Zsebbenyúlós lehet a tavaszi halvacsora? Ennyibe kerül most a busa, pisztráng és ponty

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Magyarországon a nyilvántartás szerint 30 639 hektár tóterület szerepelt, ebből 27 056 hektáron történt haltermelés, ami 2018-hoz képest 2,2 százalékos terület növekedést jelentett. A hazai akvakultúra haltermelés 2019-ben 25 359 tonna volt, ebből a tógazdaságokban 20 619 tonna, intenzív termeléssel 4740 tonna halat állítottak elő, az összes étkezési célú hal mennyiség 17 337 tonna volt.

Hosszú évek óta a tógazdasági haltermelés mérvadó részét adó régiók a Dél-Dunántúl, az Észak-Alföld és a Dél-Alföld. Megyei szinten a legtöbb halat Hajdú-Bihar megye tógazdái halászták le. Ezen kívül jelentős mennyiséget termeltek még Békés, Somogy, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna, Csongrád-Csanád és Baranya megyében is.

A hazai haltermelés meghatározó halfaja a ponty, amit az országosan üzemelt tóterület 92 százalékán termelnek. Az elmúlt évben 383 cég üzemelt, közülük 235 cég mintegy 283 telephelyen termelt pontyot más halfajok mellett (busa, amur, harcsa, süllő, csuka stb.)

Az összesített adatok átlagát tekintve a termelők hektáronként 300-360 kg körüli halmennyiséget telepítettek a tavakba, aminek eredményeképp 2019-ben az 1 hektárra jutó bruttó haltermelés 762 kg körül alakult, az átlag szaporulat pedig 522 kg körül mozgott termelőnként.

Mennyi hal marad itthon, mennyi kerül exportra?

Sziráki Bence, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója korábban arról számolt be a HelloVidéknek, hogy a halak és halászati termékek külkereskedelmi forgalma 2019-ben 41 milliárd forint volt, ami 5 százalékkal maradt el a korábbi évtől, és a teljes mezőgazdasági és élelmiszeripari külkereskedelmi forgalom értékének 0,82 százalékát képviselte. Halászati termékekből mind a mennyiséget, mind az értéket tekintve Magyarország nettó importőrnek számít. A külkereskedelmi egyenleg passzívumának nagyságát az import határozza meg, mivel az importérték többszöröse az exportnak. A halak és halászati termékek exportértéke 2019-ben 5,6 milliárd forintot, importértéke 36,1 milliárd forintot ért el. Magyarország halászati termékek exportjának meghatározó terméke az élő hal. Évről évre ezen termékkör exportértéke a legmagasabb és az egyetlen termékcsoport, amelyből nettó exportőrnek számít hazánk. Az élőhal-kivitel 4638 tonna volt 2019-ben. Legnépszerűbb halfajok: ponty, busa, kárász , illetve süllő. Főbb célországok: Románia, Lengyelország, Németország és Ausztria.

Hogyan változott Magyarországon az egy főre jutó éves átlagos halfogyasztás mértéke?

Az egy főre jutó hazai halfogyasztás 2019-ben 6,45 kg volt, ami 2018-hoz képest 2 százalékkal, mintegy 16 dekagrammal marad el, az EU-s átlagot (24 kg/fő EUMOFA 2020) pedig meg sem közelíti. Az importhal aránya a fogyasztáson belül megközelítőleg 78 százalék, ami nagyon meghatározó és felhívja a figyelmet arra, hogy fő célként arra kellene törekedni, hogy a hazai termelésű étkezési hal részaránya növekedjen nagyobb mértékben, szemben az importhal és haltermékek mennyiségével. A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) céljai között szerepel a hazai haltermelés és értékesítés felerősítése.Ennek érdekében indították el a rendszeres, legalább heti egy alkalommal történő halfogyasztásra ösztönző „HalPéntek” kampányukat. Mivel szeretnék, ha a péntek újra a halfogyasztás napja legyen Magyarországon, mivel mindenki számára ismeretes, hogy a halhús fogyasztása pozitív élettani hatással bír.

A hal könnyen emészthető, magas fehérje tartalmú vitaminokban gazdag táplálék. A hal-hús tartalmaz foszfort, jódot, fluort, szelént, vasat, káliumot és kalciumot, A-, D-, B2-, B6-, és B12-vitamint, továbbá a hal jelentős forrása az omega-3 zsírsavaknak, amelyekről bebizonyosodott, hogy csökkentik a szívroham kockázatát. A nemzetközi statisztikák is alátámasztják, hogy a nagy halfogyasztó országok lakói között jóval kevesebb a szív- és érrendszeri beteg.

Sokan nem tudják, de Magyarország Európán belül kiemelkedő édesvízi haltermelő ország, az itthon extenzív halastavakban termelt halaknak az állati fehérjeforrások közül a legkisebb a karbonlábnyoma, így ha hazai előállítású haltermékeket fogyaszt, akkor a földet is óvja

- nyilatkozta a HelloVidéknek az igazgató.

Hol és milyen halat vásárolhatunk a boltokban?

Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet egyik sikeres akciója volt a Halpéntek nevű oldal létrehozása, melyen egy térkép segítségével megtaláljuk a hazai halárusító helyeket és a halas ételeket kínáló éttermeket. További hasznos információként válogathatunk a halas receptek között, melyek segítségével a hazai halfajok változatosan és könnyen elkészíthetőek.

Azok, akik nem járnak piacra, leginkább a nagyobb boltokból, hiperekből szerzik be a halhúst. Éppen ezért megnéztük a nagyobb áruházak kínálatát is, milyen halakat találunk és milyen áron. Ennek mentén nézzük is, mit és mennyiért vásárolhatunk!

Az Auchan online kínálatában:

• Busa szelet védőgázas csomagolásban 1899 Ft/csomag
• Busa filé védőgázas csomagolásban 1150 Ft/csomag
• Pisztráng egész védőgázas csomagolásban 1874 Ft/csomag
• Ponty szelet védőgázas csomagolásban 2589 Ft/csomag
• Afrikai harcsafilé csomagolt 3299 Ft/csomag
• Egész Orata (Durbincs) 350g 1750 Ft/csomag
• Ponty szelet csomagolt 2079 Ft/csomag
• Nyúzott Afrikai harcsa filé védőgázas tálcás csomagolásban 990 Ft/csomag
• Claresse harcsa filé 2349 Ft/kg

A Tesco online shopjánban:

• Melegen füstölt bőrös makrélafilé 150g 969 Ft/csomag
• Füstölt makréla törzs 300g 999 Ft/csomag
• Tisztított aranydurbincs egész hal 390 Ft/kg

A Spar webshopjában:

• Pisztráng védőgázas csomagolásban 2499 Ft/csomag
• Magyar szürkeharcsa filé 6699 Ft/kg
• Afrikai harcsafilé nyúzott 3199 Ft/kg
• Ponty filé tálcás 3699 Ft/kg
• Premium farkassügér filé 8599 Ft/kg
• Premium vörös tonhalfilé 8499 Ft/kg

Címlapkép: Getty Images