Óriási bajban a gyógyfürdők: elkerülheti a csődöt Harkány, Gyula, Zalakaros, Hajdúszoboszló?

Pais-Horváth Szilvia   
  Megosztom
Óriási bajban a gyógyfürdők: elkerülheti a csődöt Harkány, Gyula, Zalakaros, Hajdúszoboszló?

Már a világjárvány tavalyi első hullámában jellemzően a hazai fürdők utolsó szabad pénzeszközeiket is felélték. A nyár, közepesnek is alig mondható, pár hónapos szezonja pedig arra volt jó, hogy életben maradjanak, majd novembertől újfent pár nap leforgása alatt tűnt el a pénztáraktól, medencékből, fürdőgyógyászati kezelőhelyiségekből a vendég. A hazai fürdők azóta is bevételek nélkül, kényszerpihenőn várják az újranyitást, rég felélték utolsó tartalékaikat is, többnyire hitelből finanszírozzák a leállás nem kis költségeit. Mi a helyzet most, a második hullám vége-felé a vidéki fürdővárosokban? Ennek járt utána a HelloVidék.

Iparági szakértők szerint Magyarországon annyiban még speciálisabb a helyzet, hogy a mostani járványhelyzeten kívül is csak a 10 legnagyobb fürdő nyereséges, a többi eleve veszteséges. Annyira magas fix költségekkel kell operálni, hogy 450-500 ezer éves látogatószám alatt nem lehet kihozni egy rentábilis működést.

Egy olyan ágazat került most padlóra, amely 18 ezer munkavállalót foglalkoztat, közel 70 milliárd forint árbevételt generál, az elmúlt években folyamatos bevételnövekedésről számolhatott be. Tavaly az első 8 hónapban a prognosztizált 100 milliárdos éves bevételhez képest 50 százalékos kiesést kellett elszenvedniük.

A gyógyfürdők köré azonban egész települések és szolgáltatóipar is kiépültek, ahol szintén egyre nagyobb a baj. Mi sem bizonyítja jobban, minthogy 13 leglátogatottabb térségből 10-ben gyógyfürdő vonzza a vendégeket. Stratégiai jelentőségű ezért, hogy a vidéki gyógyfürdők valahogy mégis tovább működjenek.

2020 emberpróbáló év lett Gyulán

2019-ben még mindenki arról beszélt, hogy a magyar turizmus a virágkorát éli. Olyan bevételi számokat régóta nem láttak a Gyulai Várfürdőben sem, mint a tavaly év elején. Nagyon jó irányba tartott akkor a várfürdő – kezdtük a beszélgetést Kun Miklós igazgatóval.

Március 18-ától, amikor bezárták a fürdőt, nagyot fordult velük a világ. 2020 emberpróbáló év lett: vendégszámuk 55%-kal csökkent, a bevételük 750 millió forinttal lett kevesebb, gyakorlatilag megfeleződött. 2019-ben 300 millió forint volt a nyereségük, egy év alatt ugyanekkora veszteséget termeltek. Még a nyári nyitás sem segített rajtuk:

A tavaszi kényszerszünet után egy részleges nyitás következett, majd júniusban 24-étől teljes szolgáltatási palettával lehetett üzemelni. A szegény embert még az ág is húzta, pechünkre a július elég esős volt, a nyár sem úgy alakult, ahogy reméltük. Az előző évhez képest júliusban 40% -kal csökkent a vendégforgalmunk, augusztusban 35%-kal jöttek kevesebben. Elmaradtak a külföldi, horvát és romániai vendégeink. Szeptemberben kezdődött a járvány miatti visszarendeződés, aztán novemberben már le is kellett állnunk. Összességében nagyon kevés olyan napunk volt, amikor nyereséggel üzemeltünk volna, a bérköltségek és az üzemeltetési költségek elvitték minden megtakarításunk.

- összegzett a gyulai várfürdő igazgatója, Kun Miklós.

Az igazi nagy feladat Gyulán most az, hogy júniusig életben maradjanak:

Addig ki kell tartani, nincs mese! Nem küldünk el senkit, mert a várfürdő nemcsak a medencékből meg a falakból áll, hanem a dolgozóinkból is, ameddig csak lehet kitartunk mellettük.

– fogalmazott Kun Miklós.

140 ember dolgozik jelenleg is a gyulai fürdőben, ez a létszám a nyári szezonra 170-180-ra emelkedik. A dolgozók a kényszerleállás alatt karbantartási munkálatokat, parkgondozást végeznek. Szerencse a szerencsétlenségben – tette hozzá az igazgató, hogy nagyon sok olyan munkát el tudtak most végezni, ami a szokott vendégforgalom mellett lehetetlenség lett volna.

Az igazi félelmük azonban az, hogy mi van akkor, ha idén tavasszal el is indulhat a fürdő, ki kell nyitniuk, viszont megszűnik a bértámogatás, a vendégek azonban nem jönnek úgy. Akkor 2 hónapig se bírják fenntartani a létesítményeiket.

Gyulán a várfürdő a régió turisztikai motorja is, hiába találni a városban egyéb kiemelt látnivalókat (a várat, a várkertet, a kastélyt), a fő attrakció mégis csak a fürdő. Évente, ha nincs Covid-19, átlagban 630 ezer vendéget fogadnak. A helyi adatok szerint Gyulán minden harmadik lakos a turizmusból él. A városban minden leállt, zárva tartanak az éttermek és a cukrászdák, „megfagyott az élet”. Egy-egy szálloda ugyan nyitva van, azok, amelyek üzleti vendégeket fogadnak, de ez elenyésző. A leállás az önkormányzatot is érzékenyen érinti, hiszen elestek az iparűzési adótól. A helyi vállalkozók az 50%-os bértámogatással egyelőre kihúzzák.

A nyitás kapcsán Gyulán is mindenki jósol mindent. A fürdő vezetése szerint április előtt nem lenne érdemes megnyitni, ez a legkorábbi időpont. A következő a pünkösd, utána viszont szerinte reálisan csak június közepétől indulhatna az élet.

Több száz milliós a kiesés a zalakarosi fürdőben és a településen is

Zalakaroson sem jobb a helyzet – mesélte Czimondor Nándor alpolgármester, aki nem mellesleg szálloda igazgató is:

Az üzleti turizmus irányában vannak nyitva szállodáink, de ez nem mérhető mennyiség. Üres és kihalt a város.

- összegzett.

A gyógyfürdőt fenntartó zalakarosi önkormányzatának is komoly pénzügyi nehézségei vannak, de megpróbálnak túlélni. A fürdő is ezt teszi, a fő cél itt– közölte Czimondor Nándor - a kitartás. Csak minimális elbocsátások voltak, ahhoz viszont, hogy a béreket továbbra is fizetni tudják, elengedhetetlen az állami segítség. Másrészt a túlélésben sokat segített, hogy a tavalyi nyár Zalakaroson kiemelkedően jól sikerült.

A gyógyfürdő térségében működő szállodáknak is több száz milliós a veszteségük. Zalakaroson körülbelül 7000 vendégágy működik, kevesebb mint fele szállodákban (14), a többi magánkiadóknál. Gondoljunk csak bele, mint jelenthet az, ha egy 2400 fős településen több mint 3000 szálláshely található?! Annyit, hogy a fürdő és a turizmus leállása szinte az egész lakosságot érinti. Nem beszélve a vendéglátásból élőkről, akik szintén több hónapja a kényszerpihenőjüket töltik. Az alpolgármester szerint Zalakaros számára ez egy komoly figyelmeztetés, mert egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy az egész település megélhetése kizárólag a gyógyfürdőre támaszkodjon. Van ugyan ipar a közeli Nagykanizsán, oda átjárnak páran dolgozni, de nincs más. Ezért is most, hogy beütött a krach, a zöld iparág betelepítésén gondolkodnak.

Zalakaros költségvetéséből - az elmaradt adók és kieső bérleti díjak miatt - eddig 300-400 millió forint hiányzik:

A városnak több mint 2 milliárd az éves költségvetése, ha abból 300-400 millió forint hiányzik, az a forrásainak egyötöde. Üzembe tartjuk a várost, de túl sok lehetőségünk nincs, fejlesztésekre most nem igen futja.

– nyilatkozta az alpolgármester.

A városban számszerűen még nem jelent meg a munkanélküliség, egyelőre mindenki kivár, éli fel az utolsó tartalékait. A szállodák, állami segítséggel, megtartották ugyan a személyzetüket, de így is havonta akár több tíz millió forint is lehet az a bérköltség, amit úgy kell kifizetniük, hogy nincs bevételük. Ez nehéz feladat – teszi hozzá Czimondor Nándor.

Hajdúszoboszlón minden ötödik dolgozójuktól meg kellett válniuk

A gyógyturizmus drámai visszaesése rendkívüli érzékenyen érinti Hajdúszoboszlót is, nemcsak a gyógyfürdőt, hanem az egész települést. A Hungarospa fürdőkomplexum meghatározó turisztikai vonzereje Hajdúszoboszlónak, ahol Covid járvány következtében tavaly átlagosan 50% körüli mértékű volt a vendégforgalom visszaesése:

A bevétel kiesést jórészt a ráfordításaink csökkentésével, megtakarításokkal kompenzáltuk. Az összes ráfordításunk a tervezett érték 57,6 %-a. A 2020. évi mérleg szerinti veszteségünk – 482 millió forint amortizáció elszámolásával – várhatóan 210 millió forint körül alakul.

– közölte Kircsi Lajos, a Hungarospa Hajdúszoboszlói Zrt vezérigazgatója.

Társaságnál a foglalkoztatottak létszáma 2019 év végén még 532 fő volt, tavaly decemberre ez a létszám 429-re csökkent, ami 20%-os elbocsátást jelent. Jelenleg a határozatlan idejű munkaviszonnyal rendelkező munkavállalók megtartására törekednek, és nem terveznek további elbocsátásokat.

A turizmus szereplői nem tehetnek mást, minthogy kivárják, hogy a jogszabályok lehetővé tegyék a nyitást. Hajdúszoboszlón az üzleti tervezésünkben április hónaptól induló működéssel számolnak.

A novemberi leállás sokként érte Harkányt is

A tavaszi bezárásakor a vezetőség minden dolgozónak ajánlatot tett a munkahelyek megtartása érdekében, ám nagy részüket el kellett engedniük – közölte a Harkányi Gyógyfürdő vezetősége.

Hozzátették:

Ettől függetlenül a májusi nyitás előtt ismét munkába álltak, és felkészültünk a szezonra. A nyár a helyzethez mérten jól alakult, de a korábbi évek belépő létszámát nem sikerült elérnünk.

A novemberi bezárás újra sokként érte a gyógyfürdőt, a kormányzati támogatást kihasználva szerették volna egyben tartani a dolgozóikat, ugyanakkor a kényszerű zárva tartás nem ismert ideje miatt folyamatosan próbálnak átmeneti megoldásokat is keresni a munkavállalóiknak:

A dolgozóink egy része vállalta, hogy mindaddig, amíg a fürdőben nem lesz újra munkájuk, más vállalkozásánál dolgoznak úgymond kirendelés keretében, ezzel pedig megmarad a bérük. Van, aki egészségi állapota, vagy egyéb okok miatt nem vállalta ezt a kirendelést, illetve olyan is akad, aki most saját vállalkozására koncentrál, vagy a családjára támaszkodik. Őket állásidőre kellett tennünk, de ezúttal sem bocsátanunk el egyetlen munkavállalót sem.

- mesélték.

A jelenleg érvényben lévő korlátozások nem csak a fürdőt, hanem az egész várost nehéz helyzetbe hozzák, hiszen Harkány szinte teljes egészében a turizmusból él, a vendéglátóhelyek, a szállásadók és a hotelek mind a fürdőre támaszkodnak. A helyi vállalkozók és a fürdő vezetősége is abban bízik, hogy a most épülő (az idén elkészülő) téli élményfürdő nyitásával kevésbé lesz érzékelhető a szezonalitás, és a vendégek ősztől tavaszig nem csak gyógyulni, hanem a téli strand élményért is őket választják majd. A pandémia a beruházás munkálatait viszont nem akasztotta meg.

Harkányban az áprilisi nyitásban bíznak, erre készülnek.

Az ágazatnak minimum 35 milliárd forintos támogatásra lenne szüksége

A legnagyobb probléma a hazai fürdőkkel, hogy a járvány előtt sem tudtak versenyképes árakkal fellépni a magyar piacon. Egy átlagos fogyasztónak nehéz elképzelnie, hogy 3000 Ft-os átlag jegyárból egy közepes méretű fürdőnek havi 50 millió forintot meg kell termelnie ahhoz, hogy rentábilis legyen a működése. Vannak létesítmények, akiknél ez a minimum bevétel limit havi 100-150 millió forint.

Így fordulhatott elő, hogy egyetlen hazai fürdőnek sem volt annyi tartaléka, hogy ezt a több hónapnyi kényszerpihenőt önerőből finanszírozni tudja – világított rá a problémára Kovacsics Imre, a Magyar Fürdőszövetség alelnöke, az Agárdi Gyógy-és Termálfürdő vezérigazgatója és a győri Rába Quelle Fürdőt működtető társaság tulajdonosa. Mert ha ezek a tartalékok rendelkezésre álltak volna, akkor nem sújtotta volna ekkora mértékben a fürdőágazatot a krízis – fogalmazott.

Magyarországon a fürdők jórészt nem piaci alapon működnek, 90 százalékban önkormányzatiak, 10 százalékuknál van magántulajdonos, vagy nem önkormányzati üzemeltető. Az éttermek és szállodák esetében pont fordított a helyzet: ott 90-95 százalék a magántulajdon. Az önkormányzati fürdők mögött, ha bajba kerülnek, mindig ott áll egy fenntartó önkormányzat, amely – bár nem lenne a feladata a veszteségeket közpénzből finanszírozza. Más a helyzet a magánüzemeltetésű fürdőkkel, ahol a nem várt veszteségeket saját zsebből kell visszapótolni. Jelen esetben a tulajdonosok jórészt hitelekből teszik ezt.

Egy bezárt fürdő esetén is hatalmasok a kiadások: gondoljunk csak bele, 9000 négyzetméteren temperálni kell a fűtést, hogy ne fagyjon szét az épület. Egy 2-10 milliárd értékű fürdőknek nem csekély a biztosítási költsége sem, amit akkor is fizetni kell, ha zárva tartanak. Nem beszélve a bérekről. A fizetések 50 százalékát járulékkedvezménnyel kipótolja ugyan az állam, - e nélkül a támogatás nélkül már gyakorlatilag egy munkavállalót sem lehetett volna megtartani – de a másik 50 százalékot azonban továbbra is a fürdőknek kell előteremteniük, úgy, hogy hónapok óta nincs semmilyen bevételük. Kovacsics Imre szerint nincs is olyan magyar fürdő, ahol nem kellett elbocsátani embereket, vagy nem kényszerültek arra, hogy egy részüket részmunkaidőben foglalkoztassák tovább.

A kényszerpihenő alatt egy ideig lehetett még foglalkoztatni a dolgozókat, de a renováláshoz, felújításokhoz is plusz pénzforrások kellenek. Nagyobb fürdők esetében a festések és karbantartások elvégzése is 100 milliókba kerül.

„De azt is elfelejtik, hogy a fürdőknek vannak albérlői, akik a szolgáltatásokat végzik. Büfések, éttermesek és wellness-szolgáltatásokat végzők, akik szintén leálltak, tőlük sem lehet albérleti díjat kérni, ez is jelentős kiesés.” – folytatta az alelnök.

Másrészt senki sem beszél azokról a vállalkozásokról és beszállítókról sem, akik a fürdőkbe a fertőtlenítőszereket, vagy éppen a hazai kézműves söröket, a kávét és az üdítőket, vagy az éttermekbe a nyersanyagot beszállítják. Náluk mekkora kiesés lehet?

A szakképzett munkaerőt viszont a végsőkig muszáj megtartaniuk, hiszen a fürdők üzemeltetéséhez speciális szakemberekre van szükség, egy vízgépészethez értőt vagy egy szaunamestert nem lehet csak úgy utcára tenni.

Kovacsics Imre üzemeltetésében működő győri fürdőben egyébként is zárva tartanának, hiszen nagyszabású felújítási munkálatok zajlanak. Az előző évekhez képest a tavalyi nyári szezont viszont Győrben is megszenvedték. Ez jórészt annak volt köszönhető – közölte Kovacsics, hogy a győri tipikusan határmenti fürdő, így jellemzően, 70%-ban szlovák cseh és osztrák vendégeik vannak, akik tavaly a járványhelyzet miatt elmaradtak. Tavaly 280 millió körüli bevétel-kiesésük volt, amit legnagyobb részben hitelből fedeztek, és amit 3 év múlva, egy összegben kell majd visszafizetnie.

Az Agárdi fürdő – amelynek szintén Kovacsics a vezetője - ellenben a nyári szezonban közel 70%-kal működött. Ide hagyományosan magyar vendégek jártak, ezért nem volt akkora visszaesés, mint Győrben: „CSAK” 150 millió forint volt az előző évhez képest, melyet most kénytelenek a fejlesztési tartalékaikból finanszírozni.

A feketeleves azonban eztán jöhet!

Kovacsics szerint, ha vírus utóéletét nem kezeljük, ha nem sikerül jól koordinálni a kezdeteket, akkor a fürdők esetében a nyitás után nagyon nagy bedőlésekre lehet számítani.

Jó pár hónappal ezelőtt kiszámolták, hogy a szektornak legalább 35 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra lenne szüksége ahhoz, hogy a nem várt kiadásokat, árbevétel-kieséseket valahogy pótolni tudják. Nem nyereséget szeretnének – csak túlélni. Ez a támogatási összeg azóta is hiányzik a rendszerből. Kiemelte még, hogy mivel az önkormányzati fürdők nem tartoznak a kkv-k (kis- és középvállalkozások) kategóriájába, így a Széchenyi Turisztikai Kártya hitelkonstrukciója sem segíthet, hiszen azok maximum a középvállalkozások kategóriájáig nyújtanak mentőövet.

Emberpróbáló helyzet a mostani, viszont attól is tartanak, mi lesz a veszélyhelyzet után: visszatérnek majd a vendégek?! A Fürdőszövetség alelnöke szerint a veszélyhelyzet elmúltával - kommunikáció szempontjából - nagy hangsúlyt kell arra fektetni, hogy a vírus terjedésének semmi köze a vizes közegekhez. A fürdők látogatása semmivel sem veszélyesebb, mint például plázákba, bevásárlóközpontokba járni, vagy éppen tömegesen síelni. Épp ellenkezőleg: a fürdőlétesítmények alkalmasak arra, hogy az emberek pihenjenek, kikapcsolódjanak, gyógyvizekkel és szaunázással immunrendszerüket erősítsék, tehát feltöltsék testüket-lelküket a hazai fürdőkben.

A szakember ahhoz, hogy a fürdők túléljék a nyitást, elengedhetetlenül fontos, hogy a járulékkedvezményt még a nyitás után minimum 6 hónapig meghosszabbítsák és hogy a hitelmoratórium év végéig fennmaradhasson - ezek az intézkedések eddig is nagy segítséget nyújtottak a bajba jutott fürdőknek és a gazdaság szereplőinek.

Ezeken kívül régóta aktuális lenne a fürdőjegy árak 27%-os áfa tartalmát 5%-ra csökkenteni, valamint a gyógyászati kezelések OEP részét a mostani támogatás duplájára emelni.

Fenti intézkedések hiányában elképzelhető az a forgatókönyv is, hogy bár kinyitnak a fürdők, de a vendégek nem jönnek olyan nagy számban, hogy megérje. Viszont a medencéket üzembe helyezték, a fertőtlenítést, a vízdíjat, a takarítást, a személyzetet fizetniük kell, és összességében még nagyobb veszteséget termelek, mint ha el se indultak volna.

Mindezek fényében elmondható, hogy természetesen az emberi életek megóvása a jelenlegi helyzetben a legfontosabb feladat, de ezen felül a családok megélhetését is szem előtt kell tartani. Az egészség, biztonság és a gazdaság egyensúlyának megteremtése a cél a fürdőszektorban is – hangsúlyozta a Magyar Fürdőszövetség alelnöke.

Címlapkép forrása: MTI/Varga György

NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? IGEN, VAN! MEGÉRI VÁLTANI

Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes szémlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

turizmus

gyógyfürdő

zalakaros

harkány

gyulai várfürdő

győr

hajdúszoboszló