Brutális bírságot kaphatnak tavasszal a kertes ház tulajok: a szomszédod is feljelenthet

A kertes házak udvarán nemcsak ősszel, de tavasszal, a metszések után is halomban állhat a zöld hulladék. Sokan egyszerűen alágyújtanak és elégetik. Ennek azonban számos negatív hatása van, településenként eltérő, hogy engedélyezik-e a tűzgyújtást. Égetés során sok egészségre káros anyag kerülhet a levegőbe, nem is beszélve a szomszédoknak okozott kellemetlen füstfelhőről, amitől a szebb napokon nem tudnak kiteregetni. Mégis sokan ragaszkodnak az égetéshez és ódzkodnak a növényi hulladékok komposztálásától gyakran téves információkra, tévhitekre támaszkodva.

Most szabad vagy nem szabad a kerti hulladék égetése?

Elvileg 2021. január 1-jétől a zöld hulladék égetése országosan tilos (környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény). A törvénykezés azonban a települések vezetésének ad egy kiskaput: a 1995. évi LIII. törvény 48. § (4) bekezdés b) pontja alapján az önkormányzatok– amennyiben azt szükségesnek tartják – helyi rendeletben szabályozhatják az avar és a kerti hulladék égetését.

Ha valaki tehát saját kertjében vagy a telkén az összegyűjtött száraz növényeket el szeretné égetni, azt csak akkor teheti meg, ha az adott településnek van erről szóló önkormányzati rendelete.

Azokon a településeken, ahol az önkormányzatok rendeletet alkottak a kérdésben, ott jellemzően az avar és kerti hulladék égetése az év egy időszakában vagy a hét bizonyos napjain engedélyezett. Tehát az, aki zöld hulladékot szeretnénk égetni, előbb a helyi önkormányzati hivatalban érdeklődni, megengedett-e, és ha esetleg igen, mikor lehet a szabályoknak megfelelően elégetni a faleveleket, kisebb ágakat.

Ahány település, annyiféle szabályozás. A KÖTHÁLÓ felméréséből azonban kiderült, hogy például Pest megyében 17 településen egész évben tilos az égetés (Budakalász, Budapest, Csömör, Galgahévíz, Gyál, Gyömrő, Ipolydamásd, Kóspallag, Nagybörzsöny, Nagykovácsi, Nagykőrös, Pilisszántó, Százhalombatta, Tárnok, Törökbálint, Vácszentlászló, Vecsés) míg két település rendkívüli szigort alkalmaz, Csőváron négy, Tökön három előre meghatározott napon lehet kerti hulladékot égetni.

Mi van akkor, ha nincs helyi önkormányzati szabályozás?

Helyi szabályozás hiányában – ahogy az 2024-től Érd város esetében is láthatjuk - az avarégetés kérdésével kapcsolatban az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 225. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadóak, amely alapján

MINDENKOR tilos az avar és kerti hulladék égetése.

A levegő védelmét szabályzó 306/2010-es kormányrendelet további rendelkezéseket tartalmaz az avar és kerti hulladék égetés hatósági ellenőrzésével, bírságolásával kapcsolatban. Az a magánszemély, aki tiltott helyen vagy időszakban égeti el a kerti hulladékát,

legfeljebb 100 ezer forintos bírsággal büntethető.

Az eljáró hatóság az illetékes járási hivatal hatósági osztálya. A tilalom - ezt fontos kiemelnünk - azonban nem terjed ki a kerti sütögetésre, a bográcsozásra és a grillezésre sem!

Viszont az sem megoldás, ha egyszerűen az udvaron hagyja az ember a zöld hulladékot: a jelenlegi szabályozás szerint a helyi tiltó szabályok, vagy az esetleges általános tűzgyújtási tilalom miatt sem lehet felhalmozni a kertekben az éghető hulladékot (ágnyesedéket, leveleket, stb). A törvény szerint ugyanis az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani.

Tényleg, mi a baj az avarégetéssel?

Több tanulmány is kimutatta, hogy szoros az összefüggés a vírusos légúti megbetegedések súlyossága, az emiatti elhalálozások száma, valamint a légszennyezés között. Minél szennyezettebb levegőben tartózkodik valaki és minél hosszabb ideig, annál nagyobb a kockázat – hívta fel a figyelmet a Levegő Munkacsoport.

Nem vita tárgya, tény ugyanis az avarégetés jelentősen rontja a levegőminőséget: 100 kg avar égetése során annyi veszélyes anyag kerül a levegőbe, amennyi egy közepes méretű település egész légterét határérték felett beszennyezheti. Az esti égetés semmit sem javít ezen a helyzeten, sőt szélcsendes időben órákig megrekednek a szennyező anyagok a házak között, könnyen kitarthatnak reggelig, és persze a nyílászárók résein is jelentős mennyiségű füst tud a beltérbe jutni, arról nem is beszélve, hogy sokan szeretnének este is szellőztetni, kimenni. A szennyező anyagok a mi éghajlatunkon megszokott éjszakai inverzió miatt esti égetésnél jóval több ideig a talaj közelében maradhatnak.

Inkább minél előbb álljunk neki komposztálni!

Ahogy Kósa Dániel kertészmérnök tanácsolta, a lehullott leveleket, lenyesett ágakat, vagy hajtásokat égetés helyett komposztálhatjuk is. Jelöljünk ki egy sarkot vagy egy alkalmas eldugott helyet a kertben, ahol nem csak ezeket, hanem a nyáron lenyírt gyepet, konyhai bio hulladékot is gyűjthetjük itt, és ebből pár év alatt kiváló tápanyagforrás lesz a növényeknek.

Amennyiben beszerzésre kerül egy ágdaráló, akkor ledarálva az ágakat gallyakat, kiváló talajlazító illetve hosszútávú tápanyag forrást tudunk belekeverni az ágyásainkba, mind a dísznövények, gyümölcsök, fák, bokrok ültetésénél, valamint a palánták ágyásainak kialakításánál. Használhatjuk továbbá még, talaj takarására, hogy kevésbé gyomosodjon a talaj, illetve csökkentsük a párologtatását.

A nagyobb ágakra több megoldás is lehet:

• Alaposan kiszárítva tüzelőberendezésben fűtési céllal elégethetők.
• Zöld hulladék elszállításakor elviszik azokat is (sok helyen pl. nem kell zsákba tenni, hanem kívülről kell ráakasztani egy zsákot, jelezve ezzel, hogy a szállítás díja a zsák megvásárlásával megfizetésre került).
• Számos önkormányzat közösségi aprítógépet, darálót biztosít, és van, ahol azt ingyenesen ki is szállítják helyben aprítás céljára (így sokkal kisebb helyen és gyorsabban is komposztálható, vagy akár a talajba is beforgatható a darálmány). Ha ilyen nincs, javasolni kell az önkormányzatnak a vásárlását.

Figyelem, ha mégis égettünk, legalább a hamut hasznosítsuk!

Ha mégis az égetés mellett döntünk, akkor nézzük, hogy a megmaradt az eltüzelt növényi részekből keletkezett hamuval mit tegyünk! Akár ilyen formán, vagy ha kályhában, kandallóban, akár kazánban tüzeltük el a fát, az összegyűjt hamut sem kell feltétlen kell kidobni. A hamuban ugyanis sok a tápanyag, valamint a nyomelem– tanácsolta a HelloVidéknek Kósa Dániel kertészmérnök.

Többek között foszfort és káliumot is tudunk visszajuttatni a talajunkba vele. Viszont meg kell említeni a talajra gyakorolt nagy lúgosító hatását, ugyanis pH értéke 10-13 körüli. Akinek meszes a talaja van, számára ez egy jó megoldás lehet a semlegesítésre. A benne lévő só miatt használhatjuk növényvédelemre is, ugyanis a kártevőket elriasztja. Így a csigák, tetvek ellen, vagy akár a hernyók ellen is bevethető, ez az egyébként szemétként kezelt melléktermék.

Címlapkép: Getty Images