Ilyen az RTL Klub Keresztanyu című sorozata a való világban: tényleg létezik a csempészmaffia?

Dömötör Nikolett   
  Megosztom
Ilyen az RTL Klub Keresztanyu című sorozata a való világban: tényleg létezik a csempészmaffia?

Az RTL Klub sorozata, a Keresztanyu nagyon népszerű, de vajon mi a valóság: tényleg virágzik a csempészet Magyarországon? Tényleg létezik erre szakosodott maffia? Utánajártunk.

Január 3-i indulása óta már több nézettségi rekordot is megdöntött az RTL Klub új sorozata, a Keresztanyu, ami sok elemében is hasonlít a korábban szintén nagyon népszerű Drága örökösökhöz - például abban is, hogy ugyanabban a fiktív, kifejezetten a forgatás miatt felépített díszlet-faluban forgatták, bár a készítők annyira átalakították, hogy még a rajongók sem biztos, hogy ráismertek (erről ebben a cikkünkben írtunk bővebben). Már az első beharangozókor kiderült, hogy a valóságban nem létező Makkosszálláson játszódó történet az ukrán-magyar határnál található, és "a bűnüldözés egyik melegágya", jelentsen ez bármit is.

A cselekmény szerint Róza mama, vagyis a „keresztanyu”, a helyi csempészmaffia feje visszavonulását tervezi és keresi az utódját, ebből pedig számos bonyodalom származik, mert a potenciális utódok sokan vannak, és mindent bevetnek, hogy ők lehessenek a befutók. A szereposztás tényleg parádés: Molnár Piroska, Gálvölgyi János, Szacsvay László, Ullmann Mónika, Németh Kristóf, Magyar Attila és még sok nagyszerű színész formálja meg a karaktereket, sőt, Nagy Feró és Ganxsta Zoli is fontos szerepet kap a sztoriban.

De vajon mi a helyzet a való életben: tényleg virágzik a csempészet Magyarországon? Tényleg létezik erre szakosodott maffia? Véletlen, hogy Makkosszállást éppen a keleti határvidéken helyezték el a sorozat alkotói? Ennek járt utána a HelloVidék.

Határtalan leleményesség

Kis túlzással azt lehet mondani, hogy minden hétre jut egy hír, ami lebuktatott csempészekről, lefoglalt csempészárukról (főleg cigarettáról) szól. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal legfrissebb, március 3-i közlése szerint az elmúlt hetekben csaknem hárommillió forint értékben foglaltak le cigarettát Nyugat-Magyarországon: az ellenőrzések során hűtött zöldségeket szállító kamion műszerfala alá rejtve és egy autó pótkerekében is találtak csempészárut. Szintén márciusban az M1-es autópályán egy román teherautót ellenőriztek, ami káposztát szállított Angliába, a félbevágott káposztafejekkel bélelt zsákokból összesen 2500 doboz adózatlan dohány került elő. Januárban egy Németországba tartó, füstölt pisztrángfilét szállító török kamion ellenőrzésekor találtak 3000 doboz cigarettát Röszkén, de volt olyan csempész is, aki a fehérgyarmati kórház udvarára behajtva próbálta kikerülni az ellenőrzést.

Ezek mellett gyakori még a tiszai folyami hordalékban elrejtés, farönkökkel történő úsztatás, a számtalan alagút, és sokan próbálkoznak klasszikus módon mezei futárokkal, akik a zöldhatáron gyakorlatilag maratonokat futnak le fekete zsákokba csomagolt mesterkartonokkal a hátukon.

A NAV és a rendőrség beszámolóit olvasva úgy tűnik, mintha a cigarettacsempészettel kapcsolatos ügyletek jellemzően az ország keleti felében, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében bonyolódnának. Hogy igaz-e ez, és ha igen, miért van így, arról a Nyíregyházán praktizáló dr. Dobos Zoltán Gábor ügyvédet kérdeztük.

"Magyarország a schengeni övezet egyik határállama, és bár Románia, Szlovákia is része a schengeni övezetnek, Ukrajna nem. Ennek következtében az ukrán–magyar 136,7 km hosszú határszakasz egyben schengeni határ is. A schengeni övezetben, illetve az Európai Unióban a dohány és más jövedéki termékek ára lényegesen magasabb, mint Ukrajnában, ami elsősorban az igen magas jövedéki adónak tudható be. Erre a két okra vezethető vissza az, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében elszaporodott cselekményről van szó. Ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy az ukrán és az uniós jövedéki termékek közötti nagy árkülönbség nagy haszonnal kecsegteti a csempészeket. A Szatmár-Bereg térsége kulturálisan nagyon gazdag, ugyanakkor vitathatatlanul az országnak egy gazdaságilag elmaradottabb régiója. A gazdasági elmaradottság és a nagy haszonnal kecsegtető csempészet sajnos egymást erősítik"

- részletezte megkeresésünkre.

Azzal kapcsolatban, hogy valóban virágzik-e a csempészet ma Magyarországon, az ügyvéd elmondta: a vádat képviselő ügyészek gyakran hivatkoznak súlyosító körülményként arra, hogy a szabolcsi bíróságok illetékességi területén elszaporodott bűncselekményről van szó. A közelmúltban azonban két körülmény miatt is úgy tűnhet, hogy inkább visszaszorulóban van a csempészet, ezek közül az egyik nem más, mint a koronavírus-járvány és az amiatt hozott kormányzati intézkedések.

A másik körülmény a Büntető Törvénykönyv változása, ugyanis az új rendelkezés szerint nem valósul meg bűncselekmény, illetve vámszabálysértés valósul meg, ha a költségvetési csalással okozott vagyoni hátrány az 500 ezer forintot nem haladja meg - röviden tehát megemelték a bűncselekményi értékhatárt. Emiatt azokkal szemben, akik csak egy „sporttáskával” próbálkoztak, nem feltétlenül indítanak büntetőeljárást, ez a jogszabályváltozás pedig névlegesen a bűnügyi statisztikát is befolyásolhatja.

Tőkeigényes és egyedül nem kifizetődő biznisz

Dr. Dobos Zoltán Gábort a csempészmaffia létezéséről, működéséről is kérdeztük. Mint mondta, a bűncselekmény egyedül is elkövethető, és gyakori a magányos elkövető, de ők amatőr módszerekkel, kis tételben, alkalmi jelleggel, kis haszonnal és nagy lebukási valószínűség mellett „dolgoznak”. Mindemellett napról napra felkészültebbek a határőrök, amihez technikai felszereltség is párosul (hőkamerák, drónok, röntgengépek stb.).

Így aki ezen tényleg keresni akar, az nem egyedül csinálja. Mindemellett egy tőkeigényes bűncselekményről van szó, hiszen a jövedéki terméket a határ másik oldalán be kell szerezni, ki kell fizetni, szállítani kell, ezután is pénzbe kerül az államhatáron a termék átjuttatása, majd ismét fizetni kell határtól az ország belsejébe történő juttatásért és a terítésért. Következésképpen

"Összetett folyamat ez, amihez valakinek anyagi hátteret kell biztosítani, koordinálni kell, és embereket bevonni a különböző feladatok ellátása érdekében. Ez csak csoportosan, illetve szervezett körülmények között kivitelezhető, a magányos elkövető éppen ezért ritka", összegezte az ügyvéd, aki azt is hozzátette: sok esetben maguk a résztvevők sem ismerik egymást.

Mint modta, "vannak olyanok, akik csak egy részcselekményt végeznek el, és csak alkalmi jelleggel, alkalmi pénzért vesznek részt egy-egy elkövetői kör működésében. Van úgy, hogy futárokat vagy sofőröket akként hajtanak fel a szervezők, hogy egy benzinkúton vagy egy út szélén szólítanak le ismeretlen mackónadrágos fiatalembereket, és könnyű pénzt, valamint könnyű munkát ígérnek."

Dr. Dobos Zoltán Gábor munkája során gyakran kerül kapcsolatba csempészekkel és/vagy kompromittálódott határőrökkel. Mint mondja, tapasztalatai alapján a költségvetési csalás elkövetője intellektuálisan valamivel magasabban kvalifikált, mint az átlag bűnöző. Bár tabu, de tudomásul kell venni, hogy

A korrupciót egyrészről a korrupciós cselekmények szigorításával, másrészről a határőrök, rendőrök bérének rendezésével lehetne visszaszorítani. Személyes véleménye szerint elsődlegesen Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdaságának, sőt főleg a határmenti települések gazdaságának fellendítésével lehet hosszútávon fellépni a csempészet ellen. "Ebben az elszegényedett régióban alternatívát kell kínálni azoknak a fiataloknak, akik elkeseredettségükben a csempészvilágban próbálják megtalálni a számításukat", fogalmazott.

Résen van a hatóság

A legfrissebb publikus adatok szerint 2019-ben a NAV szabálysértési hatóságként összesen 1714 szabálysértést derített fel 117,2 millió forint elkövetési és 80 millió forint lefoglalási értékben. Az 1379 hatáskörös szabálysértési ügy 81,5 százaléka szellemi tulajdonnal kapcsolatos visszaélés volt, ugyanakkor a maga 219 esetével gyakori szabálysértéstípusnak számított az alkoholtermékekkel és dohánygyártmányokkal elkövetett vámszabálysértés. Az eljárásokban 24,6 millió forint szabálysértési pénzbírságot szabott ki a hivatal, aminek adó-, valamint vám- és pénzügyőri szakmai szervei ugyanebben az évben 3739 bűncselekmény gyanúját tárták fel, az elkövetési érték meghaladta a 42,7 milliárd forintot.

A hivatal 2940 büntetőfeljelentést tett az illetékes nyomozóhatóságok felé. A NAV Bűnügyi Főigazgatósága és az irányítása alatt álló nyomozó szervek összesen 5308 bűncselekmény gyanúja miatt indítottak büntetőeljárást. Az ügyek közel fele költségvetési csalás volt. A bűncselekményekhez kapcsolódó elkövetési érték 96,4 milliárd forint volt. Az összesített elkövetési érték 92 százalékát a költségvetési csalások körébe tartozó bűncselekmények elkövetési értékei tették ki. A vagyonbiztosítás összege – lefoglalás, zár alá vétel és önkéntes megtérítés együttesen – 89,2 milliárd forint volt.

A NAV bűnügyi szakterülete 2743 költségvetést károsító bűncselekményt derített fel, 85,3 milliárd forint elkövetési értékben, az e körben teljesített vagyonbiztosítás 81,4 milliárd forint. Az utóbbi vagyonbiztosítás nem tartalmazza a költségvetésicsalás-eljárásokban lefoglalt vagy zárolt jövedéki termékek értékét, ami 2019-ben megközelítőleg 998 millió forintot tett ki.

Összesen 20 bűnszervezetet és 28 bűnszövetséget tártak fel, ezek elkövetési értéke 2019-ben 26,2 milliárd, míg a vagyonbiztosítás összértéke 26 milliárd forint volt. Szervezett elkövetést további 18 esetben állapítottak meg.

Az elkövetési érték 1,46 milliárd, illetve közel 700 millió forint volt. 2018-ban a lefoglalt dohánymennyiség csak némileg haladta meg a 10 tonnát, kevesebb, mint 300 millió forint becsült értékben.

Címkép: Police.hu

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

keresztanyu

csempész

csempészet

határ

cigarettacsempészek

ukrán-magyar határ