Exkluzív fotókon az áradó Dráva: menekülnek az állatok, lakókocsikat sodor el a víz

Egy lakókocsit sodort magával a Dráva kedden délelőtt, egykor bizonyára egy mára szerencsétlenül járt horgászé lehetett, aki talán nem is számított rá, hogy pillanatok alatt több tíz métert emelkedik a folyó vízszintje. Rengeteg fatörmeléket, köztük kisebb-nagyobb ágakat, de megtermett fákat is elsodort az árhullám – ezek egy részét megfogta a Magyarországot Horvátországgal összekötő Dráva-híd középső pillére; pont az, amelyik a két országot „hivatalosan” elválasztja egymástól. A hatalmassá duzzadt hordalékhalom egy megtermett hódvárra hasonlít, amiben mindenféle hulladék is fennakadt: egy lila-fehér kockás takaró, műanyag palackok, cserepek és persze ezerféle szemét.

Európa időjárását jelenleg egy zonális áramlás uralja, amelynek következtében menetrendszerűen haladnak a ciklonok nyugatról keleti irányban. Egy ilyen ciklon csapadékrendszere van jelenleg a Mura és a Dráva alpesi vízgyűjtőin. A múlt hét végén 3 nap alatt 86-93 milliméter területi átlag csapadék hullott a Mura - Dráva felső vízgyűjtőjére. Hétfőn már nem volt csapadék. A héten szerdán a Mura vízgyűjtőjén 10, a Dráva területén 7 milliméter eső várható, ez érdemben nincs hatással a magyar szakasz árvízi helyzetére. A Dráva árhulláma Őrtilosnál tegnap délben 493 centiméterrel, 17 centiméterrel a korábbi LNV (vízmércén a vizsgált évig bezárólag előfordult legmagasabb vízállás, ami 476 centiméter volt) centiméter felett letetőzött. A Mura Letenyén szintén délután 15-23 óra között 552 centiméterrel, 2 centiméterrel az LNV alatt tetőzött. Az árhullám csúcsa jelenleg a horvát területen a Botovó – Vízvár feletti szakaszon tart

- tájékoztatott Horváth Gábor, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (DDVIZIG Vízrajzi és Adattári Osztálya) osztályvezetője.

Az augusztus 8-i (keddi) 11 órás vízállások:

• Őrtilos 11:00 óra, 478 cm, apad
• Barcs 11:00 óra, 463 cm, árad
• Szentborbás 11:00 óra, 503 cm, árad
• Drávaszabolcs 11:00 óra, 464 cm, árad

A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakemberei úgy vélik, hogy az előrejelzett csapadékból a Dráva-Mura vízrendszeren jelentős árhullámok indultak el. A Dráva Heresznye-Vízvár térségében kedden délután tetőzött, a Barcs alatti szakaszon a III. fokot meghaladó, Drávaszabolcs térségében az legmagasabb mért vízszintet is megközelítő, elérhető árhullám alakul ki a hét közepén. A védekezési szakaszon Szentborbás-Drávaszabolcs térségében a tetőzés szerda-csütörtök közötti időszakra várják, elhúzódó tetőzéssel. A horvát erőmű eresztési prognózisa a következő 24 órára folyamatos csökkenő hozamot jelez 1300-1000 m3/s –os értékekkel, ami a szakemberek szerint gyorsítani fogja a fenti szakaszon az apadást.

Az árvízvédelmi készültségekkel érintett védelmi szakaszokon a fokozatoknak megfelelő éjjel-nappali figyelő- és járőrszolgálatot tartanak fenn a vízügyi igazgatóságok. Ahol önkormányzati védekezés van, ott a vízügyes szakemberek azonnal rendelkezésre állnak és műszaki segítséget nyújtanak, ha a települések polgármesterei ezt kérik. A tizennégy érintett-, magasparti önkormányzattal folyamatos a kapcsolattartás, kollégáink jelenleg is a magasparti település polgármestereivel egyeztetnek, járják be a helyszíneket. A lakóházak továbbra sincsenek veszélyben

- emlékeztettek a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakemberei.

Közben a drávai vízitúrákat leállították (egy csoport ráadásul Barcson ragadt a magas vízállás miatt), nem használható a kerékpárút (mert egy jelentős része már víz alatt van) a hajók és a horgászcsónakok sem közlekedhetnek már keddtől, de a barcsi szabadstrandot is lezárták. A Városgazdálkodás munkatársai önkéntesek segítségével homokzsákokat tettek a szabadstrand épületének bejárataihoz, ami tegnap le is áramtalanítottak.

A védekezést a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság saját hatáskörben megoldja az állami védvonalakon, önkormányzati védekezést egyelőre nem rendeltek el. Azt már látjuk, hogy az előzetes tájékoztatásnak megfelelően lezárták a folyó melletti utak egy részét, illetve kilátásba helyezték azoknak a töltéseknek az átvágásait szükség esetén, amelyek az utakra vezetnek. A hétvégén, péntek-szombaton lett volna egy horvát nemzetiségi rendezvényünk az egyik Dráva parti helyszínen, de azt is törölni kellett, mert a víz miatt nem lehet odajutni sem. Szerencsés azonban, hogy a víz nem veszélyezteti a lakóházakat itt a Dráva mentén, és én arra számítok, hogy a víz az előrejelzéseknek megfelelően, két napon belül szép lassan visszahúzódik. Ami viszont érdekes, hogy láthatóan beindult a „katasztrófaturizmus”: már hétvégén nagyobb volt a forgalom Szentborbásnál, mint a Balatonon

- mondta el kérdésünkre Reiz Tamás, a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás elnöke és Potony polgármestere.

A „katasztrófaturizmus” még kedden is látványos: szinte lépni sem lehet a magas vízszintet telefonnal fotózóktól – bármerre is járunk a Dráva mentén: a hídon, a szabadstrandon, a kikötőben vagy épp a lezárt szakaszok közelében. A parthoz közeli házak lakóival beszélgetve kiderül, hogy egyáltalán nem tartanak egy esetleges, közelgő árvíztől. És ezt a Somogy Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság is megerősíti. Kérdésünkre elárulták, hogy tűzoltói beavatkozásra egyelőre nem volt szükség a vármegye területén, és nem is rendeltek el részükről semmiféle intézkedést. Erre csak akkor lesz szükség, ha a víz élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztet.

A Dráva 1972-ben érte el a legmagasabb szintjét, amely 618 centiméterrel tetőzött Barcsnál. Komolyan megközelítette azonban ezt a szinten 2014-ben is, amikor 512-560 centimétert mértek a somogyi szakaszon. Akkor a több mint kétezer hivatásos tűzoltó mellett önkéntes tűzoltók, rendőrök, vízügyi szakemberek, rendészeti szakközépiskolások és önkéntesek vettek részt a védekezésben.

A folyóhoz közel élő lakóknak akkoriban komolyan kellett venniük a védekezést, ám most inkább egy más jellegű félelmükre hívták fel a figyelmet. Elárulták, hogy egy órával korábban egy szarvast láttak elszaladni a járdán, a kerítésük mellett, ami komolyan megdöbbentette őket.

Az ártéri erdők hihetetlenük gazdag élővilágnak adnak otthont, ami egész évben tökéletes búvóhely az állatok számára. A nagyobb emlősök, mint például szarvasok, őzek és vaddisznók ilyenkor elmenekülnek. Teszik ezt többek között azért, mert gyorsan rájönnek, hogy az egyre magasabb vízállással egyre kevésbé tudnak elbújni, másrészt pedig az éjszaka fekve pihenő állatok már egy mintegy húsz centiméteres vízbe sem szeretnének lefeküdni. És bár ez a menekülés főként a szarvasoknál szembetűnő, mert ha nagy területet foglal el a víz, akkor ezek az emlősök látványosan megjelentek a mezőgazdasági területeken, a töltéseken túl, ahol korábban nem igazán láthattuk őket. Ezért is fontos, hogy az ártér közeli területeken ilyenkor lehetőleg ne közlekedjünk, amit ilyenkor a hatályos szabályok is tiltanak. Más emlősök, többek között nyestek, nyusztok és a kisebb ragadozók is menekülnek, de ezek az állatok általában jól úsznak. Jól látszik, ahogy a hangyák is összecsoportosulnak és vagy magasabb fákra, növényekre másznak, vagy valamire felkapaszkodva menekülnek a vízen át a biztonságot jelentő partra. Fontos azonban tudatosítani, hogy az ártéri élővilág hozzá van ehhez szokva, és ezek az állatok nem fognak elpusztulni. Ez az ártér természetes dinamizmusa. És ahogy visszahúzódik majd az ár, akkor azonnal visszamennek és folytatják a természetes életciklusukat. Ami azonban kicsit szerencsétlen lehet az időzítés szempontjából, hogy épp ebben az időszakban köszöntött be az őzek üzekedési időszaka, amelyek ilyenkor „fejvesztve” kergetik egymást fényes nappal, és mondhatni semmi nem érdekli őket. Az állatok emiatt is könnyen keverednek be házakhoz, a települések utcáiba vagy a kertekbe

- mutatott rá a felvetésünk kapcsán Horváth Zoltán a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) tájegységvezetője.

A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szerint vélhetően nem dől meg az 1972-es rekord vízállás, ám folyamatosak a védekezési munkálatok. A Korcsina-csatornán például szivattyúkat telepítettek és építettek ki, ellennyomó medencét építettek a Lanka zsilipnél, nyúlgátat a Dráva töltés több szakaszán, de a Pécsi-víz bal parton lévő Kémesi csőzsilip betétpallós elzárása is folyamatban van. Emellett folyamatos a szükséges homok szállítása és a homokzsákok töltése. Ahogy fogalmaztak, nagy segítséget nyújtanak a levonuló árhullámok elleni küzdelemben az elmúlt évek vízügyes fejlesztései, valamint az ország számos pontjáról érkezett vízügyes szakember is. Fontos azonban megjegyezni, hogy a szakembereknek továbbra is rugalmas védekezést kell alkalmazniuk, illetve több forgatókönyvvel kell készülniük, hiszen nem csak a hidrológiai előrejelzés, hanem a külföldi tározók vízeresztése is befolyásolja az érintett folyókat.

Címlapkép, fotók: Jeki Gabriella