Koronavírus: nincs helye a pánikvásárlásnak, emiatt szállnak el az árak Magyarországon

Dömötör Nikolett   
  Megosztom
Koronavírus: nincs helye a pánikvásárlásnak, emiatt szállnak el az árak Magyarországon

Győrffy Balázzsal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökével beszélgettünk a koronavírus-járvány magyar agráriumra gyakorolt hatásairól, a húsdrágulásról és arról is, miért nem kell rettegnie a magyar lakosságnak az élelmiszerhiánytól.

HelloVidék: Gyakorlatilag hetek óta tart Magyarországon a koronavírus-járvány miatti felvásárlási láz, kisebb-nagyobb hullámokban, és főleg az élelmiszereket érinti. Sokan tartanak attól, hogy akár tartós, akár ideiglenes hiánnyal kell számolni. Mivel tudná őket megnyugtatni?

Győrffy Balázs: A tényekkel. Az a legegyszerűbb ugyanis, ha elmondjuk, mi a helyzet. Pillanatnyilag a magyar agrárgazdaság nem azzal küzd, hogy nem tudja kielégíteni a fogyasztói igényeket, hanem hogy például a bezáruló olasz exportpiacainkat mivel tudjuk pótolni. Magyarország nemhogy magát képes ellátni élelmiszeripari termékekkel, de jelentős exportot bonyolít külföldre. Nem az a kérdés, hogy lesz-e élelmiszer, hanem hogy a többletet hova fogjuk elhelyezni? A magyar lakosságnak ezért nem kell aggódnia, az élelmiszeripari vállalkozásoknak, a termelőknek is jól felfogott érdeke, hogy élelmiszerhigiéniai és -biztonsági szempontból makulátlan termékekkel lássák el a hazai fogyasztókat és az exportpiacaikat. Ha olyan helyzet állna elő, ami felülmúlna minden, a koronavírussal kapcsolatos várakozást, még akkor is messze lennénk attól, hogy adott esetben az élelmiszeripari vállalkozások működtetését átvegye az állam. Elviekben ez egy lehetséges forgatókönyv, az élelmiszeripar ugyanis nemzetgazdasági szempontból kritikus infrastruktúrának számít.

Ez mit jelent pontosan?

Hogy minden körülmények között, például háború esetén fenn fogják tartani a működőképességét. Semmi alapja nincs tehát annak a hisztériának, aminek szemtanúi, adott esetben résztvevői vagyunk. Élelmiszer van, és lesz is. Furcsának hangozhat ez a kijelentés azzal együtt, hogy a boltok polcai sokszor kiürülnek, ennek azonban nem az az oka, hogy nincs élelmiszer, hanem az, hogy egyszerűen lehetetlen logisztikailag olyan gyorsan pótolni a termékeket, mint amilyen gyorsan felvásárolják. Az a volumen, amit megvettek mondjuk lisztből, teljesen abszurd. Lesz kenyér holnap is, holnapután és azután is, a temérdek felvásárolt liszt pedig valószínűleg a kukában fog landolni. Ekkora mennyiséget szinte képtelenség úgy megfelelően tárolni és felhasználni, hogy végül ne romoljon meg.

Ha komoly túltermelés lesz Magyarországon az olyan termékekből, mint például a gabonafélék, takarmányok, hús és húskészítmények, tej, hogyan tudják kezelni a problémát? Mi a terv a „felesleggel”?

Kérdéses egyelőre, hogy mi történik, ha az olaszokhoz nem tudjuk kivinni a bárányt húsvét előtt vagy nem tudunk nekik gabonát, tejet értékesíteni, és az is, hogy az egyéb piacaink hogyan állnak majd rendelkezésre. Megoldás azonban mindenképpen lesz. Alakult egy munkacsoport, ami a gazdaság újraindításának érdekében dolgoz ki javaslatokat, jómagam is tagja vagyok. Többek között azt vesszük sorra, hogyan lehet minimalizálni a veszteségeket. Szerintem az agrárium szempontjából alapvető fontosságú, hogy a tavaszi és nyári munkák elkezdődjenek és zavartalanul folyjanak. Ehhez vetőmag kell, növényvédő szer, üzemanyag, alkatrész, ami viszonylag jól teljesíthetők. Fontos, hogy beadjuk az egységes kérelmeket, hogy az uniós támogatások rendelkezésre álljanak, és próbáljuk megtartani a kritikus munkaerőt, a munkahelyeket is, főleg karantén esetén. A tejből majd tejport, sajtot készítünk. A bárányokkal kapcsolatban vagy a továbbtartást kell támogatni, vagy levágni és lefagyasztani a húst, várva arra, hogy egy későbbi időpontban, jobb piaci körülmények között értékesíthessük. Az állattenyésztés és a kertészet, különösen a tavaszi előállításhoz kapcsolódó kertészeti tevékenységek rövidtávon mindenképp problémások lehetnek, de számos tényezőt és folyamatot még nem látunk előre.

A napokban megjelent közleményükben arra is felhívták a figyelmet, hogy most kiemelten fontos a magyar termékek vásárlása. Miért?

Az, hogy most ilyen helyzetben lehetünk az élelmiszeriparunkat illetően, egy idilli állapot, ami akkor tartható fent, ha a magyar fogyasztók „békeidőben” is a magyar termékeket keresik. Így marad talpon a magyar élelmiszeripar és lesz produktív, ez kell ahhoz, hogy az ilyen helyzetekben is megállja a helyét. Biztonsági háló az egész nemzet alatt, a fogyasztók biztonságát alapozza meg. Magától értetődő, hogy minden ország a kritikus helyzetekben a saját lakosságát fogja élelmiszerrel ellátni, így azok az országok, ahol úgy voltak vele, hogy olcsóbb, egyszerűbb a külföldi termékhez hozzájutni vagy nincs is lehetőség hazai feldolgozásra, termelésre, most joggal izgulhatnak. Ezért stratégiai ágazat az élelmiszeripar: nem a nemzetgazdasághoz hozzátett GDP-arányos értéke miatt, hanem mert ilyen helyzetben senki nem autót akar venni – lásd a sorra bezáró gyárakat –, sokkal inkább arra gondolunk, hogy enni meg inni kéne.

Hogy látja, „békeidőben” a magyar fogyasztók meg tudták alapozni ezt a biztonsági hálót?

Abszolút. A kiskereskedelemben kapható élelmiszerek nagyjából háromnegyede magyar előállítású termék, ami nem rossz arány, sőt, megnyugtató. Száz százalékra nyilván nem érdemes törekedni, főleg az olyan termékek miatt, amik nem az alapvető, mindennapi élelmiszerek közé tartoznak, inkább színesítik az étkezési kultúránkat. Nem valószínű, hogy nekünk lazacból valaha is saját kapacitásokra kellene szert tenni, az ilyen típusú keresletet nyilván mindig is importból fogjuk fedezni. Az egyensúly jelentőségét éppen a mostani időszak mutatja meg.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara oldalán publikált elemzésükben azt írták, az egyik fő szempont a jelenlegi helyzetben, hogy biztosítani kell a járványügyi korlátozások mellett is a biztonságos áruszállítás fenntartását. Ez mennyire megy gördülékenyen? Azt hallani, hogy hosszú kilométeres sorokban állnak a magyar határon a kamionok. Lesz ennek hatása az ellátási láncra?

Ez az egyik kulcsa a gazdaság életben tartásának, úgy tudom, lesznek rá jó megoldások. Remélem, hogy a kilométeres kamionsorokon nagyon rövid időn belül túljutunk – ha nem, akkor az az egyik legjelentősebb kockázata lenne a válság kezelésének. Ha tudnánk egy jó egyensúlyt találni az egészségügyi kockázatok és a gazdaság működőképessége között, mindenképp egy pozitív lépés lenne, a sofőrök munkájára ugyanis most óriási szükség van.

Azt is hallottuk, hogy kofák panaszkodnak a piacokon, miszerint kezd akadozni a nagybani ellátás. Önnek van erről információja?

Úgy gondolom, az ellátási problémák maximum időszakosak lehetnek és egy-egy esetben fordulhatnak elő, nem ez az általános. Az élelmiszert előállítók ugyanis abban érdekeltek, hogy a termékeik minél hamarabb a fogyasztókhoz kerüljenek.

Ugyancsak tapasztaltuk, hogy néhány helyen durván megdrágult a hús, van árus a piacon, aki 2800 forint/kiló áron adja a csirkemellet. Ön szerint mi lehet az oka ennek? Eleve drágábban jutnak hozzá a termékhez az eladók, vagy ők maguk drágítanak?

A brutális keresletnövekedéssel, a pánikvásárlással a fogyasztók saját maguknak okozhatnak kárt, ez is vezethet az áremelkedéshez. Logikus következmény, hogy a túlkereslet túlárazást generál – lehet utálni, de ez a piacgazdaság logikája. Persze az extrém eseteket meg kell vizsgálni, és szankcionálni – a hatóságot ezt is teszik. Nyilván vannak esetek, amikor az állam beavatkozik, hatósági árat állapít meg vagy maximálja az árat, de azért ez a piaci működéstől alapvetően idegen. Nem azt mondom, hogy nem fordulhat elő, de szerintem pillanatnyilag korántsem tartunk itt.

Ön szerint mikor normalizálódik a helyzet?

Ha a nyár végére visszaáll a rendes kerékvágásba az élet, az már egész elfogadható menetrend. Sajnos arra kell berendezkedni, hogy nem egy párhetes periódus lesz.

Mit gondol, ki tud belőle jönni bármilyen szempontból pozitívan a magyar agrárium?

Minden ilyen eset egyben egy lehetőség is. Nemrég egy dán gazdálkodóval beszélgettem, aki azt mondta: örülnek minden változásnak. Nyilván nekik is nehéz az alkalmazkodás, de a pillanatnyi helyzetben a dán mezőgazdaság képes az összes közül a leggyorsabban reagálni a piaci változásokra, emiatt egyre jobb piaci pozícióik vannak. Nekünk is ezt kell meglovagolni ügyes, kreatív megoldásokkal, hogy amikor újra eldördül a startpisztoly, minél közelebb legyünk az élmezőnyhöz. Az agrárgazdaság szerepe most felértékelődhet emocionálisan is, a lakosság szemében. Fontos, hogy figyeljünk az ágazatra, és azokra is, akik dolgoznak benne – ez például egy olyan lehetőség, amit ki kell használni.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Fontos! 2020. december 31-ig minden hazai banknál igényelhetőek az akciós fogyasztási hitelek, melyek kamata egységesen 5,9%. A kedvezményes személyi kölcsön kamata viszont a legtöbb banknál 2021-től megváltozik, és így magasabb lehet a törlesztőrészlet is, ezért nagyon fontos, hogy már most a számunkra legmegfelelőbb konstrukciót válasszuk! Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor 2021-től így kalkulálhatsz: a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 39 550 forintos törlesztővel a Sberbank nyújtja (THM 7,11%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 39 604 forintos törlesztőt (THM 7,17%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

győrffy balázs

nemzeti agrárgazdasági kamara

agrárium

koronavírus

koronavírus-járvány