Vannak olyan egytálételek, amiket, ha megemlítünk, összefut a nyál a szánkban. Ilyen az egyik legismertebb szüreti ételünk, a székelykáposzta is, aminek gazdag ízét csak egy nagy adag fokhagymás tejföllel, illetve egy szép borral lehet fokozni.
A puliszkához házi juhtúró dukál, arra sült szalonna, és ha kukoricaliszt éppen nincs hozzá, abból bőséges választék van minden kis és nagy boltban, de a helyi piacokon is mindig be lehet szerezni nagy mennyiségben. A Gasztromesék szerzőpárosa, Szarka Zsófi és Wurmbrandt András ezúttal az erdélyi konyha tradicionális fogását mutatta be.
Erdélyben általában nem kukoricáznak, kivéve, ha a puliszkáról van szó. A Gasztromesékben ezen a héten az autentikus juhtúrós kukoricadara receptje kerül terítékre. És persze ezúttal is borral kínáljuk.
Sorozatunk nagyon népszerűnek számít az olvasók körében, éppen ezért most összegyűjtöttünk újabb bizarr és furcsa alapanyagokból készült, magyar ételeket. A nagyszülők történeteiből, a családi receptfüzetekből biztos, hogy ismerős lesznek a következő fogások. De reméljük sikerül egy-egy újdonsággal is előrukkolni. Hogy milyen furcsa, különleges alapanyagokat használtak a régi időkben? Melyek tűnnek most a legbizarrabb ételeknek? Ennek jártunk most utána.
Ez a különleges étel olyan novellákat ihletett, mint a Roahl Dahl meséi között található Báránysült hentesné módra, de Jane Austin levelezéseiben is olvashatunk többek között a báránysült és a rebarbara viszonyáról. A bárány zamatos, puha, egészséges és borhoz való étel, itt az ideje, hogy helyet kapjon az asztalunkon. Ha attól félünk, túl bonyolult az elkészítése, meghaladja a képességeinket, akkor nincs miért tovább rettegni. Mutatjuk, hogy varázsolhatunk tökéletes, orhanyós báránysültet a család asztalára.
Volt egy időszak, amikor teljesen különböző helyeken, de állandóan báránysültekbe, receptekbe és bárányokba botlottam. Olyan recepteket fedeztem fel, hogy már bántam azokat az időket, amiket elvesztegettem anélkül, hogy bárányt ettem volna. Mai írásunkban báránysültet ajánlunk szekszárdi merlot-val. Azt hiszem, elfogultság nélkül mondhatjuk, mindkettő túlmutat önmagán.
Gyerekkorunk ismerős íze, a menzák gyakori fogása a gránátos kocka, ami különleges nevét érdekes történetéről kapta. Sokan kedvelték, néhányan kevésbé, legutóbb utánajártunk hogyan készíthetjük el ezt az egyszerű ételt úgy, hogy egészen biztosan mindenki repetázzon és út közben az is kiderült, honnan ered ez a furcsa elnevezés. Pénteken pedig a Gasztromesék legújabb részében a tökéletes báránysült titkairól hull le a lepel.
Robbanóanyagot? Igen, legalábbis a nevében. De, hogy hogyan lett a krumplis tésztából gránátos kocka, és hogyan kell elkészíteni, hogy mindenki repetázzon belőle, azt mai gasztromesénkben tálaljuk nektek.
A régi, népi ételek sokszor a magyarok leleményességéről árulkodnak. Számtalan növényből és állatból képesek voltak igazán tápláló és bőséges menüt összedobni. Nagyszüleink történetéből ismerhetjük a régi korok szokásait, mikor, mit volt illendő főzni és persze sok család életében voltak olyan időszakok is, amikor szűkebbre kellett húzni a nadrágszíjat - ezek alapján a családi étkek is változtak. Hogy milyen furcsa, különleges alapanyagokat használtak a régi időkben? Ennek jártunk utána most.
A szegedi, balatoni, a szigetközi, a bajai, a határontúli, a bográcsos és az éttermekben készült hallevesek mind-mind különböznek, egyvalami azonban tény: a mélypiros őrölt paprika, a friss hal és a bor nem maradhat ki a jó halászléből.
Budapest 16℃ (kissé felhős)