Ökosuli, állatbarát iskola? Ömlött a pénz a vidéki intézmények felújítására

Iskolarendszerű nevelés-oktatásban 1,8 millióan vesznek részt

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, a 2021/2022-es tanévben Magyarországon – az előzetes adatok alapján – 1 millió 849 ezren vesznek részt a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás különböző szintű képzéseiben. 318 ezren óvodások és közel 724 ezren általános iskolások, 511 ezren pedig középfokú oktatási intézményekben tanulnak. 2,6 ezer súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek részesül fejlesztő nevelés-oktatásban. A felsőoktatásban közel 294 ezer hallgató folytat tanulmányokat.

A köznevelés és az iskolarendszerű szakképzés nappali képzésein, valamint a felsőoktatásban is nőtt a résztvevők száma Az idei évben 318 ezer gyermek jár óvodába, 4,3 ezerrel kevesebb, mint az előző nevelési évben. Az óvodákban a főállású pedagógusok száma évek óta változatlanul 31 ezer fő.

Általános iskolai nappali rendszerű oktatásban – az egy évvel korábbihoz képest 5,8 ezer fővel kevesebb – 720 ezer tanuló részesül. A főállású pedagógusok száma 74 ezer. Országosan az egy pedagógusra jutó tanulók száma a tavalyi tanévhez hasonlóan 9,7 fő.

A középfokú oktatási intézmények nappali rendszerű oktatásában összesen 432 ezer diák tanul, 26,5 ezerrel több, mint az előző tanévben. Gimnáziumokban 194 ezren (az összes tanuló 45%-a), technikumokban és szakgimnáziumokban 166 ezren (38%), szakképző iskolákban 65 ezren (15%), szakiskolákban és készségfejlesztő iskolákban 7 ezren (közel 2%) végzik tanulmányaikat. A középfokú intézményekben főállású pedagógusként több mint 42 ezren dolgoznak.

Rengeteg fejlesztés zajlott az iskolákban

Ahogy arról az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára korábban beszámolt, több mint 983 milliárd forintot fordítottak négy év alatt a köznevelési intézmények infrastruktúrájának megújítására, 4576 olyan beruházás zajlott, amely azt célozta, hogy az iskolákba, óvodákba járó gyermekek kedvezőbb körülmények között fejlődhessenek.

Maruzsa Zoltán közlése szerint a köznevelési intézményekbe, iskolákba, óvodákba Magyarországon másfél millió gyermek jár, több mint nyolcezer olyan oktatási helyszín van, ahol tanulmányaikat végzik, éppen ezért fontos, hogy az intézményi infrastruktúra megújítása folyamatos legyen. Hozzátette, a Magyar falu program keretében 168 településen adtak támogatást iskolaépület felújításához, 93 kistelepülésen épültek tornatermek, tornaszobák, valamint 496 kistelepülési óvoda fejlesztéséhez nyújtottak segítséget.

Fejlődhetnek az egyházi iskolák és óvodák is

A református, a katolikus és az evangélikus egyház iskola- és óvodaépítési, felújítási programjára mintegy 110 milliárd forintot biztosít a kormány

- jelentette be korábban a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára.

Soltész Miklós elmondta, hogy az elmúlt 10-12 évben több mint ötszáz egyházi, felekezeti iskola és óvoda újult meg vagy épült fel újonnan, és ezek közül több mint 200 teljesen új épület. A program sikerét igazolja a folyamatosan emelkedő gyermeklétszám, ezért újabb és újabb oktatási-nevelési intézményekre van szükség.

Eközben 1300-ra bővült az ökoiskolák száma Magyarországon

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) korábban arról számolt be, hogy 57 Ökoiskola, 30 újrapályázó Ökoiskola és 75 Örökös Ökoiskola címet adtak át az intézményvezetőknek, így 1300-ra nőtt a magyar ökoiskolák száma. Mint mondták, a köznevelési intézmények egyik fő célja a környezettudatos szemlélet érvényesítése. Az ezeket a törekvéseket leginkább képviselő iskolák egyre bővülő köre alkotja az ökoiskolák népes táborát.

Ökoiskola címmel azokat a köznevelési intézményeket ismeri el kormány, amelyek pedagógiai programjukban deklaráltan, rendszerszinten, a mindennapos nevelés-oktatás, valamint az iskola működtetésének szerves részeként foglalkoznak az egészség- és környezettudatosság témájával, és kiemelt figyelmet szentelnek a fenntarthatóságra nevelés ügyének. A fenntarthatóság értékeit a pedagógusok személyes példamutatásán, valamint az intézmény környezetbarát működtetésén keresztül is közvetítik a tanulók számára, aktív közreműködésre, cselekvésre bátorítva őket.

Az ökoiskola-hálózat munkáján túl a fenntarthatóságra nevelés kompetenciái 2018 óta a pedagógusok kompetencia-keretrendszerének részei, a fenntarthatóság témái beépültek a tantervekbe és a tankönyvekbe, továbbá kidolgozták a fenntartható fejlődés szabadon választható tantárgy kerettantervét is. Ezeket az erőfeszítéseket az elmúlt években több nemzetközi szervezet - köztük az ENSZ, az UNESCO és a GENE.

Milyen fejlesztések zajlottak pontosan?

A teljesség igénye nélkül, íme néhány nagyobb projekt:

Megújul és új épülettel bővül a katolikus általános iskola Körömben. A körömi Szent II. János Pál Katolikus Általános Iskola új épületének és tornatermének építése, berendezése, meglévő épületének felújítása hárommilliárd forint állami forrásból valósul meg. Az Egri Főegyházmegye egy új iskolaépület megépítése mellett döntött, megtartva a jelenlegi épületet is. Erre a célra a jelenlegi iskolával szemközt hat ingatlant vásárolt meg, ezek területén kezdődik meg a kivitelezés, az iskola megépítéséhez pedig kormányzati támogatást nyertek el. Az új, tizenhat tantermes iskola zöldmezőn épül fel, tornateremmel, szaktantermekkel, konyhával, étkezővel a másfél ezer lakosú községben. A tanulók várhatóan három éven belül vehetik birtokba a megújult intézményt.

Csaknem egymilliárd forintból újították fel Siklós két általános iskoláját. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) és a magyar állam támogatásával, 994 millió forintból megvalósult fejlesztések a Batthyány Kázmér Általános Iskolát és a Kanizsai Dorottya Általános Iskolát érintették. A Siklósi Táncsics Mihály Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola két tagintézményének korszerűsítése több mint hatszáz, Siklósról és a környező településekről bejáró tanulót érint. A Batthyány Kázmér Általános Iskolában új tornaterem és egy természettudományos szaktanterem létesült, továbbá a régi tornatermet is felújították, hogy a jövőben táncteremként is használhassák az iskola tanulói. A Kanizsai Dorottya Általános Iskola meglévő épületrészében a tantermeket újították meg, korszerű természettudományos és nyelvi labort alakítottak ki, valamint egy külön szárnnyal és emeletráépítéssel bővítették az épületet. Az új terekben művészetoktatást, táncot, ének-zenei tehetséggondozást szolgáló termeket, könyvtárt, két fejlesztőszobát hoztak létre, valamint az ezekhez kapcsolódó infrastruktúrát is kiépítették.

Több mint négyszázmillió forintból újult meg az iskola Dévaványán. A felújítások egy része sportcélú volt: megújult a tornaterem padlószerkezete, sportburkolatot helyeztek el, az egyik telephelyen az udvari sportpályát újították meg. Itt a tartószerkezetet nem érintő tetőfelújítás is történt. Mindkét helyszínen felújították az udvari betonburkolatot és járdákat készítettek térkőből. A beruházás másik része a művészeti oktatás fejlesztését célozta: színháztermet hoztak létre megfelelő akusztikai és színpadtechnikai feltételek biztosításával, 55 négyzetméteres színpad megépítésével. Tánc- és hangversenytermet is kialakítottak. A beruházás a Gyulai Tankerületi Központ irányításával zajlott, 420 millió forint uniós és kormányzati támogatásból.

Mintegy 710 millió forintból újul meg a Szerencsi Rákóczi Zsigmond Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola energetikai rendszere. A fejlesztéssel az intézmény évente hétmillió forint üzemeltetési és fenntartási költséget takarít meg, emellett a jó példa az iskola tanulóinak környezettudatosságát is segíti.

Címlapkép: Getty Images