Pazarláshoz vezet, ha káosz van a hűtőben: íme néhány tipp, amivel rengeteget spórolhatsz

A 18-65 éves magyarok döntő többsége, 88%-a szokott zöldséget és gyümölcsöt vásárolni, a legtöbben pedig ezt leginkább boltláncokban vagy hipermarketekben teszik. Míg a nagy boltláncok aránya 73%-os, mindössze 42% megy külön zöldségeshez és csak 34% látogat ki a friss áruért a piacokra vagy vásárcsarnokokba. A legkevésbé termelői piacok népszerűek, összesen 17% szerzi innen be az árut – derült ki az 500 szentesi és környékbeli termelőt tömörítő DélKerTÉSZ reprezentatív kutatásából, amely a magyarok zöldség- és gyümölcsvásárlási szokásait mérte fel.

Mennyit költ havonta a legtöbb magyar zöldségre-gyümölcsre?

A kutatásból az is kiderült, hogy azoknak a többsége, akik szoktak zöldséget vagy gyümölcsöt vásárolni havonta 3 ezer forintnál többet költ ezekre. 39% mondta azt, hogy a számla havonta több mint 5 ezer forintra rúg, míg 40%-nál 3-4 ezer forintot tesz ki. Havonta 1-2 ezer forintból csak a lakosság 19%-a ússza meg. A zöldségekre és gyümölcsökre legtöbbet, azaz több mint havonta 5 ezer forintot költők között többségben egyébként vannak a nők és a 30-asok, valamint a közép-magyarországi régióban élők. Ráadásul a magyarok több mint fele, 52%-a mondta azt, hajlandó többet fizetni a magyar zöldségért vagy gyümölcsért. Ez leginkább a nőkre és a falun élőkre jellemző.

Azt tapasztaljuk és a felméréseink is azt mutatják, hogy bár még mindig az ár a legfontosabb tényező, de a vásárlók egyre inkább figyelnek arra, honnan jönnek az élelmiszerek. Kedvező irányba mutat, hogy a vásárlás során 46% tartja közepesen, 36% pedig nagyon fontosnak, hogy a zöldség vagy gyümölcs magyar termelőktől származzon. Leginkább a nők és a 30-asok foglalkoznak egyébként ezzel a kérdéssel

– jegyezte meg korábban Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke.

Hozzátette, hogy az egész Európában elszálló áram-, gáz- és műtrágyaárak miatt nem elvárható, hogy a zöldség- és gyümölcstermelők a tavalyi áron adják a termékeiket. Ez pedig drágulást eredményezhet a fogyasztói árakban. Viszont bizakodásra ad okot, hogy a 2022. évi inflációt meghaladó átlagbér-emelkedésekkel a vásárlók továbbra is a megbízható, környezetbarátabb hazai árut fogják választani.

Tudatosabbak a fogyasztók

A felmérésből az is kiderült, hogy mikor veszik le inkább a magyar termékeket a polcról a zöldséget vagy gyümölcsöt vásárlók. 10-ből 3-an általában törekszenek arra, hogy ezt akkor tegyék, amikor az adott terméknek szezonja van. 31% leginkább akkor vesz hazait, ha a termék jó áron van, ez főként a 30-asokra és a budapestiekre jellemző. A megkérdezettek több mint fele, 52%-a – és leginkább a nők – azt mondta, hogy általánosságban igyekszik magyar terméket választani. Mindössze 38% mondta azt, hogy nem nézi, honnan származnak ezek a termékek, és a lakosság kevesebb mint 10%-a szereti jobban az import zöldségeket vagy gyümölcsöket mint a hazait. A megkérdezettek fele szerint ráadásul a magyar termékeknek jobb az íze mint az importált verzióknak.

Azonban 10-ből 4-en sokszor nem tudják eldönteni sokszor, honnan származik az adott termék. Ezzel a problémával leginkább a 30-asok és a felsőfokú végzettségűek találkoztak.

A vásárlást leginkább befolyásoló tényezőket sorba véve, a lista első helyén az ár végzett, a magyarok 81%-ának – és főleg a férfiaknak – ez a legfontosabb szempont. Utána jön 62%-kal a zöldség vagy gyümölcs kinézete, míg 42%- arra figyel, minek van éppen szezonja. Kevesen (13%) vannak azok, akiket a termék csomagolása is befolyásol, ezt leginkább a budapestiek és a 30-asok mondták. A márkanév pedig mindössze 5%-ot érdekel.

Nem mindegy, mit és meddig tárolunk, fogyasztunk

A háztartások, a boltok és üzletláncok számára is egyaránt hasznos lehet az a hiánypótló összegzés, amit a lejárt minőségmegőrzési idejű termékek fogyaszthatósági határidejéről állított össze a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja. A HelloVidék az elkészült kiadványt vette górcső alá, hogy megmutassa, mire érdemes figyelni kedvenc alapanyagaink, ételeink tárolása során. Lássuk, mennyi ideig fogyaszthatók a müzlik, csokik, chipsek vagy épp a tej, az ásványvíz és a lekvár.

Az élelmiszerpazarlás napjainkban jelentős környezeti probléma, visszaszorítása közös érdekünk, és egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy miként lehetne elejét venni. Hazánkban először 2016-ban készítettek 100 háztartás bevonásával élelmiszerhulladék-felmérést a Nébih Maradék nélkül programjának a szakemberei. Az Európai Unió által ajánlott módszertan szerint végzett kutatást 2019 végén megismételték 165 háztartással.

A legújabb adatok alapján egy átlagos magyar állampolgár 65 kg élelmiszert dob a szemetesbe évente, szemben a korábbi, 68 kg/fő/év mennyiséggel. A 4%-os csökkenés jelentős eredmény, mivel az eltelt időszakban a vásárlóerő bővülése megközelítőleg 16%-os volt. Annak ellenére, hogy az élelmiszerárak az inflációt meghaladó mértékben növekedtek.

Évente tehát egy főre vetítve mintegy 32-33 kilogramm olyan élelmiszerhulladék keletkezik hazánkban az összesen kidobott 65,5 kilogrammból, ami tudatosabb otthoni élelmiszer-gazdálkodással elkerülhető lett volna. Ráadásul ezzel egy átlagos magyar család évente akár 50 ezer forintot tudna megspórolni.

Elkeserítő adat, hogy havonta több kiló élelmiszer végzi a kukában a háztartásokban, ami elképesztően nagy mennyiség. Pedig egy kicsit több odafigyeléssel elkerülhetnénk a pazarlást, amivel szó szerint kihúzzuk a zsebünkből az ezreseket, hogy a szemetesbe dobjuk. Nem is gondolnánk, de a tudatos vásárlás mellett a tudatos tárolással, raktározással is nagyon sok élelmiszert, alapanyagot meg tudunk menteni attól, hogy a szemétben végezze. Ehhez most a Nébih legújabb kiadványa is nagy segítséget nyújt!

Tároljunk okosan, a kevesebb hulladék érdekében!

Hogyan tároljunk a hűtőben?

Lenyűgöző nézni a jól szervezett, színekben összehangolt hűtőszekrényt, de azon túl, hogy esztétikailag szép látvány, valójában a rendszerezett hűtőszekrény időt és pénzt is megtakarít. Ha pontosan tudjuk, mi van benne, a bevásárlás és a főzés is sokkal hatékonyabbá válik, nem beszélve arról, hogy kevesebb az ételpazarlás is.

A Good Housekeeping Tesztkonyha szakértői összegyűjtöttek korábban néhány tippet, mi szerint és hogyan érdemes rendszerezni hűtőnk tartalmát. Mint írják, első lépésként helyezzük előtérbe azokat az ételeket, amelyekhez a legtöbbet nyúlunk. Innentől kezdve kategorizáljuk az elemeket csoportokba, hogy átláthassuk a felhalmozott készletet.

Amikor elkezdjük feltölteni a polcokat, figyeljünk arra, mit és hová teszünk a hűtőben. Sokan itt követik el a legnagyobb hibákat: a legtöbb ember a felső polcon vagy az ajtóban tartja a tejet, pedig az alsó polc hátuljára kell kerülnie, ahol a leghidegebb. Ugyanez vonatkozik a tojásra is: tegyük a tojásokat az eredeti dobozukban a középső vagy felső polcokra, ahol egyenletesebb a hőmérséklet. Tartsuk fent a hűtőszekrény ajtaját szószoknak, vajaknak, lágy sajtoknak és feldolgozott gyümölcsleveknek. Hasonló praktikus tipp az is, hogy mikor valami valami újat vásárolunk – például egy liter tejet, egy doboz tejfölt vagy joghurtot –, fordítsuk előre a régebbi terméket, hogy lássuk a lejárati dátumot és még azelőtt felhasználhassuk őket.

További praktikum lehet az is, ha üveg élelmiszer tárolókat használunk. Helyezzük a maradékot ezekbe az üveg élelmiszertároló edényekbe. Mivel átlátszóak, pontosan látni fogjuk, hogy milyen ételeink vannak már elkészítve. Ehhez jó megoldás, ha folyamatosan címkézzük a tárolóedényeket. Írjuk rá a dobozokra, mikor készült az étel, vagy mikor vásároltuk, így nem kell találgatni, meddig fogyasztható majd.

Mit és meddig lehet egyáltalán fogyasztani?

Azok, akik a spájzukban, kamrájukban nagyobb adag élelmiszerkészletet tárolnak, gyakran nézhetnek szembe azzal a problémával, hogy főzés előtt, válogatás, rendezgetés közben kezükbe akad egy bontatlan, de már lejárt szavatosságú termék. Kevesen tudják, de ezeknek az alapanyagokank is van egy bizonyos ideje, amíg még fel lehet őket használni. Mielőtt tehát a kukába dobnánk mindent, érdemes szelektálni ezeket a termékeket és sorra venni, mit lehet még megmenteni belőlük. Ehhez ad nagy segítséget a most elkészült Nébih kiadvány, melyben sorra veszik a legnépszerűbb élelmiszereket és azok minőségmegőrzési idejét.

A minőségmegőrzési idő a tartósabb termékeken szerepel, így lejárta nem feltétlenül jelenti azt, hogy az élelmiszert ki kell dobni. Elképzelhető, hogy egy-egy ilyen élelmiszer minősége már nem olyan, mint egy frissebb terméké. Viszont, ha bontatlan, sértetlen csomagolásban, a gyártó ajánlásának megfelelően tároltuk és kibontás után a normál termékhez képest nem tapasztalunk számottevő elváltozást (íz, szín, szag, állag), a lejárt minőségmegőrzési idejű termék akár még hetekkel, hónapokkal a lejárati idő után is elfogyasztható. Egy doboz konzerv, vagy egy üveg ásványvíz a lejárat után akár 1 évig is jó lehet még

- hívták fel a figyelmet a Nébih szakértői, majd hozzátették, hogy a lejárt élelmiszereket továbbra sem lehet kereskedelmi forgalomba hozni.

Változás azonban, hogy egy idei jogszabály-módosításnak köszönhetően az Európai Unióban adományozhatóvá váltak a lejárt minőségmegőrzési idejű élelmiszerek. Az adományozásra szánt termékek biztonságosságáért, megfelelőségéért az adományozó, azaz a kereskedő felel.

Fontos kiemelni azt is, hogy az ajánlott intervallumok a megfelelően tárolt élelmiszereknél tekinthetők irányadónak, továbbá lényeges, hogy minden esetben egyéni mérlegessel lehet csak eldönteni, valóban fogyasztható-e a termék. Ezt minden esetben észben kell tartani!

Hogy könnyebben tudjunk dönteni, a szakemberek összegyűjtötték, hogy az egyes, minőségmegőrzési idővel rendelkező termékek lejárat után még mennyi ideig maradhatnak biztonságosak. Az alábbi ábrán termékcsoportonként olvasható, hogy a lejáratot követően hány hónapon belül ajánlott elfogyasztani az egyes lejárt minőségmegőrzési idejű termékeket. A felhasználási (fogyaszthatósági) határidőket a nemzetközi ajánlásokkal összhangban határoztuk meg.

Kizárólag „minőségmegőrzési idővel” jelölt termékek esetében alkalmazhatók! Lássuk, mit és meddig fogyaszthatunk!

Mire vonatkozik az útmutató?

Az élelmiszerek jelölésén a lejárati dátum kétféleképpen szerepelhet: a fogyaszthatósági idő vagy a minőségmegőrzési idő megadásával.

• A „fogyaszthatósági idő”-vel rendelkező termékek (friss fogyasztású, romlékony élelmiszerek) a lejárat után egészségügyi ártalmat okozhatnak, ezért ekkor már nem fogyaszthatók!
• A tartós élelmiszerek lejárati idejét a „minőségmegőrzési idő” jelzi. Ezek a termékek a lejárat után is fogyaszthatók megfelelő elővigyázatosság mellett, kereskedelmi forgalomba azonban már nem hozhatók.

Ahogy fentebb már említettük, az adományozással kapcsolatban is történtek változások. Az élelmiszer-higiéniáról szóló Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete értelmében a lejárati időt követően is adományozhatók olyan élelmiszerek, amelyeknél a 1169/2011/EU rendelet alapján minőségmegőrzési időt állapítanak meg.

Ezek az élelmiszerek abban az esetben adományozhatók/fogyaszthatók el a minőségmegőrzési idő lejártát követően, ha:

• a termék csomagolása bontatlan, sértetlen, szennyeződésmentes,
• az élelmiszer érzékszervi tulajdonságai nem mutatnak eltérést, azok az adott
• termékre jellemzők, nem merül fel a termék szemrevételezésekor
• élelmiszerbiztonsági gyanú (pl. penészesedés, kellemetlen szag),
• az élelmiszert végig a gyártója által előírt körülmények között tárolták és
• szállították; fagyasztott termék esetében a tárolási hőmérséklet nem haladta meg
• a -18°C-t;
• az adott termék nem csecsemők és kisgyermekek táplálására szánt speciális
• élelmiszer, anyatej-helyettesítő tápszer.

Címlapkép: Getty Images