Budapest 12℃ (kissé felhős)Eleged van a bűzölgő komposztládákból? Így szabadulj meg végleg a szagtól!
A legelterjedtebb komposztálási módszer a komposzt láda használata, ezzel a megoldással azonban sokan nem elégedettek. Van, aki nem szereti, hogy kertjében egy nagy műanyagból, vagy fából készült tároló éktelenkedik, van, akinek pedig a szaga miatt visszatetsző ez a megoldás. A komposztálásnak azonban más módja is van, melyről kevesen tudnak!
A komposztálás manapság egyre elterjedtebb, azok, akik kertes házzal rendelkeznek, egyre többször vásárolnak, vagy készítenek komposztládát, hogy így segítsék bolygónkat. A komposztláda azonban nem mindenki igényeit elégíti ki; sokan bár lelkiismeretesen használják, nem szeretik a bűzét, és azt, hogy a tároló belerondít kertjük összképébe – írja a One Green Planet.
Komposztálás már a komposztládák előtt is létezett, a módszer igen egyszerű: ássunk egy gödröt a földbe, és tároljuk ebben a természetes hulladékot. A komposztálandó anyagok ugyan úgy lebomlanak, ahogy a ládában, de ebben az esetben – mivel közvetlen kapcsolatban vannak a földdel – táplálják is a környező növényeket.
Az úgynevezett gödör komposzt ebből a módszerből alakult ki, a lényege az, hogy a kert több pontján ássunk ki kisebb gödröket, így a teljes kert növényzete bőségesen el lesz látva tápanyagokkal egész évben. Természetesen nem túl jó megoldás felásnunk a fél kertet, aztán kerülgetni a lyukakat, így a gödrök kiásásánál érdemes végiggondolni, hogy hol nem lesznek útban, vagy szem előtt. Jó megoldás például a kerítés menti sövényhez ásnunk, amennyiben a kert ezen részét kevésbé használjuk ki. Ha megtelt a gödör, tegyünk földet a tetejére, a többi munkát a természet már elvégzi.
A gödrös komposztáláskor fontos, hogy a növényeknek valójában nem szabad közvetlenül a komposztgödör felett lenniük. Ennek az az oka, hogy ha a gyökerek mellé bekerül egy csomó rothadó tápanyag, az a növényeknél akár gyökérrothadást is eredményezhet. A helyes eljárás az, ha a gödröket a táplálni kívánt növények mellé, de nem közvetlenül a törzs, vagy szár mellé ássuk. Ebben az esetben a növények gyökerei hozzájutnak a földben lebomló tápanyagokhoz, viszont nem fenyegeti őket a rothadás veszélye.
A komposztálás során a szerves anyagok lebomlásával kellemetlen szagok is keletkezhetnek, ez általában akkor következik be, ha a komposzt túlságosan összetömörödött, beázott, vagy nem megfelelő a zöld és barna növényi hulladék aránya. Van néhány módszer, amivel a komposztszag ellen is védekezhetünk, de ha a föld alá helyezzük a szerves hulladékot, az már önmagában is sokat számít.
Ahhoz, hogy orvosoljuk a kellemetlen szagot, forgassuk át a komposztot, hogy egy kicsit szellőzzön, valamint keverjünk bele avart, vagy szalmát, mert ezekkel levegősebbé tehetjük az összetételét. Ezzel a módszerrel azt is megakadályozhatjuk, hogy nagyon összetömörödjön a növényi hulladék, ami szintén bűzös rothadáshoz vezet.
Fontos, hogy amennyiben avart használunk erre a célra, ne fényes, színes levelekkel tegyük. Abban az esetben, ha nem áll rendelkezésünkre se avar, se szalma, újságpapírt is keverhetünk a komposzthoz, ez a módszer akkor segít, ha túl sok a zöldféle a komposztban.
Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. KATTINTS!
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
