Budapest 6℃ (eső)Nem feltétlen a legolcsóbb a legjobb: veszélyes burgonyafajták is kerülhetnek a piacra
Sem a burgonya fajtája, sem felhasználási módja nem érdekli az átlagos vásárlót, a kereskedő pedig gyakran felvilágosítást sem tud adni ezekről. A vevők a döntést általában az ár alapján hozzák meg, derült ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal tegnapi konferenciáján. A hatóság nagy erőkkel próbálja meg kiszűrni az illegálisan behozott burgonyát, de még így is sok csempész nagy üzletet lát ebben – írja a Magyar Idők.
Az aszály és a későbbi nagy esőzések miatt jelentősen csökkent a hazai burgonyatermesztők terméshozama, a növények fejlődésének pedig az sem tett jót, hogy a burgonyabogarak nagy számban voltak jelen a földeken. Oravecz Márton, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elnöke a tegnapi szakmai konferencián elmondta, hogy a burgonya a negyedik legfontosabb élelmiszernövény a világon, alapvető élelmiszernek számít hazánkban is.
A hazai termőterület az elmúlt évtizedekben a töredékére csökkent, a hozamok viszont – a fajtanemesítésnek és a korszerű termesztéstechnológiának köszönhetően – a hetven évvel korábbi szint ötszörösére emelkedtek.
A hazai fogyasztás egyébként évi 25-30 kilogrammra tehető. A kereslet 75-80 százalékát tudja kielégíteni a hazai termés, így minden évben jelentős importra szorul a szektor, miközben az exportunk 5-10 ezer tonnára tehető. A friss áru mellett mintegy 45 ezer tonna feldolgozott, konyhakész, mélyhűtött burgonya kerül a magyar piacra.
Az elmúlt években számtalan intézkedést hajtottak végre a bizonytalan eredetű áruk kiszűrésére, az elektronikus áruforgalom-ellenőrző rendszer működése mellett a Nébih rendszeres határellenőrzéseket is tart, nyilatkozta Oravecz Márton.
Ecsedi István, a Nébih osztályvezetője elmondta, hogy gyakran találkozni olyan esetekkel, amikor a külföldi áru magyarként kerül a piacra. Jellemző például, hogy a Lengyelországból érkező tétel, amelynek igazolással kell rendelkeznie arról, hogy fertőzéstől mentes, először átmegy Romániába, majd hazánkba már román termékként kerül, a fogyasztók pedig végül magyar burgonyaként találkoznak vele a piacokon.
2016-tól új, szigorúbb szabályok vonatkoznak az étkezési burgonya forgalmazására. Eszerint a piacokra kerülő áru külle¬mének számos kritériumnak kell megfelelnie, emellett nemcsak a burgonya fajtáját, hanem azt is fel kell tüntetni, hogy milyen formában ajánlott elfogyasztani a terméket.
A Nébih tapasztalatai szerint számos forgalmazónak gyér ismeretei vannak a kínált áruról, sok esetben nem tüntetik fel a fajtát, a felhasználás módjával pedig maguk sincsenek tisztában. Ez utóbbit a fogyasztók sem várják el, a vásárlást elsősorban az ár és nem a burgonya típusa határozza meg. Pedig ha a kereskedő az adott ételhez legmegfelelőbb fajtát ajánlaná, akkor az elégedett vevő később is biztosan visszatérne hozzá. Ha rossz típust választ, előfordulhat, hogy több hétig nem vásárol ugyanott krumplit.
A fajták széles tárháza áll rendelkezésre, a termelők mintegy 37 itthon bejegyzett és 1679, európai uniós engedéllyel rendelkező burgonyatípus közül választhatnak. Lukács József, a Nébih mezőgazdasági genetikai erőforrások igazgatóságának vezetője szerint a színes paletta miatt nagy feladat megtalálni a megfelelő, versenyképesen termelhető burgonyafajtát.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
