az alulképzettek száma, belőlük kellene magasan kvalifikált szakmunkásokat képezni, ami nehezen kivitelezhető, és ez a jövőben újabb komoly problémákat vet majd fel. Gondoljunk csak bele: a technológia fejlődése miatt a piaci igény fokozatosan a magasabb felkészültséggel bíró szakemberek, szakmunkások irányába tolódik el, miközben az egyre képzetlenebb réteg kerül túlsúlyba a szakmát tanulók között

- fejtette ki Dr. Sziráki András.

Az én gyerekkoromban még rangot jelentett, ha valaki mondjuk géplakatosnak tanult, és elismerés is övezte az iparostanulókat. Manapság pedig lesújtóan nyilatkoznak a szakmát választókról, mondván, hogy „csak” iparostanulónak alkalmas. Így nem véletlen, hogy hiányszakmákról beszélhetünk még a nálunk húzóágazatnak számító gépiparban is. Mesterképzésre is 5–6 jelentkező van manapság, míg 1995-ben a csúcs az volt, hogy 191 mestert avattunk. Micsoda különbség! Egy jó szakma pedig felér egy üzemmérnöki diplomával. Ha most valakinek gázszerelőre, villanyszerelőre van szüksége, akkor jó esetben fél éven belül kap embert a munkára. És vannak panaszok is, hogy a szakemberek nem úgy végezték a feladatot, ahogy elvárható lett volna. A mai napig előfordul, hogy az előleget is felveszi, utána pedig nem találni az iparost. Nem ez a jellemző, de egy-egy ilyen példa is rossz fényt vet az adott szakmára

- tette hozzá.

Dr. Lits József, a VOSZ megyei elnöke is szembesül a szakemberhiánnyal, mint mondta, a kereskedelemben és az építőiparban gyakorlatilag nonstop munkaerő-felvétel van.

A vendéglátásban a kényszerűségből bezárt éttermek újranyitása is kétségessé vált, mivel az akkor szélnek eresztett dolgozók helyére most nem találnak munkaerőt. Az építőiparban pedig a szakemberek már olyan magas bért várnak el, hogy az szinte nevetséges, bár előbb-utóbb bizonyára visszaállnak a fizetések a reális szintre. De számos egyéb területen is folyamatosan keresik a munkaerőt

- osztotta meg tapasztalatait a megyei VOSZ-elnök.

Címlapkép: Getty Images