Íme az átlag magyarok luxusotthona: ilyen egy igazán olcsó és fenntartható lakás 2023-ban

Bár egyre fogékonyabbakká válunk a Földünket fenyegető környezeti problémák iránt, témák fontosságát, a személyes érintettségünk kérdésköre egyelőre inkább csak egy gondolat, ami ott motoszkál valahol mélyen, de még nem tudatosult teljesen. Ennek mentén indította a Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezete, a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. szemléletformáló rendezvénysorozatát a környezet védelme, az ökológiai, szociális, kulturális és gazdasági fenntarthatóság érdekében. Így került a fókuszba legutóbb a fenntartható lakhatás, amelyet több, különböző szempontból közelítettek meg.

Ahhoz, hogy fenntartható lakhatást tudjunk felépíteni, ahhoz fenntartható életmódot kell folytatnunk. Ahogy a régi mondás szól, nem a gombhoz varrjuk a kabátot és ez itt teljes mértékben igaz. Ehhez egy komoly szemléletváltásra van szükségünk, ahol a tudatos vásárlás, természetes anyagok, fenntartható fejlődés kap hangsúlyosabb szerepet. Ebből az analógiából kiindulva a fenntartható lakóház egy minimumház, ami abban nyilvánul meg, hogy nagyon kicsi az energiaigénye, magasfokú a hőszigetelése, minimális vizet használ, nem pazarol, külsőleg jól leárnyékolt, kevés konyhai gép pazarolja az áramot, azok is optimalizált időszakban működnek, miközben valamilyen szinten önellátó. A dolgot tovább súlyosbítja, hogy ma nagyon nehéz reális és megfizethető lakhatásról beszélni. Nem a leggazdagabb réteg építkezési szokásairól beszélünk, hanem a maradék 75 százalékról. Azokról, akiknek eszükbe sem juthat, hogy önerőből építkezzenek, mert nulla saját forrásuk és finanszírozásuk áll rendelkezésre hozzá

– magyarázta Pádár Tibor, környezetvédelmi és fenntarthatósági tanácsadó a fenntartható lakhatás alaptételeit.

A szakember szerint a fenntartható életmód három alappillérre épül: ezek a tudatosság, mértékletesség és a szabályozók. Ehhez a fentieken túl hozzá tartozik a fa könnyűszerkezet, az esővíz gyűjtés, a szürke vizes WC öblítés, a nagyfokú benapozás télen, valamint a kis konyha. Közlekedés tekintetében kiemelte a gyaloglás, kerékpár, tömegközlekedés és online ügyintézés fontosságát, táplálkozás témakörében pedig szintén a tudatosság tematikáját.

Ahogy az előadáson elhangzott, a Habitat for Humanity tanulmánya szerint csaknem három millióan élnek lakhatási szegénységben Magyarországon és minden negyedik ember otthonában beázik a tető vagy penészesek a falak. A jelenleg több mint 4,5 milliós hazai lakásállomány több mint 80 százaléka 1990 előtt épült, és csak kis része tekinthető energetikai szempontok alapján hatékonynak: a korszerűt megközelítő, a korszerű vagy ennél is jobb besorolású ingatlanok aránya nem éri el a 10 százalékot.

Ha a hazai lakáshelyzetet nézzük, az épületek felelősek az energiafelhasználás negyven százalékáért, valamint a szén-dioxid kibocsátás huszonnyolc százalékáért. Jelenleg, ha évi tízezer felépülő új lakással és házzal számolunk, akkor négyszáz év kellene ahhoz, hogy minden ház lecserélődjön. Ez a Kádár-kockák esetében még komoly anyagi ráfordítás mellett sem megvalósítható, nem beszélve a régi vályogépületekről, valamint panelházakról, amelyek kihordási ideje száz év alatti. Érdekes tény, hogy a hazai lakosság döntő többsége a saját maga által megvásárolt ingatlant tartja otthonának, még akkor is, ha a vételár nyolcvan százalékát hitelből fedezte. Egyrészről biztonságosabbnak érzik a saját otthont, nem beszélve arról, hogy az később örökölhető és általában jó befektetés. A saját lakások mellett ugyanakkor bérlakásokra is szükség van, hiszen soha nem került még ilyen sokba a lakhatás, mint a napjainkban

– hangsúlyozta a környezetvédelmi és fenntarthatósági tanácsadó, aki szerint egy jó lakáspolitikával és megfelelő kommunikációval el lehet érni, hogy a magyar társadalom egy része elfogadja, hogy a bérlakás is otthont jelenthet.

A fenntartható lakhatás kapcsán kiemelte a város-falu dilemmát, ami leginkább a megfizethető lakhatással, magas színvonalú egészségüggyel, oktatással, szórakozással, a több rekreációs- és zöldterülettel, megfizethető tömegközlekedéssel 200-500 méteren belül, gyalogos- és kerékpárbarát tervezéssel, természetközeli kirándulóhelyekkel van összefüggésben.

Pádár Tibor összegyűjtötte a fenntartható lakóépület főbb jellemzőit is:

• méret: 12-48 négyzetméter + tetőtér + teraszok
• levegő: gravitációs + filtrációs szellőzés (az ajtók, ablakok és az épületszerkezet résein keresztül távozó levegő)
• víz: beszivárogtatás, vezetékes víz, szürke vizes WC öblítés, komposzt WC, esővízgyűjtés
• energia: napelemes rendszer, tárolással optimalizált fogyasztás, kevés háztartásigép, árnyékolás, benapozás, hőszigetelt spaletták, erdőszerű kert
• hulladékok: tudatos vásárlás, szelektív gyűjtés, komposztálás
• takarítás, karbantartás, felújítás: ember- és természetbarát anyagok.

Ugyanezt levetítette a fenntartható építkezés jellemzőire is, ahol a legfontosabbak a minimális anyag és energiafelhasználás (minimális üvegházhatású-gázkibocsátás), a természetes anyagok, a minimális szállítás (helyi, közeli, hazai), a tartósság (minimális karbantartási igény, költségkímélő felújíthatóság), minimális üzemeltetési költségek (kevés fűtési és hűtési igények), újrahasznosíthatóság (az életciklus végén nem keletkezik hulladék, körforgásos gazdaság).

A fenntartható lakóépület szerkezetei így néznek ki:

• alapozás: pontalap, talajcsavar
• falszerkezet: faváz, természetes anyagú hőszigetelés + gipszkarton + OSB + gipszkarton, nemesvakolat vagy faburkolat
• padlószerkezet: csak szerelő beton, vagy faváz + OSB +vízálló építőlemez + hőszigetelés + burkolat
• födémszerkezet: fa gerendák, természetes anyag és hőszigetelés
• tetőszerkezet: fa gerendák
• ablakok: 5-6 rétegű fix bevilágító falak
• szellőzés

Pádár Tibor úgy véli, évtizedek óta lakhatási válság van, ahonnan csak egy fenntartható úton lehet megtalálni a kivezető utat. Miután szerinte a levegőréteges hőszigetelési eljárás az ablakokban már bizonyított, így ki kell próbálni a fal-, a padló-, és a födémszerkezetekben.

Címlapkép: Getty Images