Baj lehet az ivóvízzel? Szigorodnak a szabályok, veszélyt jelenthetnek a magánkutak

Január 12-ig kell átültetni a hazai jogrendbe az Európai Parlament és a Tanács 2020. december 22-én az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 2020/2184 irányelvét, amely öt fő területet érint, írja a Világgazdaság.

Az öt fő terület – amelyet a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) sorolt fel a magyarországi települések 2021-re vonatkozó vízminőségi jelentésében – a következő:

• a kockázatalapú ivóvízminőség-felügyelet kiterjesztése a teljes ivóvízellátási láncra az ivóvíz célú nyersvizektől a fogyasztói pontig,
• a vizsgálandó paraméterek és határértékeik felülvizsgálata az új tudományos (technológiai és toxikológiai) eredmények alapján,
• a vízzel érintkező anyagok szabályozásának és engedélyezésének egységesítése az Európai Unió területén,
• a lakossági tájékoztatás átalakítása, fejlesztése az ivóvízbe vetett fogyasztói bizalom erősítése érdekében,
• az ivóvízhez nem vagy csak korlátozottan hozzáférő csoportok hozzáférésének javítása.

Előtérbe kerül a kockázatalapú szemlélet

Az ivóvíznek meg kell felelnie a vonatkozó minőségi határértékeknek, nem tartalmazhat olyan mennyiségben vagy koncentrációban mikroorganizmust, parazitát, kémiai, fizikai vagy radiológiai anyagot, amely az emberi egészséget veszélyeztetheti – magyarázza a jelentés. A megfelelő ivóvízminőség meghatározásában erőteljesebb szerepet kap a kockázatalapú szemlélet. Az új vagy újonnan felismert, potenciálisan egészségkockázatot jelentő szennyezők az Európai Bizottság által készített megfigyelési listára kerülnek majd, amelyből a hazai viszonylatban releváns paramétereket az országos tisztifőorvos választja ki.

• Kötelezővé válik új fertőtlenítési melléktermékek – klorát, haloecetsavak – vizsgálata azokban a vízellátó rendszerekben, amelyekben az indokolt.
• A lakossági aggodalmat kiváltó, hormonháztartást befolyásoló anyagok közül kötelezően vizsgálandó minden vízellátó rendszerben a biszfenol-A.
• Az utóbbi évtizedekben felismert és bizonyítottan egészségkockázatot képező PFA-vegyületek (per- és polifluorozott alkil vegyületek), az urán és egy cianobaktériumok által termelt toxin, a mikrocisztin-LR, vizsgálata is kötelező azokban a vízellátó rendszerekben, ahol a megjelenése kockázatot jelenthet.

Kevesebb lehet az ólom és a klór

Az ólom és a króm határértéke 2036. január 12. után megfeleződik, ennek érdekében a szolgáltatói hálózatban lévő ólomcsövek és ólom bekötőcsöveket 15 éven belül le kell cserélni. Viszont a bór határértéke nő, ahol azt a geológiai adottságok indokolják. Közintézményekben a megfelelő ivóvízminőséget az ivóvízhasználat tényleges helyén kell biztosítani.

A kockázatalapú ivóvízminőség-felügyelet koncepciójának az ivóvízellátás három területén kell érvényesülnie: az ivóvíznyerésre használt vízbázisok, az ivóvízellátó rendszer és a épületek belső hálózata terén, elsősorban az ólomkioldódás és a Legionella baktérium előfordulása szempontjából. Új vizsgálati kötelezettség ezzel csak az elsőbbségi létesítményben keletkezik, ennek számítanak ólom szempontjából a 14 év alatti gyermekek ellátását végző gyermekintézmények; Legionella szempontjából az egészségügyi intézmények, a szálláshelyek, a büntetés-végrehajtási intézetek és a bölcsődék kivételével a szociális intézmények.

A jövőben kizárólag olyan ivóvízzel és használati meleg vízzel érintkezésbe kerülő termékek hozhatók majd forgalomba Magyarországon, amelyeknek vízzel érintkező anyagainak kiindulási anyagai szerepelnek az ECHA (Európai Vegyianyag-ügynökség) által összeállított európai pozitív listákon.

Fel kell mérni a közműves ellátáshoz valamilyen okból nem vagy korlátozottan hozzáférő lakosság hozzáférési szintjét, és javítani kell a hozzáférésüket.

Listán minden hazai település

Magyarországon összességben jó az ivóvíz minősége, de található néhány olyan település is az NNK honlapján lévő listán, amelynek neve mellett a kifogásolt, illetve a nem elfogadható jelölés szerepel. Például a listából kiderül, hogy a nem elfogadható minősítést kapott abonyi ivóvízben találtak E. Coli baktériumot, s nitritből, vasból és mangánból több volt a megengedettnél.

A paraméterekről egyesével is szerepel további információ, mindenekelőtt, hogy adott fémből, vegyületből, egyéb anyagból mennyi lehet a vízben ahhoz, hogy az elfogadható minőségű legyen, hogy a túl nagy előfordulása milyen egészségi kockázattal jár, és hogyan lehet megszabadulni tőle. Így például megtudható, hogy E. Coli egyáltalán nem lehet ivóvízben, a jelenléte szennyvíz vagy szennyezett talajvíz eredetű szennyezésre utal.

Csőtörés vagy talajvízszivárgás miatt kerülhetett az ivóvízbe, a baktérium a vízből a hiba okának megszüntetése után a hálózat fertőtlenítésével távolítható el. Valamennyi nitritet viszont tartalmazhat az ivóvíz, de ezt a határt tehát Abonyban túllépte. (Az abonyi eset nem kirívó, a települést véletlenszerűen választott példaként említjük.) A határérték feletti bevitel légzési nehézségeket, esetenként fulladást okozhat, a kockázat annál nagyobb, minél fiatalabb egyén szervezetébe jut be. A nitrit eltávolítását célzó beruházásokra az érintett települések az ivóvízminőség-javító programban pályázhattak forrásra. Az érintett településeken a csecsemők és várandósok részére a szolgáltatók palackos vizet biztosítanak.

Fontos, hogy az NNK ellenőrzései elsősorban a szolgáltatott ivóvíz minőségét jellemzik az épületek belső hálózatának átadási pontjáig, de nem tükrözik az épületek belső hálózatában bekövetkező esetleges minőségromlást, például az ólom kioldódását vagy a baktériumok szaporodását.

2020-ban és 2021 végén már csak tíz településen volt kifogásolható az arzén, a bór vagy a fluorid jelenléte az ivóvízben.

Veszélyt jelenthetnek a magánkutak

A magánkutak vízminőségét a népegészségügyi hatóság nem ellenőrzi, ott a megfelelő vízminőségről a tulajdonosnak kell gondoskodnia.

A 2016-ban érvénybe lépett szabályozás szerint létesítéskor, majd háromévente kell megvizsgálni a víz minőségét. A tapasztalatok szerint azonban a tulajdonosok többsége nem tud erről a kötelezettségéről. A magánkutak vízminőségének értékelésében és a felhasználhatóság feltételeinek meghatározásában a népegészségügyi hatóság nyújt segítséget. A magánkutak sokkal nagyobb kockázatot jelentenek az egészségre ártalmas mértékű nitrit- vagy nitrátszennyezés szempontjából.

Címlapkép: Getty Images