Egy korszak lezárult: vége az élelmiszerárstopnak, de mi jön ezután?

Ahogy a portál írja, bár az árstop első három hónapjában senki nem mondta ki nyíltan, köztudott volt, hogy a kormány a 2022-es országgyűlési választások megnyerése érdekében hívta életre az árstopot. Az intézkedést első körben a tavalyi év májusáig hozták, és az első időszakban még senki nem sejtette, hogy a kristálycukorra, a búzafinomlisztre, a napraforgó-étolajra, a sertéscombra, a csirkemellre - illetve nem sokkal később a csirkefarhátra - és a 2,8%-os tehéntejre is hatósági ár fog vonatkozni. Az érintett termékek köre egyszer bővült a tavalyi év során, novemberben bejelentették, hogy a friss tojás és a étkezési burgonya valamennyi fajtája is az árstop hatálya alá került.

A Portfolio Agrárszektor 2022 konferencián több témakörben is előkerült az árstopok kérdése. Az egyik leginkább figyelemre méltó kijelentés azonban az volt, amely szerint minél előbb ki kell vezetni az ársapkákat, mert azok fenntarthatatlanok. Ez minden bizonnyal nehéz feladat lesz, de 3-4 ütemben, több hónap alatt egészen biztosan megoldható lenne.

De mire számíthatunk az árstopok után?

Az agrárközgazdász a hatósági árak június 31-es kivezetése kapcsán az Agrárszektornak elmondta, hogy ezt az intézkedés rég meg kellett volna szüntetni, sőt, igazából be sem kellett volna vezetni. Raskó György ugyanakkor jelezte, hogy az árstopok kivezetésekor egy jelentős inflációugrás lesz az élelmiszerek tekintetében.

A kivezetés azért fog nagyon komoly élelmiszer-inflációt okozni, mert a 2021 októberi élelmiszeráraknál a beszerzési árak minden érintett terméknél 50-100%-kal magasabbak. A kereskedők ezt a veszteséget eddig lenyelték, de az ársapka megszüntetése után semmi nem kötelezi őket erre

- mutatott rá Raskó György.

Az szakember szerint, hogy jelenleg a csirkehúsnál minden egyes eladott kilogramm csirkemellen 650-700 forint vesztesége van a kereskedőknek. A sertéscombnál ez az összeg 600 forint körüli lehet, az étolajnál 300-400, a cukornál 300, a lisztnél pedig 100 forintot veszít a kereskedő. A tojáson és a burgonyán meglepő módon nincs különösebb veszteség, sőt, az újkrumplin talán még keresnek is valamennyit. A szakember ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ha megszűnik a hatósági ár, akkor a kereskedők a beszerzési árra azonnal rá fogják tenni a maguk kiskereskedelmi árrését, ebből kifolyólag pedig lesznek különbségek az áruházláncak között. Raskó György szerint ezen a téren a diszkontok jobb helyzetben vannak, egyszerűbben tudnak olcsóbb beszerzési árakat intézni. Náluk is lesz rögtön egy árugrás, de arra vigyázni fognak, hogy az ne legyen akkora, hogy a vásárlók másik boltba menjenek át.

Hogy mi lesz a következő időszakban, meglehetősen bonyolult lenne megjósolni. Bár az egyes élelmiszerek árainál jelentős csökkenést lehetett megfigyelni az utóbbi időszakban, július 1-jétől életbe lépett az új hulladékgazdálkodási szabályozás, amelynek legfőbb eleme a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR). Ez ugyanis az előzetes becslések szerint évente mintegy 120 milliárd forintos többletterhet ró majd az élelmiszerfeldolgozókra. Mindez a hazai élelmiszeripar eredményének több mint a felét jelenti, az új terhet ezért képtelenek lenyelni a gyártók, így megpróbálják beépíteni az árakba. A változás iparági számítások szerint legalább 3-4%-os élelmiszerdrágulást eredményez majd.

Érdekel a téma? Még több érdekességet és információt olvashatsz az Agrárszektor teljes cikkében, ide kattintva.

Címlapkép: Getty Images