Nehéz helyzetben a magyar állattartók: sokan számolták fel gazdaságukat idén

Már az év elején, januárban tombolt a madárinfluenza hazánkban, utána pedig az egész évünket végigkísérte. Óriási károkat okozott a rettegett kór: egy Békés vármegyei, mintegy 2000 mulard kacsát tartó gazdaságban igazolta a magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma - és ez csak egy volt a sok eset közül. Ráadásul akkoriban egy budapesti állatmenhelyen fogságban tartott madaraknál is hirtelen elhullást tapasztaltak. Ezek után pedig nem volt megállás és (sajnos) szinte hétről hétre számolhattunk be újabb és újabb fertőzésekről.

Hullámvasúton volt a sertéságazat

A sertéságazat régóta döcögős úton mozog, ezt 2023 is jól alátámasztotta. Márciusban arról írtunk, hogy a sertéspestis európai megjelenésével megtorpant a sertéshús exportja, és mivel az ázsiai exportpiacok bezárultak, jelentős mennyiségű áru ragadt Európában, ami az árak csökkenését vonta maga után. A szakember beszélt arról is, hogy elmúlt időszakban csökkenés volt megfigyelhető a sertéshús fogyasztásában, ami pedig a termelés csökkenésével is járt. Hazánkban is csökkent a koca- és a hízólétszám az elmúlt évben. Az állatjóléti támogatások igénylése szerint a kocalétszámban 2022. év vége, a 2023. év eleje hozta el a mélypontot, idén ősszel azonban már 6-7 ezer kocával nőtt az állomány, a folyamatos betelepítéseknek köszönhetően pedig ez a szám még tovább fog emelkedni.

Ami a sertéspestist illeti, nyáron már odáig fajult a helyzet, hogy Nagy István kijelentette, Magyarország olyan hatósági intézkedéseken dolgozik, amelyek csökkentik az afrikai sertéspestis elterjedésének esélyét. Október végén a nagy ellenálló- és fertőzőképességének, valamint a vírus agresszív terjedésének eredményeként az afrikai sertéspestis (ASP) globális problémává duzzadt. Ha a házisertés-állomány védelméről van szó, a sertéstartó gazdák jogkövető, felelős magatartása alapelvárás. Mindegy, hogy az állomány két egyedet számlál vagy több ezret.

A helyzeten az sem segít, hogy 2023-ban minden nagyobb európai sertéshústermelő országban csökkentek a sertésvágási számok, ez pedig súlyos következményekkel járhat a sertésfeldolgozó iparra nézve. A szakértők szerint a megváltozó fogyasztói szokások miatt Európában a jövőben fellendülhet a baromfihúsok fogyasztása, ugyanakkor egy friss felmérés szerint Németországban a megkérdezetteknek már csak az egyötöde fogyaszt minden nap húst, illetve a felmérésben résztvevők fele tudatosan korlátozza a húsfogyasztását.

Komoly mélységekben a méhészet

Közepes évet tudhatnak maguk mögött a magyar méhészek, a repcén 10-20 kilogramm, az akácon 20-25 kilogramm volt jellemző méhcsaládonként. Bizakodva várják a tavaszt, de a helyzetüket nehezíti, hogy a hosszú és meleg ősz során sok élelmet fogyasztottak a méhek. Emiatt száz méhcsalád esetén átlagosan 1,8 tonna mézet kell a kaptárakban hagyniuk, hogy biztonságosan átteleljenek a rovarok. A méhészeknek egyre több munkát kell fektetniük a termékük eladásába, ugyanis a Kínából, Törökországból és Ukrajnából tonnaszámra, dömpingáron érkező, silány minőségű, sokszor cukorszirup alapú mézek miatt óriási a túlkínálat az egész EU-ban. A magyar termelőktől a legnagyobb kereslettel rendelkező, jó minőségű vegyes virágmézet is legfeljebb 500-600 forintért veszik át, holott az előállítási költsége ennek a két-háromszorosa.

Az ukrajnai, ellenőrizetlen összetételű vegyes virágméznek ugyanakkor 300 forintért vásárolható meg kilója. Mivel nem éri meg a felvásárlóknak értékesíteni, sokan a termelői piacokra mennek, ahol a túlkínálat miatt egymás alá licitálnak, így szintén veszteséget termelnek. A probléma az EU összes méztermelő nemzetét érinti. Az egyik legnagyobb probléma, hogy az Európai Unióban nem ellenőrzik szigorúan a forgalomba kerülő mézeket, ezért a vásárlók tudtukon kívül silány minőségű, hamis termékeket is vásárolhatnak, amelyek pozitív élettani hatásai meg sem közelítik a valódi mézekét. Nyáron az Agrárminisztérium 2,8 milliárd forintos forráskerettel meghirdette a méhészek munkáját segítő idei támogatási konstrukcióit. A támogatások a méhészkedéshez szükséges új eszközök beszerzéséhez, a méhbetegségek és kártevők elleni védekezéshez, az ágazati tudás átadáshoz, valamint a mézmarketing területén jelentettek segítséget.

Hogyan fest a baromfiágazat?

A magyar baromfiágazat a legnagyobb termelési értéket előállító állattenyésztési ágazat. Évente 700.000 tonna vágóbaromfi termelésével, mintegy 1,2 milliárd étkezési tojás előállításával, az alapanyag-termelés szintjén nagyjából 500-550 milliárd forint értéket állít elő. A baromfiágazaton belül a pulyka részesedése 2022-ben a vágóállat előállításból 12,68% volt, mely érték nagyságrendileg a fele a 2002-es értéknek (27,11%). A csökkenő arány részben az alacsonyabb termelési mennyiségnek, részben pedig a csirke és pecsenyekacsa ágazatok intenzív növekedésének tudható be.

A termelési költségeket alapvetően befolyásolta az elmúlt időszak takarmányárai. Ez a 2021-es árszinthez képest 2022-ben olyan magas árszintet ért el, mely hosszú időre meghatározta az ágazat fejlődési pályáját. Az okok közül ki kell emelni a hazánkat sújtó történelmi aszályt, valamint az orosz-ukrán konfliktusból adódó bizonytalanságot. A magas árszint 2023. első félévét követően csökkenni kezdett, de még mindig nem tért vissza a 2021.évi normálisnak mondható árszinthez. Ráadásul Ukrajna ebbe az ágazatba is alaposan „bekavart”. Augusztusban a NAK és a Baromfi Termék Tanács közös közleményében kiemelte, kontrollálatlanul áramlik az Európai Unióba az ukrán baromfihús és tojás. Az Európai Bizottság jelenlegi, az ukrán importra vonatkozó vámot és kvótát érintő intézkedései azt eredményezték, hogy az ukrán beszállítás jelentősen nőtt az elmúlt hónapokban. A liberalizáció előtt érvényben lévő uniós kvóta évi 90 ezer tonnára korlátozta az Ukrajnából származó baromfihús-importot.

A vámok és a kvóta eltörlése óta azonban ennek többszöröse érkezett a háború sújtotta országból a közösségbe. Az uniós statisztika szerint 2022 júniusa, vagyis a liberalizáció kezdete óta eltelt egy évben az EU több mint 218 ezer tonna baromfihúst importált Ukrajnából. Ez jelentős hatással volt a csirkemellfilé árára az EU-ban, veszélybe sodorva az EU teljes baromfihúspiacán. A tojás esetében még ennél is hajmeresztőbbek a számok: 2022-ben négyszeres mennyiségű étkezési tojás érkezett Ukrajnából 2021-hez viszonyítva, 2023 márciusában pedig közel 100 millió ukrán étkezési tojást importált az unió. Ez azt jelenti, hogy csak idén márciusban majdnem annyi ukrán tojás érkezett a közös EU-s piacra, mint a 2021-es év egészében.

Idén sem ettünk több marhát

Általánosságban míg a marha- és bárányhús aránya a teljes fogyasztáson belül csökken, az emberek egyre több sertés és baromfihúst fogyasztanak. Szakértői megállapítások szerint a következő évtizedben a globális fogyasztásnövekedés mintegy felét egyedül a baromfi fogja kitenni. A KSH adatai alapján Magyarország élőmarha-exportja 2023 január–júniusában 1 százalékkal maradt el a 2022 azonos időszakitól. Magyarország élőmarha-importja 23 százalékkal nőtt. A marhahúsexport mennyisége 9 százalékkal, értéke 7 százalékkal csökkent. A marhahúsimport volumene 20 százalékkal, értéke 8 százalékkal esett vissza a megfigyelt periódusban. Az AKI vágási statisztikai adatai szerint 2023 január-augusztusában a szarvasmarha vágása 10 százalékkal csökkent 2022 január-augusztusához képest. Az összes vágás több mint kétharmadát adó tehenek vágása 8,5 százalékkal volt kevesebb. Az alacsony fogyasztást pedig jól mutatja, hogy a hazai húsfogyasztást hagyományosan a gabonával takarmányozott baromfi (17 kg/év/fő) és sertéshús (15,8 kg/év/fő), illetve az ezekből készült feldolgozott termékek fogyasztása határozza meg, míg a marha- és borjúhús (1,1 kg/év/fő) illetve a kiskérődzők (juh, kecske), nyúl és egyéb állatok fogyasztása (0,5 kg) elenyésző.

Letarolhatják Magyarországot a rovarfehérjék? Valóban milliárdokat kapott és kap Magyarországon az állattenyésztés? Erről és még több érdekességről olvashatunk az Agrárszektor cikkében, ide kattintva.

Címlapkép: Getty Images