Ez az igazi rezsicsökkentés: egyre több vidéki nullázza így a villanyszámlát

Steiner Petra   
  Megosztom
Ez az igazi rezsicsökkentés: egyre több vidéki nullázza így a villanyszámlát

Míg jó tíz évvel ezelőtt inkább csak külföldi filmekben lehetett látni óriási, egész városok áramellátását biztosító napelemparkokat, az utóbbi években állami intézmények, kkv-k, önkormányzatok és családi házak tetőcserepein is egyre gyakrabban felbukkannak. Úri huncutság vagy reálisan elérhető beruházás? A HelloVidék ennek járt utána.

Nem véletlenül látni a vállalkozások és önkormányzatok mellett a lakóingatlanok tetején is napelemeket és napkollektorokat. Bár mint minden újítás, ez is a fejlettebb nyugat-európai államokban, valamint a gazdasági fősodorba tartozó országokban, így az USA-ban és Kínában is jóval előbb megjelentek, az utóbbi években Magyarországon is egyre jobban elterjednek. Mindez köszönhető a 2018. január 1-től életbe lépő környezetvédelmi termékdíj csökkenésének, amely a napelemek kilója után befizetendő összeget 114 forintról 57-re mérsékelte, így a 2016-os visszaesést követően most újból növekvő tendenciát mutat a megújuló energiaforrás népszerűsége.

Valószínűleg a magyar kormány is felismerte az ebben rejlő potenciált, mert az atomerőművekben előállított villamos energia után már 2017-ben második helyen álltak a megújuló energiaforrások a hulladékból nyert energiával egyetemben, áll a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legfrissebb éves jelentésében. A több szempontból környezetbarátabbnak számító napelemeket illetően a növekedés a 2016-os évhez képest 60%-os, így nem légből kapott kijelentés, hogy az utóbbi években egyre jobban rákapunk a klímavédelmet is előtérbe helyező napenergia ízére.

Régiós szinten 2015-ben csúcstartó volt az Észak-Alföld évi 25,6 ezer kW megtermelt energiával, közvetlenül mögötte sorakozott fel a Dél-Alföld 23 ezer kW villamos energiával. A számok néhány év leforgása alatt jelentősen változtak, 2017-ben már a listavezető a Pest megyét lefedő Közép-Magyarország évi 46 ezer kW-tal, de a többi régió is felkúszott a 40 ezer kW per éves szintig az ilyetén módon előállított energiával. De mit is takarnak ezek a számok? Hogy érthetőbb legyen, háztartásokra lebontva az éves villamos energiaigény az NKM adatai szerint a 2018-as évben 2192kW körül alakult, ami természetesen erősen eltérő lehet az egy ingatlanban élők száma szerint, valamint a fűtés jellege is jelentősen befolyásolhatja egy-egy család áramszámláját.

Ha a villamos energiával megoldott fűtési rendszert nem számoljuk, igazi energiazabálónak számít a nyári hőség idején slágerterméknek számító klíma, a villanytűzhely, a bojler és az átfolyós vízmelegítő, ehhez képest a mindennapos használatban megjelenő mosógép, hűtő, mosogatógép, televízió és mikró már közel sem eszik olyan sokat. Akkor mégis miért van szükség napelemes rendszerek használatára, ha európai uniós szinten a magyar villamos energia ára a harmadik legalacsonyabb? A válasz evidens: az adott háztartások anyagi helyzetétől függetlenül is vonzó gondolat a nulla forintos villanyszámla, mert az arra fordítandó összeg így könnyedén átcsoportosítható például a szórakozás területére, amely így emeli az életszínvonal minőségét, a lakosság társadalmi elégedettségét.

A MEKH a 2018-as évtől kezdve gyűjt adatokat a természetes és nem természetes személyek közti megoszlásról, amikből egyértelműen látszik, hogy negyedéves szinten rendszerint 80% körüli túlsúlyban vannak az önkormányzati, vállalati és intézményi napelemes kiserőművekhez képest a lakossági beruházások. A 2018-as évre vonatkozó negyedéves jelentések szerint tavaly 10 754 erőművel gazdagodott az ország, amiből 8902 darabot természetes személyek telepítettek és csak 1852-t nem természetes személyek, ami a tavalyi évi, több mint 9 ezer darabszámos bővülést tekintve növekvő tendenciát mutat.

A hálózatra csatlakoztatott napelemes rendszerek 71%-a is a 2-8kW közötti kapacitásból kerül ki, amely egy háztartás éves energiaszükségletét fedi le: 1,5-2kW-os rendszer szükségeltetik általában például egy földgázzal fűtött lakáshoz, viszont ha utóbbit is villamos energiával biztosítják, akkor egy 5kW-os erőművel kell számolni. A kérdés viszont ott lóg a levegőben: mibe kerül ez egy családnak, és egyáltalán érdemes-e beleinvesztálni, belátható időn belül megtérül-e a belefektetett tőke?

Bár a villamos energia ára hazánkban, mint korábban említettük, európai uniós szinten kedvezőnek mondható, azonban a hírhedten árérzékeny magyar társadalom nem csoda, ha egy nem várt áremelkedésnek így próbálja meg elejét venni. Míg 6-8 éve 3-4 millió forintjába került egy átlagos magyar családnak, hogy a nem áramalapú fűtésű ingatlanjában megvalósíthassa a 0 forintos villanyszámlát, addig ez az összeg az idei évre már 1,2-1,5 millió forintra csökkent.

Egy használt autó árával azonos, háztartási kiserőműnek számító napelemes rendszer beruházása körülbelül 9-12 éven belül térül meg, amely számításba véve a kollektorok 25-30 éves garantált élettartamát, ami ennél még jó tíz évvel több is lehet, nem is olyan rossz arány. Természetesen ehhez hozzátartozik az is, hogy a márkaválasztásnál nem szabad skótnak lenni, mert olcsó húsnak híg a leve alapon a piacon legkedvezőbb árú termékek lehet, hogy még a megtérülési időn belül tönkremennek.

Spórolni, de miből?

A vállalkozások és önkormányzatok könnyebb helyzetben vannak, amikor a villanyszámla csökkentését tűzik ki célul, számukra sok éve hirdetnek pályázati lehetőségeket, amik keretében vissza nem térítendő támogatással valósíthatják meg kis kapacitású napelemes rendszereiket. A Magyar Fejlesztési Bank Pontok hálózaton belül kifejezetten a TakarékCsoport is foglalkozik ilyen célú megkeresésekkel. Ezzel kapcsolatban elmondták, hogy bár jelenleg a vállalkozói napelemes MFB termék nem elérhető keretkimerülés miatt, de eddig 400 vállalkozói igényből közel 200 kérelmet már teljesítettek.

Az ilyen célú hiteligénylések tekintetében a közép-magyarországi (27%) és a dél-alföldi (25%) régió szerepel kimagaslóan, utóbbin belül a megoszlás a következő: Bács-Kiskun megye 73%, Csongrád 22%, Békés 5%. A lakossági igényeket tekintve egyszerűbben felmérhető, hogy az igénylő adott esetben hitelképesnek minősül-e, de vállalkozói oldalon ez a kérdés már sokkal összetettebb a bankok számára.

Azokat a projekteket kedveljük finanszírozási oldalról, ahol szakmai múlttal rendelkező befektető van, min. 30%-nyi önerőt vállal a projektben, leellenőrizhető technológiát épít és mind a kivitelező, mind az üzemeltető komoly tapasztalatokkal rendelkező megbízható cég. Forint finanszírozást adunk, a futamidő általában 10-12 év, és gyakran intézményi garancia kerül bevonásra. Mivel jó hozammal (akár éves 8-10%-kal) kecsegtetnek a szakmailag jól összerakott projektek, és több engedéllyel rendelkező projekt keresi a finanszírozási lehetőséget, ezért növekvő tendenciát tapasztalunk a piacon

– adott hangot a növekvő beruházási kedvnek a vállalkozói szférában a TakarékCsoport.

De mi a helyzet a lakossági igényekkel? Szerencsére a napelemek árának drasztikus csökkentésével a bankok már jó konstrukciókat tudnak kínálni kifejezetten a magánszemélyek részére is. „Azt tapasztaljuk, hogy a piacon még mindig sok KÁT vagy METÁR engedéllyel rendelkező napelemes projekt keresi a finanszírozási lehetőséget. A Takarékbankot is rengeteg ügyfél kereste meg az elmúlt időszakban, hogy a napelem projektjét finanszírozza. Az MFB Pontos kedvezményes konstrukcióban lehetett ilyen ügyleteket finanszírozni a tavalyi évig, de ez a lehetőség kimerült. Jelenleg NHP vagy piacalapú hitelt tudunk ajánlani ügyfeleink részére. A legtöbb bankban az iparági limitek betelte miatt már nem, vagy csak nagyon limitált módon fogadnak be ilyen ügyleteket. A Takarékbank továbbra is nyitott a napelem ügyletek finanszírozása iránt üzleti/kockázati alapon.” – válaszolt a háztartási kiserőművekkel kapcsolatos lehetőségekre a Takarék Csoport.

Kifejezetten erre a célra irányuló lakossági hiteligénylések az MFB Pontok programban a következőképp alakultak: ez idáig több mint 2600-an igényeltek hitelt kifejezetten napkollektorokra, amiből 2100 kérelmet jóvá is hagytak, ebből 1500 ügyfél összesen 3,7 milliárd értékben már kézhez is kapta a támogatást a beruházásához. Földrajzi megoszlás tekintetében elég széles a spektrum az egész ország területén, mert fontos a napsütéses órák száma (emiatt az alföldi régió kiemelt fontosságú), a hálózati csatlakozási pont közelsége és a projekt telek megszerzési lehetősége is, utóbbi inkább csak a vállalkozói szektort érinti.

A lakossági MFB programok tekintetében szintén a közép-magyarországi (29%) és a dél-alföldi (22%) régió magaslik ki az igényléseket tekintve. A dél-alföldi régióban az igények megoszlása a következő: Bács-Kiskun megye 28%, Csongrád 35%, Békés 36%

– részletezte a TakarékCsoport az igénylések területi megoszlását a térségben.

A vállalati és lakossági igényléseket tekintve tehát jól látszik, hogy míg a cégek ilyen célú beruházásai keletről nyugat felé haladva ugrásszerűen megemelkednek, addig a magánszemélyek körében fordított az irány, és mintegy a rosszabb munkaerőpiaci helyzetben lévő Békés megyei lakosok kívánnak a legtöbbet spórolni.

Az MFB Pontok konstrukción keresztül a lakosság 0,5-10 millió forint hitelt igényelhet maximum 20 éves futamidőre, 0%-os kamat mellett, a kedvező feltételek látva pedig nem csoda, hogy nemcsak az igénylések, de a befogadások száma is évről évre növekvő tendenciát mutat. „Lakossági termékek oldalon a program elindulását követően évről évre emelkedik az új befogadások aránya, míg 2018 májusában 199 befogadás történt, 2019 májusában 343 lakossági ügylet került benyújtásra” – válaszolta a HelloVidék kérdésére a TakarékCsoport.

Az ausztráliai Victoria University kutatásában megállapították, hogy a rezsi ilyetén módon való csökkentése kifejezetten az alacsony és közepes társadalmi, gazdasági helyzetű háztartások körében népszerű, a magasabb jövedelműek között pedig kevésbé. Jól látható tehát, hogy a külföldi trendek hazánkba is begyűrűztek az egyre inkább elérhető árú napkollektoroknak és a beruházás belátható időn belüli megtérülésének köszönhetően. A jelen gazdasági helyzetet figyelembe véve rendkívül kedvező konstrukciók állnak a lakosság rendelkezésére, így aki spórolni szeretne a villanyszámláján, egyre inkább nem kérdés, hogy mibe érdemes befektetnie.

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

villanyszámla

napelem

napkollektor

napenergia