Támad a „láthatatlan gyilkos”: így mérsékelhetik a helyi önkormányzatok a levegőszennyezést

Jeki Gabriella   
  Megosztom
Támad a „láthatatlan gyilkos”: így mérsékelhetik a helyi önkormányzatok a levegőszennyezést

Az Európai Bizottság egy új európai zöld megállapodást javasolt, amely célként tűzte ki a szennyezőanyag-mentességet, amely a toxikus anyagoktól mentes környezet megteremtését hivatott biztosítani. Nem véletlenül: ez az új környezetvédelmi biztos által említett három prioritás egyike, amely mindenekelőtt a levegőre, a vízre és a talajra vonatkozik és szorosan kapcsolódik 2021-ben elfogadandó szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervhez. A HelloVidék Karácsony Ádámot, a Pest megyei Tahitótfalu önkormányzati képviselőjét, a Régiók Európai Bizottsága (CoR) magyar tagját kérdezte, aki vállalta a tiszta levegőre vonatkozó vélemény jelentéstevői feladatát.

A levegőszennyezés továbbra is a legnagyobb környezeti eredetű egészségi kockázat Európában: évente majdnem 500 ezer ember idő előtti halálát okozza. Ez a közúti balesetek áldozatainak tízszerese. A légszennyezés összefügg a légzőszervi és szív- és érrendszeri betegségekkel, a szélütéssel és a rákkal. Továbbá az éghajlatot, az ökoszisztémákat, az épített környezetet – ezen belül a kulturális örökséget – és a gazdaságot is jelentősen károsítja.

A finom szálló por szintje alig csökken

És bár a levegőminőség az utóbbi években fokozatosan javult Európában, ám számos tagállam továbbra sem nem felel meg a hatályos előírásoknak: jelenleg több mint a felük ellen folyik emiatt kötelezettségszegési eljárás. Ne felejtsük azonban, hogy az emberi légzőrendszerre egyik legveszélyesebb szennyezési forma, a finom szálló por (PM2,5) szintje nem csökkent jelentős mértékben az európai országokban.

Települési és megyei képviselőként fontosnak tartom, hogy a lakóhelyünk térségében is tegyünk meg minden tőlünk telhetőt a környezetünk védelméért. A Régiók Bizottságában éppen ezért örömmel vállaltam a vélemény jelentéstevői feladatát, mivel azt gondolom, hogy az önkormányzatok viszonylag kis befektetéssel, elsősorban szemléletformálással, valamint a már meglévő jógyakorlatok mentén tudják előmozdítani a környezetvédelem ügyét. Ezek a lépések azonban alulról felfelé építkezve lehetnek igazán eredményesek és tudják hatékonyan támogatni a kormány környezetvédelmi intézkedéseit

– mondta el a HelloVidék kérdésére Karácsony Ádám.

A levegőminőség javítását a szakember szerint leghatékonyabban a megelőzés elvének alkalmazásával, azaz a kibocsátások megakadályozásával és korlátozásával lehetne támogatni. A legfontosabb légszennyező források ugyanis napjainkban a lakossági szilárd tüzelésből és a közlekedésből származnak. Úgy gondolja: el kell ismerni, hogy már nem csupán a „nagy gyárak” ontják tőlünk függetlenül a füstöt (országos szinten a kisméretű részecske (PM2,5) kibocsátás több mint háromnegyede a lakossági szilárd tüzelésből származik), hanem mindenkinek személyes felelőssége van a helyi légszennyezettség kialakulásában.

A légszennyezés nem ismer országhatárokat

A Régiók Európai Bizottságának álláspontja szerint fontos szem előtt tartani azt is, hogy általánosságban véve az olyan környezeti problémák, mint a légszennyezés, nem ismernek országhatárokat. Ezért kiemelt jelentőségű a nemzetközi és regionális együttműködés, illetve fellépés.

Magyarország földrajzi elhelyezkedéséből fakadóan a levegőminőség alakulása szempontjából kedvezőtlen helyzetben van. A Kárpát-medence levegője nehezen tisztul, ritkák a frontok, a szélsebesség alacsony, úgynevezett „hidegpárna” alakul ki, amely lenyomja a szmogot a talaj közelébe. Mindezen tényezők indokolják, hogy hazánknak fokozottan figyelembe kell vennie a levegővédelmi kötelezettségeket, előírásokat. A becslések szerint hazánkban évente több mint tízezer ember idő előtti haláláért tehető felelőssé a „láthatatlan gyilkosnak” is nevezett légszennyezés, uniós szinten pedig ez a szám közel félmillió. Azért fontos fellépni ellene, mert a légszennyezés nemcsak légzőszervi megbetegedéseket, hanem érrendszeri és rákos elváltozásokat is okoz, ha pedig a betegségek miatt kieső munkaórákat és ökológiai károkat is figyelembe vesszük, az Unióban a kieső becsült éves összeg 330 és 940 milliárd euró közé tehető

– hangsúlyozta Karácsony Ádám.

Számos tanulmány született arról, hogy szoros az összefüggés a vírusos légúti megbetegedések súlyossága, az elhalálozások száma, valamint a légszennyezés között. A járvány leglátványosabban olyan területeken mutatja meg a hatását, ahol magas az általános légszennyezettség. A koronavírus-járvány terjedésének lassítása érdekében például az ipari termelésben és a közlekedésben bevezetett globális léptékű korlátozások jelentős mértékben csökkentették bizonyos légszennyező anyagok koncentrációját.

Az egészséges ökoszisztémák szerepe kiemelt

Karácsony Ádám kiemelte, hogy a COVID-19 környezetvédelmi szempontból rávilágított arra, hogy az egészséges ökoszisztémák, a biológiai sokféleség és a tiszta levegő biztosítása fontos szerepet játszik abban, hogy kisebb esélye legyen az ilyen jellegű járványok kitörésének és következményeik kevésbé legyenek súlyosak. Az adatokat sorolva aláhúzta, hogy a budapesti agglomerációból például közel 100 ezer utas ingázik naponta a fővárosba, ezért fontos megemlíteni, hogy a következő években jelentős fejlesztéseket hajtanak végre a HÉV vonalakon. Az elővárosi vasúthálózat modernizálása motivációt jelenthet az autót használók számára, hogy inkább közösségi közlekedési eszközöket vegyenek igénybe.

Hazánkban régi múltja van a légszennyezés elleni küzdelemnek, és a koronavírus járvány miatt talán jobban napirenden is van a kérdés. Ennek egyik aktuális megnyilvánulása az Országgyűlés által június elején elfogadott jogszabály-módosítás, melynek értelmében jövő évtől tilos lesz az avar és a kerti hulladék égetése az egész országban. A szintén múlt hónapban elfogadott Országos Levegőterhelés-csökkentési Program (OLP) persze ennél jelentősebb intézkedéseket sorakoztat fel, a program célja a légszennyező anyagok kibocsátásának jelentős csökkentése 2020, és még jelentősebb csökkentése 2030 után. Lefedi a fő kibocsátási források mindegyikét, a lakossági fűtésen és közlekedésen túl a mezőgazdaságot, ipart, energiatermelést, továbbá a 28 intézkedéscsomagja tartalmaz hulladékgazdálkodási és energiahatékonysági intézkedéseket is

– sorolta a lehetséges magyarországi válaszlépéseket a képviselő.

Regionális szinten a levegőminőségi tervek tartalmaznak rendelkezéseket a kijelölt levegőminőségi zónákban, helyi szinten pedig a környezetvédelmi programok tűznek ki releváns lépéseket. Ezen felül a 2020-as nemzeti Klíma- és Természetvédelmi Akciótervnek megfelelően Magyarország támogatja az alacsony és nulla kibocsátású járművek beszerzését a közösségi közlekedés számára. A tiszta levegő biztosítása és a klíma védelme érdekében indított Zöld Busz Program keretében 2022-től csak elektromos buszt lehet üzembe helyezni a 25 ezer főt meghaladó lélekszámú településeken.

A Régiók Európai Bizottsága szerint miután a helyi és megyei önkormányzatok vannak legközelebb az emberekhez, ezért ők rendelkeznek a legjobb helyismerettel, így a leghatékonyabb lépéseket is ők tudják meghatározni – legyen az forgalomirányítási, területfejlesztési feladat vagy a környezeti tudatosság növelését célzó intézkedés. Gondoljunk csak a helyi közlekedés szabályozására, ahol biztosítani kell a munkahelyek és iskolák, bevásárlási és betegellátási lehetőségek elérhetőségét úgy, hogy a lakosok számára megfelelő, a lehető legalacsonyabb kibocsátású módok álljanak rendelkezésre.

Emellett ide tartozik a városok ellátásának megfelelő szabályozása, az úgynevezett okosváros koncepciókban megjelenő logisztika bevezetése, vagy például a lakossági fűtési módok kezelése is. Ez utóbbi kapcsán említette meg Karácsony Ádám a Fűts okosan! nevet viselő kampány, valamint a HungAIRy nevű LIFE integrált programot. Utóbbiban tíz magyarországi település vesz részt, amelyek mindannyian tenni szeretnének a helyi levegő minőségének javításáért. De nézzük a következő lépéseket!

Uniós szinten a levegőminőségi szabályok újragondolása következik, miután jövőre elkészül az Egészségügyi Világszervezet (WHO) új útmutatása a levegőminőségi határértékekről. Hazánkban a levegőminőségi modell és az arra épülő honlap megvalósítása, a korábban már említett OLP végrehajtása a kiemelt feladat. Regionális szinten a levegőminőségi tervek végrehajtása, míg helyi szinten a környezetvédelmi programok levegőtisztaság-védelmi elemeinek megvalósítása a feladat

– vázolta a jövő feladatait a Régiók Európai Bizottságának képviselője.

Tahitótfalu kapcsán a település önkormányzati képviselője kiemelte az avarégetés tilalmára történő felkészülést, amely egyszerre jelenti a már meglévő zöldhulladék begyűjtési rendszer fenntartását, valamint további lehetőségek felkutatását, a komposztálás terjesztését, illetve a lakossági tudatformálást. Utóbbi Karácsony Ádám szerint különösen fontos, hiszen ha a lakosok megértik, hogy egy-egy kupac avar elégetése teljes településrészek levegőminőségét rontja le és sok ember egészségét veszélyezteti, miközben a levegőbe juttatja a talaj számára azokat a fontos tápanyagokat, amelyek például komposztálással kiválóan hasznosíthatók, akkor sokkal megértőbbek lesznek a korlátozás betartása felé.

Az ezekhez szükséges források megteremtése persze EU-szerte jelentős kihívást jelent a területi és helyi önkormányzatok számára. Ezért is tartalmaz a CoR elkészült véleménye olyan ajánlást, hogy a levegőminőségi tervek elkészítésére és megvalósítására szolgáló EU források is egyszerűbben, könnyebben váljanak hozzáférhetővé.

A Régiók Európai Bizottsága a júliusi plenáris ülésen elfogadta az EU tiszta levegőjének jövőjéről (The Future of EU Clean Air) szóló politikai állásfoglalását. A képviselő Brüsszelben hangsúlyozta a szennyezés és a COVID-19 fertőzés következményeinek súlya közötti lehetséges kapcsolatot is, hozzátéve, hogy a légszennyezés elleni küzdelemnek ezért is kell a helyreállítási terv egyik legfontosabb prioritásainak lennie. A helyi vezetők arra buzdítják a tagállamokat, hogy sürgősen készítsék és frissítsék nemzeti légszennyezés-ellenőrzési programjukat. A véleményt az Európai Zöld Irányról (European Green Deal), valamint az éghajlat-semlegesség 2050-ig történő elérését célzó, az EU növekedési stratégiájáról folytatott, magas szintű vita mellett fogadták el.

Címlapkép: Getty Images

MOST ÉRHETI MEG IGAZÁN LAKÁST, HÁZAT VENNI!

Ha tervezed, hogy ingatlant vásárolsz, akkor most jött el a Te időd! Egyrészt azért, mert a lakáspiaci mutatók szerint egyértelműen megtört az elmúlt évek brutális áremelkedése. Jelenleg leginkább stagnálnak az árak, de van, ahol már árcsökkenést is tapasztalhatunk. Mindeközben a finanszírozási költségek még rekord alacsony szinten vannak. Nem hiszed? Nos, a Pénzcentrum megújult lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 2,74 százalékos THM-el, és havi 81 188 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 3,03% a THM; a Budapest Banknál 3,10%; az MKB Banknál 3,12%; míg az OTP Banknál 3,23%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a K&H Bank, az ERSTE Bank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

levegőszennyezés

levegőszennyezettség