Bámulatos, mi mindenre képes ez a kutyafajta: rengeteg magyarnak lenne rá szüksége

HelloVidék: Hogyan történik és mennyi ideig tart a vakvezető kutyák kiválasztása és kiképzése?

Berta László: Nagyon lényeges, hogy alapítványunknak saját anyakutyái vannak, akiktől vakvezető vérvonalas kiskutyáink születnek, ami azt jelenti, hogy generációk óta erre a feladatra választják ki őket. Belőlük sokkal magasabb arányban válnak alkalmas kutyák, mintha máshonnan kerültek volna hozzánk. Közülük sem lesz persze mindenki vakvezető kutya, sok példa van arra, hogy a mozgássérült segítő, terápiás, sőt a mentőkutyás pályára viszi a tehetséges nálunk született kölyköt. Ennek is örülünk, hiszen segítőkutya lett belőle, aki valakinek, valakiknek szebbé teszi az életét, sőt, meg is menti. Trafi kutyánk a törökországi földrengés után túlélőket mentett a romok közül. Kiskorukban egy játékos felméréssel, egyéves korukban összetettebb teszttel térképezzük fel, hogy merre folytassa az útját. Tízből nyolc-kilencen lesznek végül segítőkutyák, ami kiváló aránynak számít.

A mi kutyáink egész életükben családban élnek. A nyolchetes kölykök nevelőcsaládokhoz kerülnek, ahol kb. egy évig élnek. Itt szocializálódnak, rengeteget játszanak, közlekednek, és elsajátítják az alapengedelmességet, azután kerülnek kiképzőinkhez, akik nemzetközi élmezőnybe tartoznak szakmai tudásukkal.

A kiképzők otthonában élnek 6-9 hónapig, rengeteget tanulnak, közlekednek, és mivel ketten-hárman vannak együtt kutyák, vidám társaságban tanulják meg a vakvezető szakmát. Ezután „gazdisodnak”, de ez sem egyik percről a másikra történik, hiszen a hozzájuk legjobban passzoló igénylőket keressük. Egy gyorsan haladó, lendületes kutyához egy aktív életet élő, sokat menő, fitt társ illik, és ez csak egy szempont a sok közül. Úgyhogy randiszervezők is vagyunk. Mire a kétéves kor közelébe érnek, már mindegyikük látássérült gazdáját segíti.

Milyen tulajdonságokat keresnek a kutyákban?

A két legfontosabb, hogy ne csak tudjon, hanem akarjon, szeressen is segíteni egy látássérült embernek, és jól tudjon alkalmazkodni a változó körülményekhez. Sok tehetséggel találkoztunk már, de a legnagyobb számban a tenyésztő programunkban született labrador retrieverek alkalmasak erre a pályára.

Milyen konkrét feladatokat látnak el a vakvezető kutyák?

Elsősorban arra tanítjuk őket, hogy a közlekedésben segítsenek. De egy vakvezető kutya nem GPS, sok múlik a gazdákon. Például a kutyák nem látnak színeket, úgyhogy oszlassuk el azt a városi legendát, hogy a lámpás gyalogátkelőknél ők döntenek, mikor lépjenek az úttestre, mert az a gazda feladata. A kutyának amúgy van elég dolga más helyzetekben, és nem elég a rutin, van amikor, ő dönt, például a váratlan helyzetekben, amikor ki kell kerülni egy útfelbontást, vagy egy számára teljesen ismeretlen környéken magabiztosan vezetni, miközben a gazdája rábízza magát. Nem egyszerű a feladatuk. Teljesen jogos, hogy van egy állami vizsga, amin be kell bizonyítaniuk, hogy önálló közlekedésre alkalmas párossá értek együtt. Mi készítjük fel őket erre több hónapon át, vagyis a gazdit is tanítjuk. A kliensnek is fel kell készülnie, tanulnia, hogy jól együttműködő páros legyenek. Aztán a vizsgán három általa ismert útvonal közül húz egyet, amit önállaón kell teljesíteniük. Átkelnek a kereszteződéseken, tömegben közlekednek járműveken, és ügyesen megoldják a mindig előforduló váratlan helyzeteket.

Milyen élethelyzetekben segítenek?

Egy jobb élethez segítenek hozzá, egy aktívabb életre adják meg a lehetőséget. Sokan járnak velük iskolába, munkahelyre és a szabadidős programok is változatosabbak lesznek. A sportban is társak. Milyen menő, amikor valaki kutyás futóversenyen indul, tudjuk, mert van egy 5-6 fős futócsapatunk. A kiképzőink foglalkoznak velük, együtt tréningeznek és látó futókkal versenyeznek. Más zongorakoncerteket ad, megint más sportegyesületet igazgat, és sokan-sokan a maguk területén mind helytállnak. Már ott is vagyunk, amit társadalmi integrációnak szoktak nevezni, mi boldogabb életnek mondjuk, és büszkék vagyunk mindegyik párosunkra.

Vidéken vagy a fővárosban van nagyobb szükség a segítő kutyákra? Milyen tényezők befolyásolják ezt az arányt?

Nem ez a szempont dönt arról, hogy kinek lesz vakvezető kutyája. Inkább az igénylő szükségletei számítanak, például az, hogy iskolába, munkába jár-e, fontos még a személyisége, vágya, akarása. És hogy elhivatott arra, hogy kutyás életet éljen, mert egy kutya sok munkával jár. Szeresse, adja meg neki a játék, mozgás, pihenés örömét és egy békés otthont.

Meddig állnak szolgálatban a vakvezető és segítő kutyák? Hány évesen mennek nyugdíjba? Mi történik velük ezután?

Változó, hogy melyik kutya meddig dolgozik, hiszen más-más életet élnek, de elsősorban az egészségi állapotuk dönt erről. Ezért komoly egészségügyi szűréseken vesznek részt egyéves korukig, amelyek fontos információt adnak ahhoz, hogy képzésbe kerülhetnek-e. Átlagosan nyolc-tíz évet töltenek munkával a gazdájuk mellett, és a legtöbben nyugdíjas korukban is velük maradnak, vagy a családjukon belül. Ha ez akadályba ütközik, akkor volt már rá példa, hogy a nyugdíjas kutya visszaköltözött a saját nevelőcsaládjához. A lényeg, hogy vakvezető kutyáink szerető családban élik le a teljes életüket.

Kik és hogyan segítik az alapítvány munkáját?

Adományokból és az adó 1% felajánlásokból teremtjük elő a kiképzéshez szükséges összegeket és azt, ami a kutyák teljes életét felölelő kiadásokra szükséges. Ez a költség több, mint 5 millió forint egy kutya esetében, amiből a kiképzés a legnagyobb tétel, de a kölyköknevelés, a szűrések, az orvosi ellátás, utókövetés és nyugdíjazás költségei is számottevők.

Milyen jövőbeli terveik vannak az alapítvány számára?

Évente 15 vakvezető kutyát képzünk, hosszú távon szeretnénk megduplázni ezt. Sokan várakoznak hű társra alapítványunknál. A várólistánkon átlagosan 40-50 fő van. Jelenleg 12 kutyánk áll kiképzés alatt, és ha minden a terveink szerint sikerül, akkor 30 kölyök fog megszületni nálunk ebben az évben, akikből a jövő évben vakvezető kutya válhat.

Címlapkép, fotók: Bódogh Gabriella