Ne dőlj be a kamunak: 7 dolog, amit eddig te is rosszul tudtál a borivásról

HelloVidék   
  Megosztom
Ne dőlj be a kamunak: 7 dolog, amit eddig te is rosszul tudtál a borivásról

Magyarország ikonikus borvidékein lassan megkezdődik a szüret. Habár már kevesebb bort fogyasztunk, mint régen, inkább a jobb minőségűeket választjuk - ezzel együtt a borozás kimeríthetetlen téma, és mint ilyen, számos tévhit övezi.

Kialakult egy borértő közönség Magyarországon is, akik már nem annyira kíváncsiak a magyar borra, sokkal nyitottabbak, és a külföldi újdonságokra harapnak - ezt Kovács Tamás, a Szent Donát pincészet főborásza mondta egy korábbi interjúban a HelloVidéknek. A magyarok már kevesebb bort fogyasztanak, viszont jobb minőségűeket. "Míg régebben a magyar ember magyar bort ivott, élesebben elváltak a bor- és a sörfogyasztók (bár biztosan volt átjárás is), most sokkal cizelláltabb a piac. Sörből a kézműves fajták törtek be, borból pedig a külföldiek", fejtegette a szakember.

Akárhogy is van, Magyarország ikonikus borvidékein lassan már hivatalosan is megkezdődik a szüret. A héten számoltunk be arról, hogy a szekszárdi borvidéken augusztus elseje volt a kezdő dátum, a tolnai borvidéken pedig augusztus tizedikével indulhat a szőlő szedése.

Ugyanakkor problémát jelent, hogy idén a koronavírus-járvány miatt szinte minden étterem, kocsma bezárt több hónapra, így a borászatok a szokott ütemben nem tudták a boraikat értékesíteni, emiatt a pincékben, hordókban a szokásosnál nagyobb a borkészlet. Remélhetőleg semmi nem megy pocsékba,

A borozás kimeríthetetlen téma, és mint ilyen, számos mítosz és hiedelem övezi. Az Independent most ezeknek járt utána egy szakértő, Aidy Smith segítségével, aki 7 tévhitet oszlat el erről az isteni nedűről.

Minél nagyobb a mélyedés, annál jobb a minőség?

A borospalackok alján található mélyedésekről sokan úgy tartják: minél nagyobbak, annál magasabb minőségű italt tartalmaznak. Nos, ez nem egészen igaz, lényegében csak a design és az attraktív megjelenés kedvéért alakítják ki így az üvegeket. Legyenek nagyok vagy kicsik, a borospalackok világszerte máshogy és máshogy néznek ki, kezdve a váza alakú Provence-i rozépalacktól a magas, vékony elzászi üvegekig. Szóval ami az aljukon lévő mélyedést illeti, az esztétikus külső korántsem garantálja a csúcsminőséget.

A lecsavarható kupak rosszabb, mint a dugó?

Ez egy több okból is érdekes felvetés. A kérdésre a válasz mindenesetre: nem, a csavaros tetejű borok nem rosszabb minőségűek, mint parafadugós társaik, de van pár tudnivaló, amit nem árt megemlíteni a témával kapcsolatban. Először is, ha egy száraz fehérborról van szó, elég nagy az esély arra, hogy viszonylag rövid időn belüli elfogyasztásra (mondjuk két év) „tervezték” és alkották meg. Tehát, ha például veszünk egy pinot grigio, sauvignon blanc vagy pinot gris típusú bort, csavarjuk le szépen a kupakját és töltsük ki. Van viszont több olyan fehér szőlőfajta és elkészítési technika, mint például a rizling vagy a chardonnay, amik kiállhatják az idő próbáját, néhány igazán jó nevű gyártó pedig csavaros kupakokat használ a palackozásukhoz.

Kutatók szerint az ilyen kupakok óvhatják a borokat az öregedéstől, szóval úgy tűnik, a tudomány az ő oldalukon áll. Nem új vívmányról beszélünk, sok területen már az 1960-as évek óta használják, az utóbbi néhány évben azonban exponenciálisan megugrott a népszerűségük. A borok döntő többségét Ausztráliában és Új-Zélandon egyébként kupakos üvegben palackozzák, különös tekintettel a pinot noirokra, a cabernet sauvignonokra vagy a shirazra.

Minél öregebb a bor, annál jobb?

Ez a tételmondat újra és újra előkerül, pedig nem is állhatna távolabb az igazságtól a szakértő szerint. Egy idősebb bor nem szükségszerűen jobb, egyszerűen csak ritkább, különlegesebb. Az, hogy ki kedveli az idősebb bort, ki pedig a frissebbet, ízlés dolga. Akinek tetszik a sötét gyümölcsös, csokoládés, vaníliás ízvilág, valószínűleg nem egy 30 éves bort fog választani, sokkal inkább egy legfeljebb 5-10 évest, mert több évtized után ezeknek a karakterjegyeknek jó része eltűnhet. Azok viszont, akik a fűszeresebb aromákat, lágy vörös gyümölcsöket keresi, azoknak jó választás lehet egy húszévesnél idősebb nedű. Minden az egyéni preferencián múlik: mivel ez egy szubjektív dolog, soha ne higgyük, hogy aki öregebb bort iszik, jobban választott.

Csak a vörösborokat dekantálják?

Ismét egy tévhit, ami egyszerűen nem igaz. Minden bor más és más, nincs olyan univerzális megoldás, amit mindegyikre lehetne alkalmazni. Így van ez a dekantálással is, ami azt jelenti, hogy egyrészt áttöltjük a bort úgy, hogy az üvegben tartjuk az italban képződött üledéket, másrészről pedig a folyamat által szellőztetjük a bort. Erre azért van szükség, hogy több oxigénhez jusson a bor, és előjönnek belőle a gazdag illat- és zamatanyagok. A művelethez mindenképp olyan dekantáló edényre van szükség, amiben a bor a lehető legnagyobb felületen érintkezik a levegővel. Talán meglepő, de bizonyos fehérborok mellett néhány pezsgőfélét dekantálnak, különösen a fiatalabb, reduktív fajtákat.

Ha kihúzzuk a dugót, azzal levegőztethetjük a bort?

Sajnos ez sem igaz. Hiába nyitjuk ki ugyanis az üveget, a bor attól még ugyanúgy a palackban marad, és egy nagyon pici felületen éri csak oxigén. Tehát ha felbontás után egy-két órán keresztül hagyjuk a bort „levegőzni”, egy igen minimális hatást érünk csak el. Ha mindenképp levegőztetni szeretnénk, inkább dekantáljuk, vagy használjunk speciális, erre kifejlesztett eszközt. De vigyázzunk, ha túllövünk a célon és a kelleténél több oxigén éri a bort, akár teljesen tönkre is tehetjük!

Minden vörösbort „melegen” szolgálnak fel?

Ez az egyik legnagyobb hiba, amit az emberek elkövethetnek borozáskor. Sokan mondják, hogy a vörösbort szobahőmérsékleten kell fogyasztani, de ezt az állítást rengeteg tévképzet övezi – gondoljunk csak bele, az átlaghőmérséklet Ausztráliában vagy Izlandon egyáltalán nem annyi, mint például Magyarországon. A 18 Celsius fokos szabály általánosnak tekinthető, ami biztosítja a bor optimális ízprofilját. Ha például Ausztráliában vagy Olaszországban járunk, ahol jóval melegebb idő is előfordul, mint itthon, ne csodálkozzunk azon, ha a vörösbort felszolgálás előtt egy kicsivel hűtőbe teszik. Ez lehetővé teszi ugyanis, hogy 12 és 18 Celsius fok között maradjon a hőmérséklete hosszabb idő eltelte után is.

Csak vörösbor illik a steak mellé?

Zárásként egy étel-bor párosítással kapcsolatos tévhit: a szakértő határozottan cáfolja, hogy vörös húsok mellé csak és kizárólag vörösbort fogyaszthatunk. Vannak őrülten finom fehérek is, amik megállják a helyüket a steakek intenzív ízvilága mellett, ilyen például a chenin blanc vagy a Jura vidékéről származó bizonyos reduktív fajták. Egy fehér, jó minőségű rioja vagy egy fehér tempranillo is jól tud működni. Még meglepőbb, hogy egy pohár idősebb pezsgővel sem lőhetünk mellé! A húsban lévő zsír és só fantasztikus harmóniát képez az ital krémességével.

Címlapkép: Getty Images

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

bor

borfogyasztás

tévhit

mítosz

vörösbor

fehérbor