18 titkos és érintetlen erdő Magyarországon, amit csak kevesen ismernek

Babrik Alexandra   
  Megosztom
18 titkos és érintetlen erdő Magyarországon, amit csak kevesen ismernek

A többnapos pihenés helyet egyre többen döntenek úgy, hogy a szabadságukat vagy szimplán csak a hétvégét, szeretnék aktívan eltölteni. Az, hogy merre indulunk sok dologtól függ. Vannak, akik a legközelebbi erdőt célozzák meg, de vannak, akiket a több órás utazás sem riaszt, ha csodás környezetben szeretnének túrázni. Cikkünkben most azoknak szeretnénk segíteni, akik szeretnék felfedezni Magyarország rejtett kincseit. Összegyűjtöttük a legszebb, rejtett magyar erdőket, hogy mindig legyen valamilyen különleges, nem hétköznapi úti cél a tarsolyunkban. Mutatjuk, hová érdemes mindenképpen ellátogatni idén!

Még nem lélegezhetünk fel teljesen, hiszen a vírus még nem tűnt el véglegesen, de érdemes kimerészkedni a házunkból, hogy megmozgassuk izmainkat, felfrissüljünk lelkileg és szellemileg is. A kirándulások, túrázások most nagyon sokat segíthetnek. Nem csak azért, mert így a család kellemes órákat tölthet együtt, hanem azért is, mert a friss levegőn töltött idő és a testmozgás az egészségünk megtartását szolgálja.

Ugyan a turizmus már éledezik, egyre több foglalást bonyolítanak le, mégis, sokan vannak, akik még nem vágynak szállodákba és wellness hotelekbe. Ha nem akarunk lemondani a pihenésről, de szívesen töltenénk aktívan a hétvégénket, szabadságunkat, akkor érdemes körülnézni a környékünkön, hiszen kirándulni, sétálgatni a lombos fák alatt, hasznos, kellemes és minden porcikát átmozgató időtöltés.

Ha erdei kirándulásokról beszélünk, a legtöbben egyből a Mátrára, Bükkre és a Zempléni-hegységre gondolnak. Pedig ahhoz, hogy csodás erdőket lássunk, nem kell mindig az ország egyik feléből a másikba, akár több száz kilométert utazni!

Hogy listánkat elkészítsük, a Natura 2000, különleges, természetmegőrzési területeinek gyűjteményéből válogattunk, mely nemzeti parkonként említette meg a legfőbb látnivalókat. Mi a teljes listából most csak az erdőket vettük szemügyre.

Rejtett erdők Magyarországon

A Natura 2000 program lényege, hogy kijelölje és megvédje a különleges természetmegőrzési területek. A madárvédelmi területekével ellentétben a különleges természetmegőrzési területek kijelölése hosszadalmas folyamat, amelyben az adott tagállam és az Európai Bizottság szakértőinek többszörös egyeztetései során véglegesítik a kijelöléseket.

Ezeknek a területeknek az átlagos kiterjedése kisebb, mint a madárvédelmi területeké, nem ritka a csupán néhány száz hektáros terület. Magyarországon jelenleg 467 különleges természetmegőrzési területet jelöltek ki. Mi ezekből most az erdőket vettük górcső alá, hogy mutassunk néhány újabb úti célt azoknak, akik nem akarnak a szokásos útvonalakon, tömegben kirándulni.

Érdemes most útnak indulni új helyeket felfedezni hazánkban. Lássuk, merre érdemes most kirándulni, ha igazán különleges élményekre vágyunk! Íme néhány rejtett, titkos erdő, melyekből biztosan találunk néhányat a lakóhelyünk közelében is.

Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság:

  • Pácini Mosonna-erdő: Döntően ártéri jellege miatt csak csekély mértékben érintett a turizmus által. A Karcsa-ér például a horgászturizmus által érintett. Mindkét oldalán láthatók horgászhelyek és az alkalmi stégek. A település észak- nyugati részén található erdőfolt megközelítőleg 1,5 ha kiterjedésű. Fő állományalkotója az akác, a mezei juhar, és a kocsányos tölgy. Az erdőt egy földút szeli ketté, amely a Fő utcát köti össze az 549 számú úttal.
  • Long-erdő: Az 1123 hektár nagyságú védett terület a Bodrog két oldalán, Sátoraljaújhely és Vajdácska között húzódik. Szabadon látogatható, különleges terep, mely a mezőgazdasági területek közé ékelődő, morotvákkal, kis lefűződött tavacskákkal tagolt, burjánzó erdő. A vízen tavirózsa, a nedves partokon nyári tőzike és mocsári lednek él. Az állatvilág is gazdag, az erdőkben kis énekesek sokasága fészkel, a parton szürke gém, nagy kócsag figyel, és a zavartalanabb részeken kabasólyom és fekete gólya fészkel.

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság:

  • Tiszaújvárosi ártéri erdők: Tiszaújváros környezetében a lakosság egészségvédelme érdekében kezdetekben nagy kiterjedésű erdőket telepítettek. Ezek az erdők ma védik a város az iparterülettől, kondicionáló hatásuk fokozott. A főúttól délre elhelyezkedő erdőnek egyértelműen védelmi funkciója van. Faállománya elsősorban nyírből és tölgyből tevődik össze. Ezek Tiszaújváros legrégebbi erdői, melyet 1951-52-ben kezdtek telepíteni. A főúttól északra fekvő erdők a védelmi funkción kívül más funkciókat is befogadnak, parkerdő jellegűek. A parkerdőben találhatók sportpályák, gyermekjátszóterek, padok, melyeket kerékpárutak, sétaútvonalak hálóznak át.
  • Kerecsendi Berek-erdő: A kerecsendi Berek-erdő a Bükkalja nyugati peremén, a Laskó-patak teraszán elhelyezkedő az Alföldbe simuló egyik utolsó hírmondója azon erdőssztyepp-zonára jellemző társulásnak, amely mára szinte eltűnt az ország területéről. A tanösvény látogatása során, az itt megtalálható 450 edényes növényfaj közül többek között találkozhatunk odvas keltikével, a nyiladékokon a magyar zergevirággal, a nagyezerjófűvel es a pázsitos nőszirommal. Gazdag bogár- és lepkefaunája több fokozottan védett fajt rejteget, mint például a magyar tavaszi-fésűsbagoly és a ráncos gyászbogár. Gerincesek közül számtalan madárfaj színesíti az erdő élővilágát: a különböző harkályfélék, az ékszerdoboznyi cinegék, de a fokozottan védett fekete gólya is fészkel itt, valamint állandó téli vendég lett az uráli bagoly. Emlősök közül a mogyorós és erdei pele, valamint a nyuszt emelhető ki.

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság:

  • Bánki-erdő: A Bánki láprétek és erdők Debrecen közigazgatási területén belül, Bánk településrésztől délkeletre találhatóak. A terület nyugati részét a Mézeshegyi-tölgyes elnevezésű erdőtömb foglalja el, melynek jelentős része valóban a nyírségi területekre jellemző tölgyerdőkből áll, de – mint mindenütt a Debreceni Erdőspusztán – akácból, fenyőből és nemesnyárból álló ültetvények szabdalják szét az őshonos fafajok alkotta élőhelyeket. A tölgyerdők közül az úgynevezett gyöngyvirágos tölgyesek találhatók nagyobb kiterjedésben, míg a száraz buckákra jellemző pusztai tölgyesek tipikus állományai helyén már többnyire akácosok és fenyvesek vannak. A tölgyesektől keletre a Nyárfa-lapos-dűlő szántókkal, rétekkel, magassásosokkal, rekettyés fűzláp- és erdőfoltokkal, fasorokkal mozaikos térsége fekszik. Északi részén egy oxidációs tó is látható, északkelet felől pedig a Pályi-ér folyik rajta keresztül.
  • Rauchbauer-erdő: A terület a Halápi Csárdánál kezdődik, a 48-as számú út északi oldalán. Igen mozaikos táj, hiszen számos tanya és szántóföld választja el egymástól a természetes növénytakaró maradványait. A nagyjából északkelet-délnyugat irányú szegélybuckák alatt kisebb lápmedrek láncolatát figyelhetjük meg, partjukon halápi keményfás ligeterdők utolsó maradványaival, valamint fűz- és nyárligetekkel, itt-ott néhány nyírfával. A szegélybuckák övezte széles völgyben a Gúti-ér folyik, melybe északon a Zúgó-ér torkollik. Ez utóbbi vizének töltések közé szorításával hozták létre a Hármashegyi-tározót, ami ma horgásztóként üzemel. Alatta égeres láperdő húzódik. Az erek mentén kaszálóként, vagy legelőként hasznosított mocsárrétek ékelődnek a szántók közé. A kissé keletebbre található erdőtömb hajdan nagy kiterjedésű tölgyeseinek jelentős részét erdei fenyőre és akácra cserélték, de a megmaradt foltok őrzik még a hajdani erdő fenségét, és gazdag élővilágának emlékét. Egy részük fokozottan védett, csak engedéllyel látogatható.
  • Fényi-erdő: Az ember térhódítása előtt a Bátorligeti-láp erdőihez hasonló erdőségek uralták a tájat. A hajdani hatalmas kiterjedésű fás vadonok legszebb fennmaradt képviselője a Fényi-erdő, amelynek 285 hektáros központi része már 1954-től természetvédelmi terület. Az erdő Bátorliget településtől délkeletre található, a magyar-román országhatár mellett. Korábban a láppal még összefüggő egységet alkotott, míg a település közéjük nem ékelődött. Az erdő kialakulását meghatározó tényezők rokonok a Bátorligeti-lápéival. A régen elhagyott, ősi folyómedrekre homok települt, így vizes laposok, buckaoldalak és száraz buckatetők láncolatából álló, változatos felszín jött létre. Itt aztán főleg a talaj vízviszonyai szabják meg, milyen erdőtípusok tudnak kifejlődni, sokszínű, mozaikos tájat eredményezve. A nyírségi száraz buckatetőkre egykoron jellemző homoki pusztai tölgyesek lassanként kipusztulnak, ma már csak apró maradványaikat találhatjuk meg itt-ott. A Fényi-erdő keleti részén, az országhatár közelében láthatjuk az erdőssztyep vegetáció szép tanúit. A pusztai tölgyes ritkás foltokban, elválaszthatatlan egységben nő a köztük mozaikosan meglévő homokpusztagyepekkel. A lágyszárúak között számos erdőssztyep elem akad, például a sarlós gamandor, citromkocsord, méreggyilok vagy a piros gólyaorr. A Nyírségben ez a fokozottan védett magyar nőszirom természetes élőhelye. A Fényi-erdő legértékesebb alföldi maradványerdőink egyike, nem véletlen, hogy itt tervezik létrehozni az egyik hazai erdőrezervátumot.
  • Sóstói-erdő: Nyíregyháza kedvelt kirándulóhelye a 371 hektár területű parkerdő, ami sétálóútjaival, Erdei Tornapályájával, játszóterével, szalonnasütő helyeivel minden évszakban sokakat csábít a szabadba. A város és Sóstógyógyfürdő között elterülő Sóstói-erdőt méltán nevezhetjük a város tüdejének. Sétáltál már mezítláb az erdőben? Ha igen, tedd meg újra! Ha nem, próbáld ki a Sóstói-erdőben kialakított 2,5 km-es sétányt, ami az úgynevezett Kneipp-kúra része. A Kneipp-féle hidroterápiához kapcsolódik az erdei séta, mely nyáron mezítláb is ajánlható.

Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság:

  • Devecseri Széki-erdő: A terület természetföldrajzi szempontból a Bakony része, ugyanakkor növényföldrajzilag már a Dél-dunántúli-flóravidék zalai flórajárásába tartozik. Jelentősebb erdőtársulásai a cseres-kocsánytalan tölgyes, a jobb vízellátású helyeken a gyertyános-kocsánytalan tölgyes. Jelentős természeti értéket képviselnek a terület kiszáradó láprétjei, rengeteg védett növényfajjal (zergeboglár, sárga liliom, magyar lednek, szibériai nőszirom, kornistárnics, illatos hagyma, poszméhbangó).
  • Balatonfüredi-erdő: Az Arács fölötti karsztbokorerdők kivételesen szépek és elsősorban az őszi lombszíneződéskor, amikor a cserszömörce vérpirossá válik, messziről látható tájképet formáló tényezők is. A terület tölgyerdei igen érdekesek, a száraz, meleg oldalak mészkedvelő tölgyeseitől a gyertyános tölgyesig gyakorlatilag folyamatos az átmenet: pl. a Koloska-völgy néhány pontján már melegkedvelő tölgyesbe elegyedik a gyertyán. Ez utóbbi tölgyerdők különösen tavasszal nagyon szépek, tömeges bennük a délies elterjedésű kisvirágú hunyor, helyenként a télizöld meténg.

Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság:

  • Dudlesz-erdő: A Soproni Parkerdő részét képezi a Páneurópai Piknik emlékpark, a mellette létesült Akadémiai Emlékerdő a szárhalmi és a Dudlesz-erdő is. A 369 km jelzett turistaút hálózat a könnyű sétákra vágyók és a bakancsos turisták igényeit egyaránt kielégíti. Az általunk kezelt területen számos történelmi és kultúrtörténeti emlékkel is találkozhatnak a kirándulók. A Soproni-hegységben személygépkocsival járható gerinc utak mentén parkolók, szalonnasütők, piknikező helyek valamint kiépített források nyújtanak megfelelő helyszínt a pihenéshez. Az eligazodást és a mindenki számára megfelelő program megtervezését segítik a parkerdőről és annak egyes nevezetességeiről, ajánlott kirándulóhelyeiről készült kiadványok, melyeket a város idegenforgalmi egységeiben, a Tourinform irodában, az Erdőgazdaság Központjában (9400 Sopron, Honvéd út 1.) és a Károly-magaslati Ökoturisztikai Látogatóközpontban lehet beszerezni.

Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság:

  • Körösközi erdők: A terület 70 százalékban természetes, vegyes erdős terület. 20 százalékban telepített erdős terület, száraz legelők, szántók és puszták tagolják. A jelenlegi és a valamikori Fekete-Körös között elterülő Körösközi erdők jellegzetessége, ismertető jegye a ligeti csillagvirág. Márciusban, virágzáskor kék szőnyegként teríti be az erdők alját. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Natura 2000-es területei közül ezen a részen van a legtöbb ligeti csillagvirág. A jelek szerint a Fekete-Körös mentén elterülő egykori keményfás ligeterdők maradványaiban kitűnő otthonra leltek ezek a szép kék virágok. Állományuk valószínűleg több tízezres nagyságrendű. Nem egy összefüggő nagy állományt alkotnak, hanem foltszerűen helyezkednek el, Doboztól egészen az országhatárig (Dénesmajorig) szinte mindenütt fellelhetők.
  • Sarkadi Fási-erdő: A Körös-Maros-Nemzeti Parkban találjuk ezt az erdőt is, melynek nagysága 117 ha. Különlegessége, hogy a területet természetes erdő alkotja 98 százalékban, a fennmaradó rész telepített erdők alkotják. Közelében helyezkedik el Sarkad városa, Békés megye északkeleti részén, a Fekete-Körös jobb oldalán, a román határ mentén. Sarkad területe a honfoglalás előtt is lakott hely volt. Ezt bizonyítják az eddig előkerült régészeti leletek. Sarkad első írásos említése egy apátsági levélben, 1108-ból való. 1332-ben a pápai tizedjegyzékben is említik nevét. Akik nem csak az erdő szépségére kíváncsiak, de vonzódnak a történelemhez is, azoknak kiváló úti cél lehet Sarkad és környéke.

Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság:

  • Peszéri-erdő: A Bács-Kiskun megye északi határán, Kunpeszér község külterületén fekvő Peszéri-erdő hazánk egyik legszebb homoki erdőssztyepp élőhelykomplexe. A Peszéri-erdő kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területként az Európai Unió által 1992-ben létrehozott Natura 2000 hálózat részét képezi. A „Szalag-erdő” elnevezésű, egyik kisebb része, országos jelentőségű természetvédelmi terület. A Peszéri-erdőben a homoki erdőssztyepp-komplex összes kiemelt jelentőségű élőhelytípusával találkozhat a természetjáró: Pannon homoki gyepekkel, szubkontinentális peripannon cserjésekkel, pannon homoki borókás-nyárasokkal, euro-szibériai erdőssztyepp tölgyesekkel. A mélyebb fekvésű részeken láthatunk jó állapotban megmaradt keményfás ligeterdőket és kékperjés lápréteket is. A zárt erdő kialakulására alkalmas termőhelyeken természetes körülmények között az éger és kőris láperdők, keményfás ligeterdők, gyöngyvirágos tölgyesek vannak jelen. E termőhelyeken manapság részben nemes nyáras ültetvények, illetve őshonos és tájidegen fajokból álló vegyes erdők vannak.

  • Nagynyíri-erdő: A Nagynyíri erdő (köznyelven Nyíri-parkerdő) Kecskemét megyei jogú város központjától 16 km-re, az arborétumtól 10 km-re északnyugata található. Sokszínű, de nem elrugaszkodott élményt ültet az ide érkezőbe. Az egyetlen térséget érintő Natura 2000 európai közösségi jelentőségű, globálisan-védett hely. Megcsappanva, kb. 1500-2500 hektáron foltokban többségében mogyorós tölgyes erdőmaradványok alkotják. Lekerített területén dámszarvasok élnek, megközelítőleg 500-600 egyed.

Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság:

  • Mocsoládi-erdő: A Mocsoládi erdő teljes védett területe 2586,05 ha, ám ez két, egymástól elkülönült területből áll. A Natura 2000-es erdő két területe Kisbárapáti, Fiad és Bonnya községeket is határolja. A természetvédelmi területen illír bükk-erdők és illír gyertyános-tölgyesek is elterülnek, amelyekben olyan közösségi jelentőségű állatok bújnak meg, mint a vöröshasú unka, a mocsári teknős, a nagy tűzlepke, a szarvasbogár, a nagy hőscincér és a vidra. A település központjától a Kossuth Lajos utcán dél felé haladva 700 métert, majd a Somogy Kertje Üdülőfalut elhagyva további 500 méter megtétele után nyugati irányba fordulva és 450 métert megtéve elérhetjük a Mocsoládi erdő határát.
  • Lengyel-hőgyészi erdők: A Lengyel–Hőgyészi-erdők Natura 2000 területe a Tolnai-hegyhát déli részén terül el. Nyugatról a Kapos, északról és keletről a Sió képezi a természetes határokat, délen pedig a Völgység határolja. Északi része erdőssztyep, amit déli részén a zárt tölgyes öv vált fel. Területe völgyekkel és szurdokokkal sűrűn felszabdalt, magasra kiemelt. Kiterjedése 3635,99 ha, északi része Hőgyész környékén és a Kapos-völgy keleti felén, a déli rész a Kurd–Lengyeli út mentén húzódik Lengyel faluig. A területen a fafajok kétharmada cseres-kocsánytalan tölgyes, egyharmada gyertyános-tölgyes és 1,1 százaléka bükkös. Utóbbiak főként a déli, Völgységgel határos részen jelennek meg. A területen számos védett növényfaj - tavaszi hérics, orchidea fajok - fordul elő. Ezen kívül madártani értékei is számottevők. Költőfajai többek között a kisbékászó sas, fekete gólya, fekete harkály. Emlősök közül kiemelhető a nyugati piszedenevér és a nagyfülű denevér.
  • Gyékényesi erdők: Közel Horvátországhoz fekszik Gyékényes. A Duna-Dráva Nemzeti Park csodálatos környezete öleli körbe az ezer lelket számláló falut. A tájvédelmi körzethez tartozik Gyékényes egyik híressége, a bányató, ismertebb nevén a Kotró. A kavicságyon nyugvó tiszta, azúrkék vízfelület impozáns színfoltja a környéknek. Míg régebben bányászuszályok váltották egymást a felszínen, s termelték az építőanyagot a mederből, ma már csak elvétve látni egyet-egyet a 340 hektáros tavon. Megtalálható itt a máshol ritkaságszámba menő mocsaras láperdő, mint például a Lankóci erdő, melyet a keményfás ligetek szép állománya alkot. A helybélieknek megszokott látvány az olyan botanikai ritkaság is, mint a kockás liliom, a borostás sás, a lápi csalán, a tavaszi és nyári tőzike, vagy a nyugati csillagvirág. A háborítatlan környezetben szívesen rak fészket az ember által lakott helyeket amúgy kerülő fekete gólya. A vidék nemcsak védett növényekben gazdag, hanem vadban is, éppen ezért előszeretettel keresik fel a vadászok. Őrtilos felé a gyertyános-tölgyesek és bükkösök élővilágában valamint a Látó- és a Szentmihályhegyi csodálatos kilátásban gyönyörködhetnek túrázók. A közeli Csurgó városában a jeles magyar költő, Csokonai Vitéz Mihály emlékét idézhetik fel az érdeklődők.

Címlapkép: Getty Images

Ne maradj le a 10 millió forintos támogatásról!

A friss statisztikák szerint már több mint 500 milliárd forintnyi babaváró hitelt igényeltek a magyar családok. A termék népszerűsége nem véletlen, a feltételek teljesítése esetén ugyanis nem kell visszafizetni az akár 10 milliós támogatást. Külön ki kell emelni, hogy a babaváró program 2020 keretében felvett személyi hitel szabad felhasználású, azaz bármire elkölthető. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a babaváró hitelhez minden bank más feltételeket szab: például más az elvárt minimális jövedelem és a jövedelem terhelhetősége. A megújult Pénzcentrum babaváró hitel kalkulátor az aktuális banki feltételek alapján pontosan megmondja, melyik banknál milyen feltételekkel kaphatsz kamatmentes hitelt. Kalkulátorunkban egy kattintással megtudhatod, hogy a jövedelmed alapján mely bankoknál érhető el számodra a babaváró hitel. Ne maradj le a támogatásról, még akkor sem, ha nem tervezel gyereket, mert ügyesen befektetve még így is megérheti igényelni a babaváró hitelt.

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

erdő

erdők

séta

kirándulás

túrázás

túrázók

kirándulók

kirándulóhely

magyar erdők

erdő séta

erdei kirándulás

erdei túrázás

kikapcsolódás

programok itthon

erdei programok