Budapest 16℃ (kissé felhős)Nem feltétlen a legolcsóbb a legjobb: veszélyes burgonyafajták is kerülhetnek a piacra
Sem a burgonya fajtája, sem felhasználási módja nem érdekli az átlagos vásárlót, a kereskedő pedig gyakran felvilágosítást sem tud adni ezekről. A vevők a döntést általában az ár alapján hozzák meg, derült ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal tegnapi konferenciáján. A hatóság nagy erőkkel próbálja meg kiszűrni az illegálisan behozott burgonyát, de még így is sok csempész nagy üzletet lát ebben – írja a Magyar Idők.
Az aszály és a későbbi nagy esőzések miatt jelentősen csökkent a hazai burgonyatermesztők terméshozama, a növények fejlődésének pedig az sem tett jót, hogy a burgonyabogarak nagy számban voltak jelen a földeken. Oravecz Márton, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elnöke a tegnapi szakmai konferencián elmondta, hogy a burgonya a negyedik legfontosabb élelmiszernövény a világon, alapvető élelmiszernek számít hazánkban is.
A hazai termőterület az elmúlt évtizedekben a töredékére csökkent, a hozamok viszont – a fajtanemesítésnek és a korszerű termesztéstechnológiának köszönhetően – a hetven évvel korábbi szint ötszörösére emelkedtek.
A hazai fogyasztás egyébként évi 25-30 kilogrammra tehető. A kereslet 75-80 százalékát tudja kielégíteni a hazai termés, így minden évben jelentős importra szorul a szektor, miközben az exportunk 5-10 ezer tonnára tehető. A friss áru mellett mintegy 45 ezer tonna feldolgozott, konyhakész, mélyhűtött burgonya kerül a magyar piacra.
Az elmúlt években számtalan intézkedést hajtottak végre a bizonytalan eredetű áruk kiszűrésére, az elektronikus áruforgalom-ellenőrző rendszer működése mellett a Nébih rendszeres határellenőrzéseket is tart, nyilatkozta Oravecz Márton.
Ecsedi István, a Nébih osztályvezetője elmondta, hogy gyakran találkozni olyan esetekkel, amikor a külföldi áru magyarként kerül a piacra. Jellemző például, hogy a Lengyelországból érkező tétel, amelynek igazolással kell rendelkeznie arról, hogy fertőzéstől mentes, először átmegy Romániába, majd hazánkba már román termékként kerül, a fogyasztók pedig végül magyar burgonyaként találkoznak vele a piacokon.
2016-tól új, szigorúbb szabályok vonatkoznak az étkezési burgonya forgalmazására. Eszerint a piacokra kerülő áru külle¬mének számos kritériumnak kell megfelelnie, emellett nemcsak a burgonya fajtáját, hanem azt is fel kell tüntetni, hogy milyen formában ajánlott elfogyasztani a terméket.
A Nébih tapasztalatai szerint számos forgalmazónak gyér ismeretei vannak a kínált áruról, sok esetben nem tüntetik fel a fajtát, a felhasználás módjával pedig maguk sincsenek tisztában. Ez utóbbit a fogyasztók sem várják el, a vásárlást elsősorban az ár és nem a burgonya típusa határozza meg. Pedig ha a kereskedő az adott ételhez legmegfelelőbb fajtát ajánlaná, akkor az elégedett vevő később is biztosan visszatérne hozzá. Ha rossz típust választ, előfordulhat, hogy több hétig nem vásárol ugyanott krumplit.
A fajták széles tárháza áll rendelkezésre, a termelők mintegy 37 itthon bejegyzett és 1679, európai uniós engedéllyel rendelkező burgonyatípus közül választhatnak. Lukács József, a Nébih mezőgazdasági genetikai erőforrások igazgatóságának vezetője szerint a színes paletta miatt nagy feladat megtalálni a megfelelő, versenyképesen termelhető burgonyafajtát.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
