Elképesztő, mi megy a magyar takarmányiparban: ez lenne a jövő?

Bustyaházai László (K+F stratégiai igazgató, igazgatósági tag, UBM Csoport) elmondta, hogy a takarmányipar hatalmas fejlődésen ment keresztül. A tudásháttere kifejezetten előnyévé válik a hazai állattenyésztésnek.

Nem vagyunk lemaradva, sőt, ugyanazon a színvonalon vannak a magyar cégek, mint bármely európai vagy akár amerikai takarmányos cég. A takarmányiparnak az lesz a legnagyobb kihívása, hogy a hatékonyság a költségoptimalizálását és az ennek való megfelelésnek kell a metszetét megtalálni valahol.

Lázár Miklós (Sales Director Cargill CAN Eastern Europe) kiemelte, az additívok szerepe óriási és elérhetők minden gazdának, ráadásul hatalmas a lehetőségeket tartogatnak. Ezek olyan termékek, amelyek a biológiai funkciókat támogatják, ráadásul költséghatékonyak is. Ez egy új piac Magyarországon, amire a vállalatnál is próbálnak építeni. Szerinte a jövő az emberben és a tudásban rejlik. Enélkül nem lehet hiteles egyetlen cég sem. Nem egyszerű jó embert találni.

Percze Rajmond (ügyvezető igazgató, Agroloop Hungary Kft.) a kerekasztal-beszélgetés során elmondta, hogy a vállalatnál a gyártási folyamatok egy ipari méretű, automatizált fekete lárva-farm zárt és szabályozott körülményei között történnek. Az üzem főbb folyamatai során a lárvák etetőanyagának előállítása, szaporítás, nevelés/hizlalás és feldolgozás történik. Kizárólag takarmány célra készítünk belőle fehérjét és zsírt.

A mi termékeink és tevékenységünk amellett, hogy hatékonyságot növelnek, még a fenntarthatósági mutatókat is tudják javítani.

A hazai egyetemekkel közös együttműködés egy kiemelkedő feladat. A takarmányoktatás és a takarmányozás területén van olyan úttörő történetünk, amit közösen, több takarmányos céggel csináltunk. Az UBM cégcsoport 3 hazai és 8 külföldi egyetemmel és 4 kutatói egyesüléssel, nemzetközi céggel van együttműködésben. Ezt folyamatosan kell működtetni, hogy a kihívásoknak meg lehessen felelni

- vélekedett Bustyaházai László.

Minket a megosztóság tehet vonzóvá sokaknak. Maga a rovar és a fenntarthatóság nevű „képződmény” is megosztó. Akik nem undorodnak a témától és tudnak velük azonosulni, azoknak ez vonzó lehet. Mi szeretjük ezt a világot és szeretnénk olyan körülmények között élni 10, 20 és 50 év múlva is, mint amilyenben most is tesszük. Ezért mindent meg kell tenni

- hangsúlyozta Percze Rajmond

A kerekasztal-beszélgetés során szóba került a karbonlábnyom kérdése is. A karbonlábnyom egy környezetvédelmi mutató, amely a termékek teljes életciklusa során felmerülő, szén-dioxid egyenértékre vonatkoztatott környezetkárosító hatásokról nyújt információt.

Ha az agrárágazatban bármit el szeretnénk érni az állattenyésztés negatív környezeti hatásainak csökkentése érdekében, akkor fejlesztéseket tekintve a takarmányozás területét szükséges prioritásként kezelni. Ebben pedig nem vagyunk lemaradva Európában, de jó lenne eljutni egy olyan szintre, mint például, ahol a dánok vannak

- vélekedett Bustyaházai László.

Címlapkép: Getty Images