Hatalmas lemaradásban a magyar agrárium? Mutatjuk, mi vár a gazdákra

Agrárszektor   
  Megosztom
Hatalmas lemaradásban a magyar agrárium? Mutatjuk, mi vár a gazdákra

Az elmúlt évtizedekben az egyik legnagyobb fejlődést a mezőgazdaság produkálta a világon, ez körülbelül 80 százalékos kibocsátásnövekedést jelent. Magyarország azonban nem tartott lépést ezzel a növekedéssel - mondta az Agrárszektornak Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora. Kiemelte, 70 éven keresztül egy egyre elkényelmesedőbb világban éltünk, béke volt, minden élelmiszerből egyre bőségesebb volt a kínálat. Most pedig eljött az idő, amikor az agrárium teljes átalakulása valóban elkerülhetetlenné vált, az évtizedes lemaradásokat viszont nem lesz egyszerű behozni. A szakember szerint a cél az, hogy kevesebb energiával és munkaerővel még hatékonyabban tudjanak termelni az ágazat szereplői. Hangsúlyozta, fel van tehát adva a lecke, főleg, hogy az egyébként sem könnyű helyzetet az elmúlt idők eseményei is csak tovább nehezítik.

Kétségtelen, hogy komoly gondokkal küzd a mezőgazdaság, szinte naponta olvashatunk új kihívásokról. Mit gondol, mik a legnagyobb problémák jelenleg a magyar agráriumban?

Az egyik legnagyobb kihívás az, hogy a magyar agrárium lépést tartson azzal a fellendüléssel, ami globálisan a mezőgazdaságra jellemző. Az elmúlt évtizedekben az egyik legnagyobb fejlődést a mezőgazdaság produkálta a világban, ez 80 százalékos kibocsátásnövekedést jelent. Ugyanakkor Magyarországon azt lehet látni, hogy nem tartott lépést ezzel a növekedéssel. Ha a hazai mezőgazdaság hatékonyságát nézzük a 90-es évek elejétől, akkor nemhogy ezt a 70-80 százalékot nem érte el, de még a stagnálást is éppen hogy. Ez egy óriási feladat, ha a versenyképességünket, az agrárium fenntarthatóságát akarjuk erősíteni, ezen a helyzeten javítani kell. Ha az okokat boncolgatjuk, komoly szerepet játszik mindebben az, hogy a mezőgazdasági termelésben viszonylag jók vagyunk - bár ott is vannak lehetőségek a hatékonyság, termelékenység javulására -, azonban az alapanyag-előállításra épülő feldolgozóiparban és annak termelékenységi mutatóiban egyértelműen javulnia kell hazánknak.

Többször is hangsúlyozta már, hogy lemaradásban vagyunk a versenytársakhoz képest. Ez miben nyilvánul meg, és hogyan lehetne behozni ezt a lemaradást?

Az elmúlt időszakban nagyon felértékelődött az agrárium és az erre épülő élelmiszer önrendelkezés. Egyre nagyobb kérdés, hogy hogyan lehet az ellátási láncokat úgy felépíteni, hogy ebben a globalizált világban, akár a napok alatt megváltozó körülmények között is helyt tudjunk állni. A magyar mezőgazdaságnak, adottságaihoz képest ebben komoly lemaradásai vannak. Ez az elkövetkező időszak egyik legkomolyabb kihívása. Ami pedig a hazai feldolgozóipart illeti, az energia és a munkaerő hatékonysága gyengébb, mint az EU-ban működő jelentősebb piaci szereplőké. Ez azt jelenti, hogy több energiával, több munkaerő felhasználásával állítunk elő termékeket, így sajnos gyengébbek a versenyképességi mutatóink. Ezen egyértelműen javítani kell. Ez egy óriási kihívás lesz, hiszen az a feladatunk és célunk, hogy eredményesebben tudjunk termelni.

Az öntözésfejlesztés terén is van mit behoznunk. Milyen törekvések voltak/lesznek annak érdekében, hogy az öntözött területek száma nőjön?

Sokkal inkább alkalmazkodni kell az agráriumnak azokhoz a kihívásokhoz, amik a szélsőséges időjárási jelenségekből fakadnak. Az idei év nagyon jól megmutatta azt, hogy milyen súlyos károkat tud okozni az aszály, ha nem készülünk fel rá. Továbbá rávilágított arra is, hogy a mezőgazdasági vízgazdálkodásunkat alapjaiban kell átalakítani, hogy alkalmazkodni lehessen a megváltozott feltételekhez. A legnagyobb víztározónk a talaj, amit mi nem használunk ki. Évente három balatonnyi vízmennyiséget pazarolunk el azzal, hogy nem nedvességtakarékos technológiákat alkalmazunk. Nyilván nem lehet megőrizni az összes nedvességet, ami a talajba kerül, de a veszteséget lehet csökkenteni. Ez alapvetően gazdálkodói feladat, de természetesen a támogatási politika is nagyon fontos szerepet játszik benne. Talajműveléssel, tápanyag-utánpótlással, a technológiai fegyelem betartásával nagyon sokat lehet javítani azon, hogy a talajba kerülő vizet megőrizzük. Legutóbb 2004-ben volt olyan támogatás Magyarországon, ami a talajlazítást segítette. Ez nagyon fontos eszköze annak, hogy több víz befogadására tegyük alkalmassá a talajainkat. A másik, ami ehhez kapcsolódik, az öntözés fejlesztése. Ha már mindent megteszünk azért, hogy megtartsuk a nedvességet a talajban, utána tervezzünk öntözést a termőföldön - ez egyébként legalább 30 éves adóssága Magyarországnak. Rengeteget beszélünk róla, de érdemi előrelépés nem történt. Minden kormányzat elhatározta, hogy az öntözésfejlesztés területén előrelép, stratégiai kérdésnek tekinti, de ismétlem önmagam, érdemi előrelépés nem történt. Sőt, kis mértékben még csökkent is az öntözött terület nagysága, nem éri el a 100 ezer hektárt. Ahhoz, hogy el lehessen érni azokat a célkitűzéseket - ami reálisan 300-350 ezer hektár lehet -, paradigmaváltásra van szükség. Alapvető feladat ezen a területen az, hogy nemzeti üggyé tegyük az öntözésfejlesztést, hogy a nemzeti érdek felülírja a magánérdeket. Ha kell, állami eszközökkel tegyék lehetővé az öntözés fejlesztését, mert a mai támogatáspolitika sajnos elkényelmesíti a növénytermesztő gazdálkodók nagyobb részét. Nagyon sok olyan ágazatunk van - a zöldség-gyümölcstermesztés, a csemegekukorica, a zöldborsótermelés, a vetőmag-előállítás -, ahol e nélkül a fejlesztés nélkül nem tudunk érdemben előrelépni, nagyobb hozzáadott értéket, illetve kibocsátást elérni. Azonban bármekkora is lesz az öntözött területek nagysága hazánkban, akkor is maradni fog egy hatalmas terület, amelyet nem lehet gazdaságosan öntözni, ahol elsősorban száraz gazdálkodásra kell berendezkedni és a meglévő nedvességkészleteket kell felelősen használni.

Az interjú, ide kattintva olvasható tovább.

Címlapkép: Getty Images

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

agrárium

magyar gazdaság