Vajon mi lesz az óraátállítás sorsa: lehet, hogy ez lesz az utolsó?

Dubóczky Krisztina   
  Megosztom
Vajon mi lesz az óraátállítás sorsa: lehet, hogy ez lesz az utolsó?

Nyakunkon a téli időszámítás, és úgy tűnik, hiába vetették fel az Európai Unióban az óraátállítás eltörlését, egyelőre 2024-ig marad minden a régiben, a döntést elhalasztották. Tehát ne felejtsük el október utolsó vasárnapján, idén 31-én eggyel, vagyis hajnali háromról két órára visszatekerni az óramutatókat!

Lejárt a határidő, vasárnap itt a soron következő óraátállítás, de még nem született megállapodás az EU-n belül, így 2021. október 31-én hajnali háromról kettőre állítjuk vissza a mutatót, és kezdetét veszi a téli időszámítás. Egyelőre pedig úgy tűnik, hogy jövő tavasszal, majd ősszel és azt követően is marad a nyári és téli időszámítás, az Európai Unió ugyanis belátható időn belül nem fogja eltörölni az óraátállítást.

Az elmúlt években egyre többen vonják kétségbe az időszámítás évszakokhoz igazodó megváltoztatását, és a viták során a nemzeti parlamentekhez és az Európai Parlamenthez eljuttatott polgári kezdeményezések születtek. A kezdeményezés óriási támogatottságát látva a politika is reagált, az Európai Parlament 2019 tavaszán megszavazta az óraátállítás uniós szintű eltörlését.

Az Európai Bizottságban így került porondra a téma

  • Háttér: az elmúlt évszázadban az évszakokhoz igazodó óraátállítás gyakorlatát Európában több időszakban is alkalmazták. Ennek különböző okai voltak, de a leggyakoribb közülük az energiatakarékosság. Az energiatakarékosság az egyik oka annak is, hogy az uniós tagállamok meglehetősen hosszú időszakokra, évszakokhoz igazodva átállítják időszámításukat. A jelenlegi uniós jogszabályokat 2001-ben vezették be.
  • Tanulmányok kimutatták, hogy az évszakok szerinti óraátállítás hatással van a közlekedésre, a belső piacra, a mezőgazdaságra, az energiaágazatra és a közegészségügyre, hogy csupán néhány ágazatot említsünk. Nyilvánvaló, hogy az EU-ban a közlekedés és a belső piac működésének biztosítása érdekében összehangolt időszámítási rendszerre van szükség.
  • Kedvezőtlen hatásokat gyakorol a mezőgazdaságban: az időszámítás megváltoztatása negatív következményekkel jár a terméshozamra és az állatok jólétére, és megtöri a haszonállat-állományok bioritmusát, befolyásolva például a tehenek tejhozamát.
  • Az emberek egészségi állapotára is gyakorol kedvezőtlen hatásokat, amelyekre a gyermekek és az idősek a legérzékenyebbek. Tanulmányok azt is kimutatják, hogy az emberek közérzete általában véve romlik, mert az időszámítás megváltoztatásának következtében megtörik az ún. „cirkadián ritmus” (a „napi biológiai óra”), fokozott alvásproblémákat és fáradtságot okozva. Az energiaágazatban ma már egyáltalán nem tapasztalhatók az időszámítás megváltoztatásából származó egyértelmű előnyök.
  • A 2018 nyarán az Európai Bizottság által lefolytatott nyílt konzultáció kérdéseire mintegy 4,6 millió válasz érkezett, amelyek 84%-a az évszakokhoz igazodó óraátállítás megszüntetése mellett foglalt állást.
  • A 2018 szeptemberében terjesztette elő az évszakokhoz igazodó óraátállításról szóló irányelv felülvizsgálatára vonatkozó javaslatát. A Bizottság a javaslatában azt javasolja, hogy az óraátállítás megszüntetésére 2019. április 1-jétől kerüljön sor, választási lehetőséget hagyva ugyanakkor a tagállamok számára ahhoz, hogy rendes (állandó) időszámításukat maguk határozzák meg. Egyelőre nem született döntés.

Sven Schulze, az egyik német képviselő így érvelt az Európai Bizottságban

Sok tudományos kutatásra fordítottak forrásokat annak érdekében, hogy felmérjék a nyári időszámítás előnyeit és hátrányait. Az elemzésekből kiderül, hogy a nyári időszámítás előnyökkel jár a belső piacra (nevezetesen a közlekedési ágazatra) és a kültéri szabadidős tevékenységekre nézve, továbbá marginális megtakarítást eredményez az energiafogyasztásban. A nyári időszámítás más gazdasági ágazatokra gyakorolt hatása továbbra sem egyértelmű.

Be kell vallani, hogy a nyári időszámítás lehetséges pozitív és negatív hatásai tekintetében rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok és ismeretek még mindig rendkívül hiányosak és töredékesek.

Egészségügyi kutatások azonban összefüggésbe hozzák a nyári időszámítást az emberi bioritmus (az ún. „cirkadián ritmus”) zavarával. Tudományos megállapításokból következik, hogy az emberi bioritmusra gyakorolt hatás még erősebb lehet, mint korábban gondolták. Tudományos tények azonban csak rendkívül korlátozott mértékben állnak rendelkezésre.

Az órák évente kétszer történő átállításán alapuló rendszer indokoltságát egyre több polgár vonja kétségbe, és az Európai Parlament is megkérdőjelezi. Ugyanakkor mindeddig még egyetlen uniós tagállam kormánya sem kérte a nyári időszámításra vonatkozó rendelkezések módosítását. Egyes harmadik országok, például Oroszország vagy a közelmúltban Törökország ötéves és hosszabb átmeneti időszakok mellett megszüntették nyári időszámításukat.

Érvek az óraátállítás ellen

Egészségügyi hátránya, hogy a magyarok enélkül sem alszanak ideálisan. Egy 2020-as felmérés szerint a lakosság átlagosan 6-7 órát alszik egy éjszaka, a népesség mindössze 9 százaléka vallotta azt, hogy 8 óránál többet alszik. Nem elég tehát, hogy egyfelől sokan az ajánlottnál kevesebbet alszanak, az óraátállítás akár hetekre is megzavarhatja az emberek bioritmusát. Az óraátállítások után több a baleset, az emberek pedig általánosságban is nyugtalanabbak, feszültebbek.

Egészségügyi problémák főleg a nyári időszámításra való átálláskor lépnek fel. Az előre állítás során ugyanis a "melatonintermelés ilyenkor még nem áll át, a glükokortikoidszint még alacsony. A vércukorszint még az alvási időnek megfelelő. Vagyis hiányzik a kimaradt egy óra alvás. Fáradtak, dekoncentráltak, levertek vagyunk" - jegyzi meg a webbeteg.hu.

Ezzel szemben ugyanakkor este nagyon is fittek az emberek, mert a belső óránk jól tudja, hogy valójában tíz óra van, mikor az óramutató már 11-et mutat. Aztán az egész kezdődik elölről. Ezen felül az óraátállítás következtében szívfrekvencia ingadozás is felléphet, amiket emésztési problémák is tetézhetnek. A szakértők szerint egyébként 4-14 nap is kellhet ahhoz, hogy az emberek megszokják az óraátállítást, de persze ez egyénenként változik.

Van energiamegtakarítás

Nem feltétlenül jelent az átállás annyi megtakarítást, mint régen, mert az új rendszerek sokkal rugalmasabbak, sokkal jobban alkalmazkodnak a külső körülményekhez.

Korábban írtunk arról, hogy a MAVIR (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt.) évek óta méri és elemzi az óraátállítás körüli napok fogyasztási adatait.

A villamosenergia-megtakarítás ugyanakkor nem az őszi, hanem a tavaszi óraátállításkor mutatható ki, és a nyári időszámításra való átállást megelőző és követő napok fogyasztási görbéinek összevetése alapján becsülhető. A tavaszi óraátállításból származó megtakarítás az átállást követően csökkenő mértékben jelentkezik, nagyjából szeptember végéig.

Az egyértelmű, hogy ha kevesebb energiát kell használnunk, csökken a károsanyag-kibocsátás is, ami napjaink egyik legkiemeltebben kezelendő problémája. A felhasznált energiamennyiség csökkentésével egészen látványos eredmények érhetők el, hiszen 1 egységnyi energia megtakarítása a fogyasztói oldalon 3 egységnyi energia megtakarítását eredményezi az erőművi oldalon. Tartalékok pedig még bőven vannak, az épületekben rejlő energiahatékonysági potenciál jelenleg 82 százalékban kihasználatlan a Nemzetközi Energia Ügynökség World Energy Outlook jelentése szerint, míg az iparban ez az érték 50 százalék.

A nagy kérdés persze az, hogyan tudjuk elérni ezt a bizonyos egy egységnyi megtakarítást. A modern LED izzók, az A+ vagy még magasabb besorolású háztartási gépek és szórakoztatóelektronikai berendezések, vagy egész egyszerűen a világítás lekapcsolása, ha nem tartózkodunk a helyiségben rengeteget számíthat a lakossági fogyasztók esetében. De nagyon fontos lenne odafigyelni a készenléti üzemmódra is, európai uniós felmérések szerint ugyanis az ilyen állapotban lévő eszközök egy háztartás teljes energiafogyasztásának 10-15 százalékáért lehetnek felelősek.

A vállalkozások és szervezetek számára már léteznek olyan energiahatékony rendszerek, amelyekkel mind a növekvő energiaigény, mind a károsanyag-kibocsátás hatásai kezelhetők. Sőt, akár csökkenthetők. Ráadásul a hatékony működtetésükhöz szükséges adatokhoz is hozzá tudunk férni, hiszen ma már szinte minden készülék kommunikál valamilyen módon. Napjaink egyik legfontosabb feladata az ebben rejlő lehetőségek maximális kihasználása, a nagy mennyiségű adat és információ szűrése, feldolgozása és felhasználása a hatékony működés és a tudatos felügyelet érdekében

- mutatott rá Racsek Dániel, a Schneider Electric EcoStruxure üzletfejlesztési igazgatója.

A társaság nyílt, gyártófüggetlen IoT platformja, az EcoStruxure használatával az eddigi tapasztalatok alapján akár az energiaigény 30 százalékát is megspórolhatják a vállalkozások. A cég megoldásai a legfejlettebb mérésekkel, érzékelésekkel, felhő alapú szolgáltatásokkal, elemzésekkel, valamint kiberbiztonsági megoldásokkal segítenek digitalizálni a villamosenergia- valamint automatizálási infrastruktúrákat, egy valós idejű energiafelügyeleti és vezérlőrendszert kialakítva bármely végfelhasználó számára.

Marad minden a régiben

A svéd EP-képviselő, Johan Danielsson félévente elküldi levelét az EU soros elnöki tisztét átvevő országnak „ártatlanul érdeklődve”, hogy tervezi-e napirendre tűzni az óraátállítás eltörlését a 24.hu szerint. A jelenlegi elnök Szlovénia nemmel válaszolt, és előzetes információk alapján a jövőre egymást váltó Franciaország és Csehország sem fogja prioritásként kezelni a kérdést. Vagyis jelen állás szerint legkorábban 2024-ben várható döntés.

Címlapkép: Getty Images

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

óraátállítás

téli időszámítás

október

európai unió