Beindult a hatóság: brutális bírságot kaphatnak idén augusztusban a kertes ház tulajok

Az allergia napjainkra népbetegséggé vált, a lakosság közel 15%-a küzd vele. Az allergiában szenvedők kétharmada pedig orvosi javaslatra gyógyszert is szed a panaszai enyhítésére. Más adatok ennél is borúsabb képet festenek: ma Magyarországon a parlagfű-allergia okozta szénanátha és asztma 22%-os előfordulást mutató népbetegség, vagyis több mint kétmillió honfitársunk érintett.

Mivel számos pollenféle esetében már kora tavasszal megkezdődött a szezon, a nyár második felében pedig a talán legtöbb bosszúságot okozó parlagfű érkezik majd menetrend szerint, érdemes már most számba venni, hogy a gyógyszeres kezelés helyett vagy mellett hogyan tehetők élhetőbbé az allergiások mindennapjai.

A kutatások szerint a globális felmelegedésnek is köze lehet az egyre gyakoribb allergiás reakciókhoz. Az évszakok megváltozásával a telek melegebbek és nedvesebbek lettek, ezzel hozzájárulva ahhoz, hogy a növényzet hosszabb ideig és nagyobb mennyiségben tudjon pollent termelni.

A levegőszennyezés ráadásul megsokszorozza a pollenallergia veszélyét, hiszen a pollenek felületére rátapadnak a levegőben lévő, főleg a közúti közlekedésből és az ipari tevékenységből származó koromszemcsék. A nyálkahártyára kerülve pedig kátrány képződik, ami elősegíti a pollenszemcse átjutását. Ez ellen a szervezet immunrendszere megpróbál védekezni: így jön létre a jól ismert allergiás tünetegyüttes, vagyis a tüsszögés, vizes orrfolyás, orrviszketés, orrdugulás, garatviszketés, fülviszketés, könnyezés, szemviszketés, kötőhártya-gyulladás, szemfáradékonyság, sőt, akár fáradtság, levertség és fokozott alvásigény.

Öt tipp az allergének kivédésére

1. Utazz tisztább levegőjű vidékre

Ahhoz, hogy a súlyos tüneteket elkerülhessék, enyhíthessék, az érintetteknek célszerű figyelniük a pollenjelentéseket, és ha megtehetik, a legnagyobb pollenkoncentrációval jellemezhető hetekre időzítsék a nyaralásukat, és utazzanak el tisztább levegőjű vidékre, a hegyekbe vagy vízpartra. Ha viszont otthon maradnak, több módja is van annak, hogy mérsékeljék a szervezetükbe jutó pollenek mennyiségét.

2. Válts ruhát

A szabadból hazatérve célszerű az utcán hordott ruhát lecserélni, de a kötelező kézmosáson túl le kell öblíteni a kézre, arcra, szemöldökre, arcszőrzetre tapadt polleneket is, illetve tiszta vízzel vagy tengervizes orrspray-vel az orr is átöblíthető. A megszokottnál gyakoribb hajmosás vagy -öblítés szintén tanácsos, különösen a hosszú hajúak esetében.

3. Takaríts sűrűbben és alaposan

Porszívózzunk gyakrabban – természetesen lehetőleg HEPA-szűrős készülékkel, vagy akár a távollétünkben is dolgozó robotporszívót bevetve –, mossuk fel a padlót hetente többször, és portalanítsunk minden felületet.

4. Moss gyakrabban, és vesd be a gőz erejét

Mossuk sűrűbben az ágyneműhuzatot, különösen a párnahuzatot, de a szárítást, az ágynemű szellőztetését ne a szabadban végezzük. Jól jön az allergia elleni harcban, ha gőzölős mosógépet használunk: ezt a funkciót a „Steam” megnevezés jelöli a készülékeken. Az öblítés kiváltására is bevethető forró gőz nemcsak bőrbarát megoldás, de a ruhákban és plüssjátékokban megbújó allergének akár 99,9 százalékát is eltávolítja.

5. Tisztítsd meg a lakás levegőjét is

A lakás levegőjében lebegő pollenek eltávolítására is van megoldás. Bár a szakemberek a beltéri levegőminőség javítására elsősorban a szellőztetést javasolják, pollenszezonban igencsak hasznos segítséget nyújthat egy minőségi légtisztító berendezés vagy egy légkondicionálóval kombinált légtisztító. Az ilyen készülékek további előnye, hogy automata tisztítási funkcióval rendelkeznek, ami azzal, hogy a berendezés kikapcsolása után önműködően párátlanítja a hőcserélő egységet, megakadályozza a baktériumok és a penész megtelepedését. Az UVnano technológia pedig ultraibolya-fénysugarakkal fertőtleníti a beáramló levegőt, elpusztítva a készülék belsejébe jutó egyes kórokozók 99,9 százalékát.

Mikor kezdődik a szezon?

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) irányítása alá tartozó Aerobiológiai Hálózat pollenmonitorozási adatai alapján még nem kezdődött el a parlagfű tömeges virágzása, azonban a szezonkezdet - előrejelzések alapján - a pollenszórás július utolsó napjaiban a parlagfűvel fertőzött területeken már tüneteket okozhat.

Virágzó növényeket még csak elvétve találtak Békés, Hajdú-Bihar, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben.

Az idei évben a parlagfű tömeges pollenszórása várhatóan augusztus első napjaiban veszi kezdetét, ekkor már országszerte tüneteket okozhat a parlagfű virágpora. A szezon erősségét nagyban befolyásolja az augusztus és szeptember hónapok időjárása. A tömeges virágzás során a tartós, esős időszakok visszavethetik a pollenterhelést, azonban a záporok, zivatarok csak rövid időre tisztítják meg a levegőt. A tartósan meleg időjárás a homokos talajon lévő növények fejlődését károsítja. A szezon tetőzése az előző évek tapasztalatai alapján augusztus végén, szeptember elején várható.

Az allergiás tünetek erősségének mérséklése érdekében javasoljuk, hogy a parlagfű virágporára érzékenyek mielőbb kezdjék meg a gyógyszeres kezelést vagy keressék fel kezelőorvosukat a megfelelő gyógyszeres kezelés beállítása érdekében

- írta közleményében az NNK.

A Parlagfű Pollen Riasztási Rendszer (PPRR+) térképes előrejelzése idén is segíti az allergiásokat. A pollenhelyzet alakulásának ismeretében felkészülhetnek a várható tünetekre, azok kezelésére, illetve megtervezhetik utazásaikat. A térképes előrejelzés elérhető ide kattintva.

Ismerjük fel a parlagfüvet!

A parlagfű egyéves, magról kelő, kétszikű, melegigényes gyomnövény. Csírázásának megindulásához tavasszal a talaj hőmérsékletének tartósan 6 ºC fölé kell emelkednie. A zöld parlagfű növények a fagyok hatására elpusztulnak, csak a magok élik túl a téli hideg időjárást és tavasszal tömegesen csíráznak.

A kifejlett növény

A fészkesvirágzatúak családjába tartozó, 20-200 cm magas, orsógyökerű, felálló szárú, rendszerint dúsan elágazó, terebélyes gyomnövény. Szára szőrös, keresztben elvágva négyzet alakú. Levelei szárnyaltan szeldeltek, fonákuk és a levélnyél pelyhesen szőrös.

Ha a parlagfű szárát a talajfelszín magasságában elvágjuk, akkor elpusztul. A talajhoz közeli néhány cm-es szárrészen viszont 2-3 elágazása is van, ezért a kaszálás után általában újrahajt.

A virágzat

A porzós és termős virágok külön fészkekben nyílnak. Az allergiát okozó nagymennyiségű pollen a hajtások csúcsán kifejlődő porzós virágzatokban képződik. A porzós virágok 7-10 nappal korábban virágoznak, mint a termős virágok. A parlagfű virágzása hazánkban többnyire július 10. után kezdődik. Tömeges virágzása augusztus és szeptember hónapban van. A termős virágok beporzását a szél végzi.

A termés

A termés felső részén 4-6, mintegy 1 mm hosszú tövis található. A termés érése október elején kezdődik. A magvak az érést követően nyugalmi állapotban vannak, kb. január elejéig. Ezután kedvező körülmények között már képesek a csírázásra és csak az alacsony hőmérséklet korlátozza a csírázást.

A csíranövény

Az eredményes védekezéshez alapvető fontosságú, hogy a csíranövényeket felismerjük. A parlagfüvet eredményesen irtó gyomirtó szerek többség a parlagfű 6 leveles állapotáig hatásos, késöbb a fejlettebb növények már sokkal ellenállóbbak. A csíranövény sziklevelei szélesek, tojásdadok, 3-4 mm szélesek. A sziklevelek szélén lilás foltok találhatók.

Az első lomblevelek keresztben átellenesek, lándzsásak vagy tojásdadok, hegyes csúcsúak, szárnyasan tagoltak, a későbbi lomblevelek pedig szórt állásúak, rövid nyelűek, tojásdad alakúak. A legfelső szárlevelek esetenként tagolatlanok. A levelek színe sötétzöld, vastagon, tompán szőrözött, fonákuk sötétszürke, sűrűn szőrözött.

Intenzív növekedés, virágbimbó megjelenése

A parlagfű fő csírázási időszaka április és május hónapban van. Május végétől intenzív növekedési szakasz kezdődik. Sajnos a szekemberek szerint, évről évre egyre jobban ellenáll a gyomirtó szereknek, a szélsőséges éghajlatnak és a tápanyagszegény környezetnek is, így fokozott odafigyelést igényel.

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 17. § (4) bekezdése alapján „a földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végégig folyamatosan fenntartani.”. A törvényi előírás miatt fontos a virágbimbós növény felismerése. Akadályozzuk meg, hogy eddig a fejlettségig eljusson a parlagfű!

A parlagfű kiirtása a növény gyors terjedése miatt nem egyszerű, ám ha saját kertünkben jelenik meg, mindenképpen küzdjünk ellene, akkor is, ha nem vagyunk rá allergiások! Ha egy parlagfű bejelentés hatására ilyen veszélyes növényt találnak a hatóságok a kertünkben vagy egyéb földterületeinken, az eset súlyosságától függően akár ötmillió forintos bírságot is kiszabhatnak ránk, nem beszélve arról, hogy a környéken élők egészségének is ártunk vele.

Összetéveszthető növények

A parlagfüvet a gyomnövények közül leggyakrabban a fekete ürömmel tévesztik össze, amely ugyancsak allergén hatású és fészkesvirágzatú növény. A parlagfű hivatalos elnevezése, az ürömlevelű parlagfű név is mutatja, hogy hasonlóak a levelei a fekete ürömhöz. A fekete üröm évelő növény, levelei alul fehér molyhosak, felül sötétzöldek, a parlagfű leveleinél sötétebb színűek. A két növény elkülönítését segíti, ha megnézzük az alsó leveleket. A fekete üröm legalsó levelei csak karéjosak vagy hasogatottak, míg a parlagfű levelei szeldeltek. A felső levelek alapján már nehezebb az elkülönítés, mert azok a fekete ürömnél is többnyire szeldeltek.

A fiatal növények könnyen megkülönböztethetőek. A fekete üröm első levelei alig tagoltak, szélük fűrészfogas. A parlagfűhöz hasonló levélformájú még a dísznövények közül az ugyancsak fészkes virágzatú büdöske. A büdöske jóval alacsonyabbra növő növény, mint a parlagfű, levelei páratlanul szárnyaltak.

Címlapkép: Getty Images