Ez a 3 szúnyogfaj rendkívül veszélyes lehet: itthon is megjelentek, innen ismerheted fel

Jeki Gabriella   
  Megosztom
Ez a 3 szúnyogfaj rendkívül veszélyes lehet: itthon is megjelentek, innen ismerheted fel

A melegedő időjárással együtt jelentek meg esténként nagy tömegben a szúnyogok is. A hazai rovarok csípése első hallásra leginkább csak egy múló kellemetlenséggel függ össze, ám kevesen tudják, hogy a hazánkban őshonos szúnyogfajok is komoly betegségeket hordozhatnak, miközben a behurcolt, invazív szúnyogfajok komolyabb fenyegetést is jelenthetnek. A szúnyogok által terjesztett betegségek térnyerése az egész világon jelentős. Gondoljunk csak a Zika-, a Chikungunya- vagy a Dengue-vírusra. De vajon hogyan tudunk védekezni a leginkább hatásosan a szúnyogok ellen? Miért annyira elavult és gyakran hatástalan a hazánkban folytatott szúnyoggyérítési eljárás? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Kemenesi Gáborral, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont virológusával, aki több mint 12 éve foglalkozik a szúnyogok tudományos vizsgálatával.

A szúnyogok a nyarak kellemetlen, ám elmaradhatatlan társai. A rovar a kétszárnyúak rendjéhez tartozik, és a tudomány jelenlegi állása szerint világszerte nem kevesebb mint 3 500 fajuk ismert. A szúnyogok többnyire vérszívó életmódot folytatnak, és ezzel arányosan komoly fertőzéseket is terjeszthetnek. Ezek a vérszívók az egész világon elterjedtek – az Antarktisz kivételével –, de főként a meleg, nedves helyeket kedvelik, így a trópusokon a legelterjedtebbek. Első hallásra talán meredeknek tűnik, de a szúnyogok évente mintegy 700 millió ember megbetegedésért felelősek, ebből körülbelül 2 millió halállal végződik.

A szúnyogok által terjesztett betegségek térnyerése is jelentős az egész világon, gondoljunk csak a Zika-vírusra, a Chikungunya vírusra, a Dengue-vírusra vagy épp a 2018-ban Magyarországon is komoly járványt okozó nyugat-nílusi láz vírusra, amely már 2003 óta jelen van hazánkban. Ezek a jelenségek tehát Európát sem kerülik el, egyre több invazív szúnyogfaj jelenik meg hazánkban is. Ennek az az oka, hogy a kereskedelem, szűkebb értelemben a nemzetközi áru- és személyszállítás, illetve turizmus által képesek nagyobb távolságokat megtenni, ezzel észrevétlenül megjelenni újabb és újabb területeken. Például ha elmegyünk Horvátországba nyaralni, ott véletlenül a csomagtartóba zárunk egy példányt, majd azt itthon kiengedjük, amivel önkéntelenül segítettük a terjedését

– mondta a HelloVidék kérdésére Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának virológusa, amely európai összefogásban foglalkozik invazív szúnyogok kutatásával és követésével.

A szúnyogok néhány naptól akár néhány hónapig is élhetnek. A lárváik a víz alján található szerves törmelékkel táplálkoznak, csak a levegőért mennek a vízfelszínre. A pete letétele és a kifejlett állat kikelése között 5-40 nap telik el. És bár a hazai rovarok csípése leginkább csak egy múló kellemetlenséget jelent, a hazánkban őshonos szúnyogfajok is komoly betegségeket hordozhatnak. Eközben a behurcolt, invazív szúnyogfajok komolyabb fenyegetést is jelenthetnek, hiszen nincsenek meg a természetes ellenségeik, kórokozóik Magyarországon, agresszívan terjednek és maradnak fenn, miközben az éghajlatváltozással egyre kedvezőbbé válnak a feltételek ahhoz, hogy túléljenek és elszaporodjanak.

A szakemberek már három, drasztikusan terjedő szúnyogfaj jelenlétét figyelték meg: a tigrisszúnyog, az ázsiai bozótszúnyog és a koreai szúnyog térnyerése már egyértelmű tendenciákat mutat. Ezek a rovarok már mind megtelepedtek Európában is, több helyen kisebb járványokat okozva. De mit tehetünk ellenük?

Sajnos évek óta emeljük már fel eredménytelenül a szavunkat a hazánkban folytatott szúnyoggyérítési eljárás elképesztő elavultsága miatt. A fő problémát az jelenti, hogy nem kerül kezelésre értékelhető mennyiségben a szúnyogok lárvastádiuma, tehát más szóval nem igazán van még relevanciája Magyarországon a nyugati országokban már jól bevált és elterjedt biológiai gyérítésnek. A fő fókusz továbbra is a repülő alakok gyérítésén van, amit kémiai szerek segítségével végeznek a hatóságok, ráadásul nem szelektív módon, ami veszélyt jelent más rovarokra is. Ezzel az a legfőbb probléma, hogy éppen a repülő alakok, tehát a kikelt szúnyogok terjesztik a betegségeket. Kimondhatjuk, hogy a jelenlegi gyérítés csak a tűzoltással foglalkozik, aránytalanul nagy környezetterheléssel jár és felmérhetetlen károkat okoz az ökoszisztémára nézve. Ahogy én látom: nem jó a logika, hiszen hagyjuk kikelni a szúnyogokat, és a kémiai gyérítéssel csak az állomány egy részét tudjuk kiirtani, a többi vérszívó pedig három-négy nap múlva újra támad

– mutatott rá a szakember.

Felelevenítette, hogy a hetvenes évek óta alkalmazzák helyenként az úgynevezett lárvagyérítést, mint biológiai kezelést, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a sok millió vízfelszínen úszkáló lárvát pusztítják el a megfelelő és célzott biológiai hatóanyagokkal. A tudós szerint a leghatásosabb védekezés, ha a szúnyogállományt egyszerűen nem hagyjuk felnőni. Hiszen minél többen vannak, annál nagyobb eséllyel adják át a fertőzéseket. A Közép-Duna mentén már el is kezdődött egy, a biológiai gyérítést bevezető projekt.

Felelősségteljes emberként nincs más hátra, mint megszüntetni a szúnyogok tenyészési lehetőségét a kertünkben, udvarunkban és védekezni a csípések ellen. A rovarok imádják a ház körüli, kicsi tenyészeteket imádják; a kedvencük az autógumi. Mondhatni, hogy ezeknek a fajta kisebb vízfelszíni szaporodóhelyeknek óriási hagyománya van, pedig a lakosság lehetne az első védvonalunk. Egyszerűen oda kell figyelnünk a szúnyogtenyészhelyekre: nem kell megszüntetni a madáritatót, egyszerűen cseréljünk többet benne a vizet. Ha különböző edényekbe gyűjtjük az esővizet az öntözéshez, akkor takarjuk le ezeket szúnyoghálóval. Ezekkel az egyszerű trükkökkel elképesztő mértékben csökkenthetjük az invazív fajok számát, ami társadalmi kötelességünk. Nem is gondolnánk, de egy kis vödörben akár több száz szúnyog is fejlődik és nem is fog túl messzire menni, hanem inkább minket bosszant a kertünkben, amikor kifejlődött

– tette hozzá Kemenesi Gábor.

Az új inváziós fajokra tehát nem árt a korábbiaknál is fokozottabban odafigyelni. A monitorozó rendszerek segítenek a kutatóknak abban, hogy lássák, mikor és hol jelennek meg; a kutatóközpontok vizsgálják a genetikájukat, ami megmutatja, hogy a rovar honnan jött, milyenek a szokásai és hogyan terjed; de olyan, fontos kérdésekre választ adnak, hogy milyen kórokozókat terjesztenek és hogyan lehet visszaszorítani őket.

A jövőben a kutatók és a gyérítést végző szakemberek fúziójára is szükség lenne, hiszen együtt tudunk hosszú távú, hathatós megoldást találni. Egyrészt felismerni a lárvákat: melyik lárvafajhoz tartozik, milyen fázisban van. Másrészt mennyi irtószerre van szükség és pontosan mikor érdemes elvégezni a gyérítést. Szerencsére úgy látom, hogy a témában társadalmi egyetértés van

– fejezte be a gondolatait Kemenesi Gábor, hozzátéve, hogy a pécsi kutatóközpont virológusai és ökológusai szakmai hátteret nyújtanak a betegségek és invazív fajok térnyerésének megértéséhez és vizsgálatához. Jó hír, hogy néhány hét múlva már magyarul is elérhető lesz egy, a témában igen fontos applikáció, a Mosquito Alert, amely mindössze egy fotó segítségével segít beazonosítani a különböző szúnyogfajokat.

Címlapkép: Getty Images

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak csökkentése érdekében a kormány 2020. március 19-től - többek között - maximalizálta a fogyasztási hitelek teljes hiteldíj mutatóját (THM). Érdemes azonban körültekintően választani, mivel a kedvezményes személyi kölcsön kamata a legtöbb banknál 2021-től megváltozik, és az új, jellemzően magasabb kamatszint miatt megugrik a törlesztőrészlet is. Ha például 2 millió forintra lenne szükséged, akkor az egyik legjobb ajánlatot most a CIB Bank nyújtja, itt 60 hónapos futamidővel a kedvezményes időszakban 38414 forintos törlesztőre, míg 2021-től 40219 forintos törlesztőre számíthatsz. De nem marad el ettől a Raiffeisen Bank ajánlata sem, amely esetében, szintén 60 hónapos futamidő esetén, az 5,90 százalékos kedvezményes THM 7,96%-ra ugrik a THM-plafon megszűnése után. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Friss gazdasági, pénzügyi hírek, időrendben a Pénzcentrumon!

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

szúnyog

szúnyogcsípés

szúnyoggyérítés

szúnyogirtás

szúnyogirtó